Kalinić

Kalinić
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Pozsega-Szlavónia
Község	Pleterniceszentmiklós
Jogállás	falu
Irányítószám	34310
Körzethívószám	(+385) 33
Népesség
Teljes népesség	62 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	185 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 18′ 20″, k. h. 17° 52′ 57″45.30555556, 17.882545.305556°N 17.882500°EKoordináták: é. sz. 45° 18′ 20″, k. h. 17° 52′ 57″45.30555556, 17.882545.305556°N 17.882500°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Kalinić (1991-ig Kalenić, régi magyar neve Felsőszvinna) falu Horvátországban, Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Pleterniceszentmiklóshoz tartozik.

Fekvése

Pozsegától légvonalban 16, közúton 20 km-re délkeletre, községközpontjától 7 km-re keletre, a Dilj-hegység északi völgyében, a Pozsegáról Diakóvárra menő főút mentén, Buk és Ruševo között fekszik.

Története

A települést a középkorban Felső-Szvinnának nevezték. Szvinna neve először 1313-ban a pozsegai káptalan egyik oklevelében nemesi névben bukkan fel „nobilis de Zuynna” alakban. A középkoriban kisnemesek kezén lévő kisebb uradalom és plébánia központja volt. Szent György plébániáját és plébániatemplomát 1334-ben, 1335-ben és 1464-ben is említik. 1469-ben az Orbovai rokonság birtokai között találjuk „Felsewzwynna” falut.^[2] Alsószvinna a mai Szvinnának, míg Felsőszvinna a Kalinićnak felel meg. A szvinnai birtok alsó és felső részre osztása minden bizonnyal birtokmegosztással függ össze. Alsó -, vagy Nagyszvinna elkülönül Felső-, vagy Kisszvinnától, mely a mai Kalinić helyén feküdt.^[3]

Szvinna 1698-ban „Szvilno” néven összesen 11 portával szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában.^[4] A török alóli felszabadulás után a bécsi kamara birtoka volt. A 18. század-ban 3-8 ház állt a településen.^[3]

Az első katonai felmérés térképén „Dorf Gornja Szvilna” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Szvilna vel. Kalenich (Gornya)” néven szerepel.^[5] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Szvilna Gorna” néven összesen 8 házzal, 61 katolikus vallású lakossal találjuk.^[6] A 19. században Morvaországból cseh nyelvű lakosság telepedett ide.

A településnek 1857-ben 46, 1910-ben 89 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 97%-a horvát, 3%-a cseh anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben teljes lakossága horvát nemzetiségű volt. A településnek 2011-ben 59 lakosa volt, akik főként a mezőgazdaságból éltek.

Lakossága

Jegyzetek

Források

• Pleternica város hivatalos oldala (horvátul)
• Pleternica turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
• Az első katonai felmérés térképe
• Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950. (horvátul)
• Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában – Pozsega vármegye.

További információk

• A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
• Kristina Rupert: Topografija Požeške županije do 1526. godine - diplomamunka (horvátul)
• Pleternica kulturális emlékei (horvátul)