Zagyvaróna

Zagyvaróna
Zagyvaróna látképe a Boszorkány-kőről
Egyéb elnevezés: Zagyva, Róna
Közigazgatás
Település	Salgótarján
Városhoz csatolás	1973
Korábbi rangja	község
Irányítószám	3141
Népesség
Teljes népesség	ismeretlen
Földrajzi adatok
Távolság a központtól	5 km
Elhelyezkedése
Zagyvaróna Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 07′ 23″, k. h. 19° 51′ 39″48.123017, 19.86088348.123017°N 19.860883°EKoordináták: é. sz. 48° 07′ 23″, k. h. 19° 51′ 39″48.123017, 19.86088348.123017°N 19.860883°E
Zagyvaróna weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Zagyvaróna témájú médiaállományokat.

Zagyvaróna 1973 óta Salgótarjánhoz tartozó egykori község a Zagyva forrása közelében. A középkorban Rónya néven említik az oklevelek.

Fekvése

Salgótarján központjától 5 kilométerre északkeletre, Salgóbánya közvetlen déli szomszédságában található, a várost Zabarral összekötő 2304-es út mentén. Főutcája a Zagyvafőig vezető 23 104-es számú mellékút.

Története

Zagyvaróna nevét a középkorban Rónya (Nagy-Rónya) néven említették az oklevelek. 1341-ben már fennállt.

E helység határában, a település északi végében lévő 423 méter magas Várhegyen állt egykor Zagyvafő vára, amely 1435-ben már romokban hevert.

A várat valószínűleg a 13. század végén építhette a Kacsics nemzetségből származó Zagyvafői család. A Zagyvafői családnak a 15. század húszas éveiben magva szakadt, így birtokaik Luxemburgi Zsigmond királyra szálltak, a vár ekkorra már romokban hevert. Az 1440-es években cseh huszita zsoldosok kerítették hatalmukba a környéket, akik újjáépítették a várat. Egészen 1460-ig volt birtokukban, amikor a királyi had visszafoglalta, Mátyás király személyesen is részt vett az ostromban és meg is sebesült. Az ostromban a vár nagyrészt leégett, a régészeti leletek tanúsága szerint megpróbálták valamennyire helyreállítani, de 1478-ban már teljesen romokban hevert és nem is épült fel többé. Ekkor a Serkei Lorántffyak birtoka volt, akikkel a Tornaiak pereskedek a puszta várterület zálogbirtoka miatt.

1478-ban a Zagyvafő várához tartozott Zagyvafő helység is, valamint Garáb, Korlátfalva, Szenterzsébet (ma puszta) és Inaszópuszta is, amelyet 1435-ben városnak mondtak az oklevelek és amely az 1900-as évek elején még Inaszóbánya néven e helységhez tartozott.

1548-ban Zagyvai Simon birtokában volt. Az 1715-1720. évi összeírásokban nemes községként fordult elő.

A 18. század közepén ismét jobbágy-községként említették, ekkor a Bulyovszkyak, majd 1770-ben Prileszky özvegye Radvánszky Erzsébet, 19. század első felében báró Prónay Lajos volt a község földesura.

Az 1900-as évek elején határban feküdtek a Salgótarjáni Kőszénbánya részvénytársaság bányái. A községhez tartoztak az említett Inaszóbányán kívül még Rónabánya is.

A helyi római katolikus templom még a török korból való. Hajója és szentélye 14. századi, tornya 1896-ban épült.

19. század első felében báró Prónay Lajos volt a község földesura.

A 20. század elején 2244 lakosa volt a falunak.

Önállósága 1973-ban szűnt meg, amikor a hozzá tartozó Rónafaluval Salgótarjánhoz csatolták.^[1] A városhoz csatolták az addig Ceredhez tartozott Rónabányát is.

Látnivalók

• Római katolikus templom
• Várhegy

Híres emberek

• Itt született 1877. március 14-én Bátki József képzőművész (festő és szobrász), akinek nevét 2011. június 15-étől a helyi közösségi ház viseli.
• Itt született Szalvai Mihály (1899 Zagyvaróna – 1955. november 21.) kőműves, katonatiszt, altábornagy. A Tanácsköztársaság idején katona volt, a spanyol polgárháborúban brigádparancsnok, a második világháborúban a jugoszláv partizánhadsereg törzsében tevékenykedett, 1945 után a magyar haderőben töltött be magas beosztásokat.

Egyéb

Civil élet

Zagyvaróna Salgótarján város egyik külső kerülete. Jelenleg több civil egyesület is működik ezen a településrészen.

• A Zagyvaforrás Egyesület, amelynek a hagyományőrzés, kulturális tevékenység, szabadidős elfoglaltság a fő profilja. Ez az egyesület üzemelteti a Zagyvaforrás című helyi újságot, mely 300 példányban készül 2001 óta. Az egyesület örökbe fogadta a településrész köztéri keresztjeit és forrásait, melyeket közösségi munkában - saját költségükön - sorra újítanak fel.
• A Zagyvarónai Nőklub 1980 óta működik. Különböző helyi hagyományokat ápolnak, és fellépnek különféle rendezvényeken.
• A Zagyváért Klub asszonyai, gyermekei két éve vesznek részt a helyi civil életben különféle programokkal, fellépésekkel.
• Zagyvaróna Himnusza - írta Földi László vitéz * https://www.youtube.com/watch?v=rZVXe1--LpQ
• Zagyvaforrás viedeoablak kisfilmjei:1. Mikulás 2021: https://www.youtube.com/watch?v=ldjP5C0pzbQ&t=8s
• 2. Zagyvai advent: https://www.youtube.com/watch?v=n_sx8KeqY98
• 3. Buék 2021: https://www.youtube.com/watch?v=946KJnbIzt0
• 4. Május fakad a lelkünkön: https://www.youtube.com/watch?v=EXZn0LOU44w
• 5. 10, Zagyva Nap - víruskerülő változat: https://www.youtube.com/watch?v=C3kB8PAi1z0
• 6. Nőnap 2021: https://www.youtube.com/watch?v=aLMDACxR4-A
• 7. Berki Mihályné emlékére: : https://www.youtube.com/watch?v=6pcpXnwPg8Y

Sport

Itt található még a Zagyvaróna SE focicsapat.

Zagyvaróna több kiemelkedő sportolót adott a magyar sportnak. Olimpikonok: Bekecs Zsuzsnna (biatlon - Nagano, Salt Lake City) versenyző, Földi László biatlon - Lillehammer) edző.

Jegyzetek

Források

• Salgótarjáni új almanach (szerk. Cs. Sebestyén Kálmán, Szvircsek Ferenc), Nógrádi Történeti Múzeum Baráti Köre, Salgótarján, 1997. ISBN 963 7224 440
• A Karancs-Medves és a Cseres-hegység Tájvédelmi Körzet, Nógrád és Gömör határán (szerk. Kiss Gábor, Baráz Csaba, Katarina Gaálová, Judik Béla), Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Eger, 2007. ISBN 978-963-87289-2-0

Külső hivatkozások