Katoličko Selišće
| Katoličko Selišće | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Sziszek-Monoszló |
| Község | Velika Ludina |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 44316 |
| Körzethívószám | (+385) 44 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 136 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 123 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 37′ 25″, k. h. 16° 37′ 16″45.62349747, 16.6210896245.623497°N 16.621090°EKoordináták: é. sz. 45° 37′ 25″, k. h. 16° 37′ 16″45.62349747, 16.6210896245.623497°N 16.621090°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Katoličko Selišće falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Velika Ludinához tartozik.
Fekvése
Sziszek városától légvonalban 25, közúton 35 km-re északkeletre, községközpontjától 4 km-re északkeletre fekszik.
Története
Területe már a 13. században lakott volt. Határában állt Jelengrad, azaz Szarvaskő vára, mely a 13. században épült, de csak a 15. században említik először. A Csupor családé, majd a 15. század végétől az Erdődyeké volt. A 16. században elfoglalta a török. Ezután elveszítette jelentőségét és pusztulásnak indult. Katoličko Selišće valószínűleg a török kiűzése után a 17. században népesült be.
A község falvaihoz hasonlóan fejlődése Mária Terézia uralkodása idején gyorsult fel. 1773-ban az első katonai felmérés térképén „Dorf Szelische” alakban szerepel. A 19. század elején rövid ideig francia uralom alá került, majd ismét a Habsburg Birodalom része lett. Az Osztrák-Magyar Monarchia idején egyike volt a birodalom más területeiről idegen lakossággal leginkább betelepített falvaknak. Az itteni cseh közösségnek művelődési központja, iskolája is volt.
A falunak 1857-ben 206, 1910-ben 463 lakosa volt. Belovár-Kőrös vármegye Krizsi, majd Kutenyai járásához tartozott. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A II. világháború idején a Független Horvát Állam része volt. A háború után a béke időszaka köszöntött a településre, enyhült a szegénység és sok ember talált munkát a közeli városokban. A falu 1991. június 25-én a független Horvátország része lett. 1993-ban Sziszek-Monoszló megyén belül megalakult Velika Ludina község, melyhez a falu is tartozik. 2011-ben 156 lakosa volt.
Népesség
| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 206 | 196 | 280 | 344 | 388 | 463 | 485 | 503 | 464 | 454 | 439 | 354 | 260 | 226 | 177 | 156 |
Nevezetességei
A Gornja Jelenska és Katoličko Selišće közötti útról egy erdei úton majd egy onnan vezető erdei ösvényen közelíthető meg, Jelengrad, azaz Szarvaskő vára.[4] Bár a várat a 13. században építették, írásos forrás Csupor György adománylevele csak 1460-ban említi először „Zarwaskw” alakban. A Csupor család birtoka volt, majd kihalásuk után 1493-ban II. Ulászló király Erdődy Bakócz Tamásnak adta. Ezután az Erdődyeké volt, de 1545-ben elfoglalta a török. Ezután elhagyatva pusztulásnak indult. Régészeti feltárása 2012-ben kezdődött, ekkor tisztították meg a területet a buja növényzettől. Az elnyújtott téglalap alaprajzú maradványok a Jelenska-patak felett, egy nyugat-keleti irányú hosszúkás platón találhatók. A falak ma is több méter magasan állnak.
 | Bővebben: Szarvaskő (Horvátország) |
Kultúra és oktatás
A településen alapiskola és közösségi ház működik.
Jegyzetek
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-3632.
Források
- Velika Ludina község hivatalos oldala (horvátul)
- Velika Ludina község rendezési terve 2012-2015. (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe (1763-1787)
Horvátország-portál
Földrajzportál
