Felsőcsemernice

Felsőcsemernice (Gornja Čemernica)
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Sziszek-Monoszló
Község	Gvozd
Jogállás	falu
Irányítószám	44410
Körzethívószám	(+385) 20
Népesség
Teljes népesség	88 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	180 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 21′ 04″, k. h. 15° 54′ 17″45.3511, 15.904745.351100°N 15.904700°EKoordináták: é. sz. 45° 21′ 04″, k. h. 15° 54′ 17″45.3511, 15.904745.351100°N 15.904700°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Felsőcsemernice (horvátul: Gornja Čemernica) falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Gvozd községhez tartozik.

Fekvése

Sziszektől légvonalban 39, közúton 53 km-re délnyugatra, Károlyvárostól légvonalban 31, közúton 46 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 3, közúton 5 km-re keletre, az úgynevezett Báni végvidéken, a Vrginmostot Glinával összekötő út mentén fekszik.

Története

Területe már az őskorban lakott volt, melynek ékes bizonyítéka az itt talált kőkorszaki kőszekerce. Első írásos említése 1275-ben „possessio Zvcha Chemernicha” alakban történt.^[2] 1279-ben "terra Chemernicha", 1372-ben "possessio Chemernycha", 1413-ban "possessio Temernicze" néven szerepel a korabeli forrásokban.^[2] Csemernice a környék számos településéhez hasonlóan a 17. század vége felé népesült be, amikor Bosznia területéről menekülő pravoszláv szerbek érkeztek ide. A falu a katonai határőrvidék része lett. A 18. század közepén megalakult a Glina központú első báni ezred, melynek fennhatósága alá ez a vidék is tartozott. 1774-ben az első katonai felmérés térképén „Dorf Chemernicza” néven szerepel. 1881-ben megszűnt a katonai közigazgatás. A településnek 1890-ben 550, 1910-ben 652 lakosa volt. Zágráb vármegye Vrginmosti járásához tartozott. Lakói szegény földművesek, munkások voltak. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett.

A második világháború idején szerb többségű lakossága nagyrészt elmenekült, de sokakat meggyilkoltak, elhurcoltak, mások pedig partizánnak álltak. A glinai mészárlás során 1941. augusztus 2-án mintegy ezer, a vrginmosti község területéről elhurcolt szerbet gyilkoltak le. 1941 szeptemberében ellenséges erők teljesen lerombolták a települést. A partizánok a bihácsi hadművelet során 1942 decemberében visszafoglalták. A megtorlásoknak a két Csemernicén összesen 486 helyi lakos, köztük sok nő és gyermek esett áldozatul, a teljes emberveszteség pedig 586 volt. A háború után megindult az újjáépítés.

A délszláv háború idején szerb lakossága a jugoszláv és szerb erőket támogatta. A horvát hadsereg a Vihar hadművelet keretében 1995. augusztus 7-én foglalta vissza települést. A szerb lakosság elmenekült, de később sokan visszatértek. 2011-ben 142 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak.

Népesség

(1857-től 1880-ig lakosságát Čemernica néven Alsócsemernicéhez számították.)

Nevezetességei

• Szent Petka tiszteletére szentelt szerb pravoszláv parochiális temploma 1971-ben épült az 1941-ben lerombolt régi templom helyén. A parókiához Csemernicén kívül Bukovica és Batinovakosza települések tartoznak.
• A II. világháború áldozatainak és az elesettek emlékműve az iskola közelében.
• Őskori kőbalta

Jegyzetek

Források

• Gvozd község hivatalos oldala Archiválva 2018. január 16-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
• Gvozd község rendezési terve (horvátul)
• Dušan Baić:Kotar Vrginmost u NO borbi 1941-1945. - A nemzeti felszabadító háború a vrginmosti járásban (1941-1945) (szerbül)
• A Felső-Károlyvárosi pravoszláv püspökség honlapja (horvátul)