Donji Grahovljani

Donji Grahovljani
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Pozsega-Szlavónia
Község	Pakrác
Jogállás	falu
Irányítószám	34550
Körzethívószám	(+385) 33
Népesség
Teljes népesség	18 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	310 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 28′ 59″, k. h. 17° 16′ 59″45.483, 17.28345.483000°N 17.283000°EKoordináták: é. sz. 45° 28′ 59″, k. h. 17° 16′ 59″45.483, 17.28345.483000°N 17.283000°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Donji Grahovljani falu Horvátországban Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Pakráchoz tartozik.

Fekvése

Pozsegától légvonalban 33, közúton 46 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 10, közúton 13 km-re északkeletre, Nyugat-Szlavóniában, a Kravarina-patak mentén fekszik.

Története

Grahovljani területe már ősidők óta lakott volt, hiszen határában a „Staro groblje” nevű helyen az erdőben ókori temető maradványai találhatók több mint 200 sírral. A sírok kelet-nyugati tájolásúak és sírkövek helyett felül háromszögletű köveket helyeztek rájuk. A sírok hovatartozása máig vitatott

Grahovljani település első írásos említése 1698-ban „Grahovlany” alakban 15 portával a török uralom alól felszabadított települések összeírásában történt.^[2] A 17. század végétől a török kiűzése után a területre folyamatosan telepítették be a keresztény lakosságot. Ide Boszniából pravoszláv vlachok érkeztek. Az első katonai felmérés térképén „Dorf Grahovliani” néven találjuk. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Grahovlyani” néven szerepel.^[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Grahovlyani” néven összesen 82 házzal, 596 ortodox vallású lakossal találjuk.^[4] Az egységes Grahovljani településnek 1857-ben 600, 1910-ben 937 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 99%-a szerb anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pakráci járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1948-tól Donji Grahovljani már különálló településként szerepel. 1991-ben lakosságának 98%-a szerb nemzetiségű volt. A délszláv háború idején kezdettől fogva szerb ellenőrzés alatt volt. A horvát hadsereg az Orkan ’91 hadművelet második szakaszában 1991. december 20. és 27. között foglalta vissza. Szerb lakossága nagyrészt elmenekült. 2011-ben 33 lakosa volt.

Lakossága

(1931-ig Grahovljani részeként, a későbbi Srednji és Gornji Grahovljani lakosságával együtt. 1948-tól önálló településként.)

Nevezetességei

Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt pravoszláv parochiális templomát^[7] 1746-ban építették. Egyhajós épület félköríves szentéllyel és a főhomlokzatból emelkedő harangtoronnyal. A templom kőből és téglából épült a település kiemelkedő helyén. A hajó baldachinos famennyezettel fedett, fából ácsolt nyeregtetővel, melyet cseréppel fedtek be. A harangtornyot piramis alakú tető és fémlemez borítja. Az apszis szintén fémlemezzel van bevonva. Belül egy nagy ikonosztáz található rokokó faragványokkal, hat ikonsorral. Az ablakok íves áthidalókkal vannak ellátva. A templom 1991-ben a délszláv háború során súlyosan megrongálódott. A parókiához Dereza és Grahovljani falvak tartoznak.

Jegyzetek

Források

• Pakrác város hivatalos honlapja (horvátul)
• Pakrác turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
• Pakrác kulturális emlékei (horvátul)
• Filip Škiljan: Kulturno historijski spomenici Zapadne Slavonije Zagreb, 2010. Archiválva 2020. szeptember 25-i dátummal a Wayback Machine-ben ISBN 9789537442071
• Az első katonai felmérés térképe

További információk

• A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. április 2-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
• Stjepan Benković: Pakrački kraj u XVIII. i XIX. stoljeću Povijesno društvo Pakrac – Lipik 2016. (horvátul)
• Pakrác város rendezési terve (horvátul)
• Filip Hodak: Historijsko-geografski razvoj Pakraca - diplomamunka Zágráb, 2017