Doljanovci

Doljanovci
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Pozsega-Szlavónia
Község	Pozsegaszentpéter
Jogállás	falu
Irányítószám	34334
Körzethívószám	(+385) 33
Népesség
Teljes népesség	199 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	307 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 26′ 53″, k. h. 17° 44′ 28″45.448, 17.74145.448000°N 17.741000°EKoordináták: é. sz. 45° 26′ 53″, k. h. 17° 44′ 28″45.448, 17.74145.448000°N 17.741000°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Doljanovci falu Horvátországban, Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Pozsegaszentpéterhez tartozik.

Fekvése

Pozsegától légvonalban 12, közúton 20 km-re északra, községközpontjától 3 km-re északkeletre, Papuk-hegység déli lejtőin, a Sladka voda partján fekszik.

Története

A régészeti leletek tanúsága szerint a település területe már a vaskor óta lakott. A Komarovciról Doljanovcira vezető úttól délre a hallstatti kultúrához tartozó temető maradványai kerültek elő. A település középkori létezéséről semmilyen írásos adat nem áll rendelkezésre, de az itt talált régészeti leletek egyértelművé teszik a létezését.

A falu felett a Papuk lejtőin található a „Pogana gradina” nevű régészeti lelőhely egy középkori toronyvár maradványaival. A romok a szakemberek feltételezése szerint ahhoz a középkori erődítményhez tartoznak, melyet az írásos forrásokban „Prépostvár” néven említenek. A török 1537 januárjában, Pozsega várával egyidejűleg foglalta el. A török forrásokban Doljanovac másik nevén Prepoštijaként is szerepel. Pogana gradina, azaz Pogányvár maradványainak régészeti feltárása 1971-ben kezdődött. Ennek során feltárták a négyszögletes, 10-szer 12 méteres torony alapfalait. A vár a török kiűzése során pusztult el, majd feledésbe merült.

Az 1980-as években a falu melletti „Voljevac” dűlőben mélyszántás során cseréptöredékeket és fekete, megégett földet fordított ki az eke. Ásás során a szántóföld tulajdonosa a saját házának udvarán is téglából és kőből készült alapfalakra, a ház közelében található patakban pedig épen megmaradt 15. századi edényre bukkant. A patak medrében mintegy száz méterrel odébb faragott tölgyfadeszkákkal bélelt középkori csatorna maradványait találta. Házától keletre a réten egy mintegy 50 méter hosszú, mesterségesen rakott falat talált, mely a patak másik oldalán ugyanolyan hosszúságú, szélessége pedig 6 méter volt. Ettől mintegy 500 méterre keletre mégegy ugyanilyen fal is előkerült, de más leletek hiányában a falak korát nem lehetett meghatározni. A szakemberek feltételezték kapcsolatukat a már említett középkori leletekkel. Középkori eredetűen lehetnek a falu közelében emelkedő platón a „Tursko groblje” nevű lelőhelyen talált leletek is. Ezt erősíti a dűlőnév mellett a mezőgazdasági munkák során előkerült sok kő és mész, melyek egykori épületekre utalnak.

A török uralom idején a településnek katolikus horvát lakossága volt. Az 1545-ös török defterben is megemlítik.^[2] 1698-ban „Dolyanovczy” néven 10 portával szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában.^[3] 1730-ban 26 ház állt a településen.^[2]

Az első katonai felmérés térképén „Dorf Dolyanczi”néven látható. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Dolyanczy” néven szerepel.^[4] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Doljanovczi” néven 53 házzal, 340 katolikus vallású lakossal találjuk.^[5]

1857-ben 256, 1910-ben 239 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 93%-a horvát, 7%-a cseh anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 98%-a horvát nemzetiségű volt. A településnek 2011-ben 244 lakosa volt.

Lakossága

Nevezetességei

Pogányvár (Pogana gradina) maradványai a falu határában, Pozsegaszentpétertől mintegy 4 km-re északra a Papuk-hegység területén. A várat valószínűleg a török ellen építtette a pozsegai prépost, az írásos forrásokban „Prépostvár” néven szerepel. Feltárása 1971-ben kezdődött. Ennek során feltárták a négyszögletes, 10-szer 12 méteres torony alapfalait. A vár a török kiűzése során pusztult el. Rajta kívül a település területén több középkori lelőhely is található.

Jegyzetek

Források

• A község hivatalos honlapja (horvátul)
• Pozsega turisztikai irodájának oldala (horvátul)
• Az első katonai felmérés térképe
• Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950. (horvátul)
• Konzervatorska podloga Park prirode Papkuk^{[halott link]} (horvátul)

További információk

• A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. április 2-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
• Stanko Andrić: Podgorje Papuka i Krndije u srednjem vijeku (drugi dio) (horvátul)
• Hrvoje Potrebica: Požeška kotlina – Europsko kulturno središte (arheološko perspektiva) (horvátul)