Lükurgosz-festő

Lükurgosz-festő
A festő névadó vázája, British Museum
Született	i. e. 4. század eleje
Meghalt	i. e. 4. század
Alkotott	i. e. 4. század középső harmada
Nemzetisége	Görög
A Wikimédia Commons tartalmaz Lükurgosz-festő témájú médiaállományokat.

A Lükurgosz-festő az i. e. 4. század középső harmadában^[1] Dél-Itáliában, Apuliában alkotó görög vázafestő volt. Pontos születési és halálozási dátuma nem ismert és mivel nem szignálta alkotásait, neve sem maradt ránk. Névadó vázája Lükurgosz őrületét ábrázolja egy a British Museumban őrzött kratéren.

Az apuliai műhelyek szinte teljes működésük során kétféle díszítési módot alkalmaztak, az "egyszerű" és "díszített" stílust. A díszített stílusú fazekasáruban az edények legtöbbször nagyobb méretűek a rajtuk lévő képek sokkal díszesebbek mint a másik csoport edényein.

A Lükorgosz-festő és munkatársai a díszített stílus második szakaszának legfontosabb alkotói voltak.^[2] Kompozícióik egyre nagyobbak lettek, egyre több alakból álltak. A korábbinál valósághűbben próbálták a perspektívát ábrázolni, egymást félig takaró figurákkal igyekeztek a mélység illúzióját kelteni.^[2] A Lükorgosz-festő iskolája az Iliuperszisz-festő példáját követve az edények előoldalára mitológiai és drámai jeleneteket festett, míg a hátoldalukon Dionüszosz vagy temetési kép látható.^[2]

A konkrétan a mesterhez köthető vázákon az arcok egyre többször háromnegyedes rövidülésben jelennek meg, fájdalmas, elgyötört arckifejezéssel.^[3] A fej kissé oldalra dől, a test póza mesterkélt főleg az oszlophoz támaszkodó vagy a vállukról lecsúszó ruhával ábrázolt alakjain. A drapériák gazdagon díszítettek, gyakran egy sávval a ruha közepén.

Számos voluta-kratér fogója korábbi formákat követ, a nyakukon lévő dekoráció is a korábbi állatfríz az azóta divatba jött női fej helyett, ami későbbi munkáin egyre gyakoribbá válik.^[3] Mitológiai témái változatosak és szívesen festett esküvői valamint erotikus jeleneteket is. Másik kedvelt témája nőalakok ábrázolása egy kút mellett, ez a képtípus számos későbbi hüdria előképévé vált.^[3]

Jegyzetek

Források

• Trendall, A. D. Red figure vases of South Italy and Sicily. London, UK: Thames and Hudson (1989). ISBN 0-500-20225-7 
• Sarti, Susanna (szerk.). Görög művészet (A művészet története 16/3). Budapest: Corvina Kiadó (2007). ISBN 978-963-13-5654-0 
• John, Boardman. Görög művészet (A művészet világa). Budapest: Glória Kiadó (2006). ISBN 963-9587-22-2