Šaš
| Šaš | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Sziszek-Monoszló |
| Község | Sunja |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 44222 |
| Körzethívószám | (+385) 44 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 168 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 103 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 16′ 19″, k. h. 16° 40′ 48″45.272, 16.6845.272000°N 16.680000°EKoordináták: é. sz. 45° 16′ 19″, k. h. 16° 40′ 48″45.272, 16.6845.272000°N 16.680000°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Šaš témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Šaš falu Horvátországban, a Sziszek-Monoszló megyében, közigazgatásilag Sunja községhez tartozik.
Fekvése
Sziszek városától légvonalban 34, közúton 40 km-re délkeletre, községközpontjától 15 km-re délkeletre, a Sunja-mező nyugati szélén, a Sunjáról Hrvatska Dubicára menő főút és a Zágráb – Novszka vasútvonal mentén fekszik.
Története
A török kiűzése után a 17. század végétől boszniai szerbekkel betelepített falvak közé tartozik. 1723-ban „Sassovila” néven említik először.[2] A falu 1773-ban az első katonai felmérés térképén „Dorf Sass” néven szerepel. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában ugyancsak „Sass” a neve.[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében ugyancsak „Sass” néven 110 házzal és 552 lakossal szerepel.[4] A Petrinya központú második báni ezredhez tartozott. 1857-ben 516, 1910-ben 958 lakosa volt. A katonai közigazgatás megszüntetése után Zágráb vármegye részeként a Kostajnicai járáshoz tartozott. A délszláv háború előtt lakosságának 82%-a szerb, 11%-a horvát nemzetiségű volt. 1991. június 25-én a független Horvátország része lett. A délszláv háború idején szerb lakossága a szerb erőkhöz csatlakozott. A Krajinai Szerb Köztársasághoz tartozott. A falut 1995. augusztus 5-én a Vihar hadművelettel foglalta vissza a horvát hadsereg. A szerb lakosság többsége elmenekült. A településnek 2011-ben 307 lakosa volt.
Népesség
| Lakosság változása[5][6] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 516 | 537 | 581 | 634 | 837 | 958 | 939 | 1.003 | 949 | 973 | 961 | 849 | 807 | 735 | 394 | 307 |
Nevezetességei
Szent Márk evangélista tiszteletére szentelt pravoszláv fatemploma még a 18. században épült. 1941-ben a faluba benyomuló usztasák lerombolták. Anyagát egy helybelinek adták el, aki raktárt épített belőle. 1989-ben a helyi szerbek új templom építésébe kezdtek, amelyet azonban a közben kitört délszláv háború miatt nem fejeztek be. Az épület ma is befejezetlenül, tető nélkül áll, egyedül a tornyot fedi egy gúla alakú toronysisak.
Jegyzetek
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Georg Heller: Comitatus Zagrabiensis. Die historisches Ortsnamen von Ungarn München, 1980.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum ... 582. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 141. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
- Sunja község hivatalos oldala (horvátul)
- Snv:hr: Filip Slikan: Kulturno historijski spomenici Banije Zagreb.2008. Archiválva 2016. augusztus 7-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe (1763-1787)
További információk
- A megyei turisztikai iroda honlapja (horvátul)
Horvátország-portál
Földrajzportál
