Vadászat-festő

Vadászat-festő
Született	i. e. 6. század
Meghalt	i. e. 6. század
Alkotott	i. e. 6. század
Nemzetisége	Görög
A Wikimédia Commons tartalmaz Vadászat-festő témájú médiaállományokat.

Bővebben: Görög vázafestészet, Feketealakos vázafestészet és Lakóniai vázafestészet

A Vadászat-festő az i. e. 6. század harmadik negyedében Lakóniában alkotó görög vázafestő volt, egyike a lakóniai vázafestészet öt legjelentősebb alakjának. Pontos születési és halálozási dátuma nem ismert, és mivel nem szignálta alkotásait neve sem maradt ránk. Vaddisznóvadászatot ábrázoló két csészéjéről nevezték el, az egyiket Lipcsében, a másikat Firenzében őrzik.^[1]

Tehetséges és egyéni látásmódú művész volt és a többi lakóniai vázafestőtől eltérően^[2] egyes vázáin (például egy hüdrián) a képet feliratokkal látta el. Csészéken látható jelenetei legtöbbször mitológiai témájúak, de a mindennapi élethez és a halálhoz kapcsolódó képeket is festett. Legérdekesebb ábrázolásai nem illeszkednek a csészék tondojához, olyanok mintha a képet egy lyukon keresztül néznénk míg egyes részei a látótéren kívül esnek. Elképzelhető, hogy nagyobb, nem kör alakú, mára már elveszett alkotásokat másolt le és nem törődött azzal, hogy a képnek mekkora része látható. Az is lehetséges, hogy eleve így tervezte jeleneteit.^[2]

Ezt a szokatlan elrendezést gyakran a lakóniai vázafestészet egyik sajátosságának tekintik, ezzel szemben szinte csak a Vadászat-festő alkalmazta és ő is csak karrierje egyik szakaszában (és esetenként egyik tanítványa).^[1] Ismertek a körbe jobban illeszkedő kompozíciói is. Képeire a főszereplők mellett gyakran halakat és madarakat is festett. Kevésbé sikerült alkotásain feltehetően korinthoszi eredetű, az ottaniaknál jobban öltözött kómoszokat ábrázolt.

I. e. 550 körül kezdhette karrierjét az Arkeszilasz-festő műhelyében, kezdetben az ő ábrázolásmódját utánozta.^[1] Az Arkeszilasz-festőhöz hasonlóan rá is nagymértékben hatott a lakóniai iskola legjelentősebb festőjének, a század második negyedében aktív Naukratisz-festőnek a munkássága.^[1] Hozzá hasonlóan miniatürista és nagyobb léptékű képeket is festett.

Hosszú karrierje i. e. 530/520-ig tarthatott. Legkorábbi munkáin a tipikus lakóniai kitöltőelemeket alkalmazta, de később egy kevésbé díszes stílusra váltott. Csészéinek külseje egyszerűbb a korábbiaknál, alsó részükön a jellegzetes lakóniai hármas frízdíszítést is leegyszerűsítette. Kezdetben a gránátalma és nyelv alakú díszítőelemeket foltokra és pontokra cserélte, kévőbb az egész sávot csak egy sugarakból álló frízzel váltotta fel.^[3] A század közepe után készült csészéi legtöbbször kisméretűek egyszínű szegéllyel, a fogónál vízszintes palmetta díszítéssel. A század második felében aktív többi mesterhez hasonlóan festett úgynevezett Droop-csészéket is.^[3]

I. e. 540 után az attikai hatás erősödésével műhelyének termékei egyre jobban az athéni edényekhez kezdtek hasonlítani. A korábbi fehéz máz helyett egy pirosas árnyalatot alkalmaztak, ez jobban hasonlított a sötétebb színre kiégő attikai vázákhoz. A csészék belsejében a hagyományosan nagy lakóniai tondot egyre gyakrabban az attikai Siana-csészékhez és a Kismesterek csészéihez hasonló kisebb kör váltotta fel. Edényeinek másik része viszont archaizáló vonásokat mutat, a szegély külső és belső oldala is díszített, állatok láthatók az edény alsó részén és nagyon ritkán a fogónál is.^[3] Valószínűleg ezzel a korábbi és sikeresebb csészetípust próbálta ismét divatba hozni. Ez a kettősség a kor lakóniai festészetének egészére jellemző, egyfelől az attikai edényeket utánozták, másfelől megpróbálták újra alkalmazni a század második negyedében virágkorát élő csészefestészet stíluselemeit.^[3]

Jegyzetek

Források

• Tyler Jo Smith, Dimitris Plantzos (szerk.). A Companion to Greek art. Chichester, UK: Blackwell Publishing Ltd. (2012). ISBN 978-1-4051-8604-9 
• Powell, Anton (szerk.). A Companion to Sparta. Chichester, UK: Blackwell Publishing Ltd. (2017). ISBN 978-1-4051-8869-2 
• John, Boardman. Early Greek vase painting (World of Art). London: Thames and Hudson Ltd. (1998). ISBN 0-500-20309-1 
• Sarti, Susanna (szerk.). Görög művészet (A művészet története 16/3). Budapest: Corvina Kiadó (2007). ISBN 978-963-13-5654-0 
• John, Boardman. Görög művészet (A művészet világa). Budapest: Glória Kiadó (2006). ISBN 963-9587-22-2