Cserhátsurány

Ez a szócikk Cserhátsurányról szól. Hasonló címmel lásd még: Surány (egyértelműsítő lap).

Cserhátsurány
Cserhátsurány látképe
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Vármegye	Nógrád
Járás	Balassagyarmati
Jogállás	község
Polgármester	Katulin Károly (független)[1]
Irányítószám	2676
Körzethívószám	35
Népesség
Teljes népesség	682 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	44,47 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	18,8 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 58′ 60″, k. h. 19° 25′ 60″47.983333, 19.43333347.983333°N 19.433333°EKoordináták: é. sz. 47° 58′ 60″, k. h. 19° 25′ 60″47.983333, 19.43333347.983333°N 19.433333°E
Cserhátsurány Pozíció Nógrád vármegye térképén
Cserhátsurány weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Cserhátsurány témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Cserhátsurány község Nógrád vármegyében, a Balassagyarmati járásban. A Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark települése.

Fekvése

A Cserhát középső részén fekszik, a legközelebbi várostól, Balassagyarmattól mintegy 15 kilométerre dél-délkeleti irányban.

A közvetlenül határos települések: észak felől Iliny, északkelet felől Varsány, kelet felől Herencsény, dél felől Terény, nyugat felől Cserháthaláp, északnyugat felől pedig Nógrádmarcal.

Megközelítése

Csak közúton érhető el, keleti és nyugati szomszédai felől egyaránt a 2123-as úton. Határszélét délnyugaton érinti még a 2124-es út is.

Az ország távolabbi részei felől az Aszód és Balassagyarmat közt húzódó 2108-as útról közelíthető meg, a legegyszerűbben, mohorai vagy magyarnándori letéréssel, Cserháthalápon keresztül.

Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget az Aszód–Balassagyarmat–Ipolytarnóc-vasútvonal Magyarnándor vasútállomása kínálja, mintegy 8 kilométerre nyugatra.

Nevének eredete

Nevének cser előtagja a magyar népnyelvben cserjés, bokros helyet jelent. A nevében levő hát szélesebb tetejű magaslatot, míg a surány szó eredetéről háromféle felfogás alakult ki: az egyik szerint szláv szó és valamihez tartozást jelent, míg a másik nézet szerint ótörök cur kifejezés, jelentése: méltóság. A település nevének előtagja, a Cserhát egyébként a hegység neve, ahol található.

Története

Cserhátsurány középkori település, nevét egykor Suránynak írták.

A 14. században Surány a Csór nemzetség birtoka volt. 1344-ben a Csór nemzetségbeli Tamás királyi főajtónálló birtokai közé tartozott Surány is, aki itt templomot építtetett és a pápától búcsú tartására is engedélyt kapott. 1429-1443 között Szanda várához és a Rozgonyiak birtokai közé tartozott, 1443-ban pedig a Liszkói és a Surányi családok voltak a földesurai.

A török időkben, 1562-1563 között Rusztem budai pasa solymászai főnökének: Hamidnak a hűbérbirtoka volt. 1633-1634 között a váci nahije községei között sorolták fel öt adóköteles házzal.

1656-ban Lónyay István fiának, Lónyay Gábornak voltak itt részbirtokai. Az 1715-ben végzett összeíráskor 8, 1720-ban 6 magyar háztartást írtak itt össze.

1726-ban a szandai Sréter család birtoka volt. A Sréter család építtette a falu evangélikus templomát is, mely műemlék. A templom nem sokkal II. József türelmi rendelete után épült. A családból Sréter János (Besztercebánya, 1655 - 1713, Cserhátsurány) részt vett a Rákóczi-szabadságharcban is, ahol a fejedelem dandártábornoka volt. A községben álló kastélyuk a18. században épült, később átalakították, oszlopos bejárati csarnokkal bővítették.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Szántó József (KDNP)^[3]
• 1994–1998: Szántó József (KDNP)^[4]
• 1998–2002: Szántó József (Fidesz-MDF-KDNP-MDNP-FKgP-MKDSZ)^[5]
• 2002–2006: Szántó József (Fidesz-MKDSZ-MDF)^[6]
• 2006–2010: Szántó József (Fidesz–KDNP)^[7]
• 2010–2014: Szántó József (Fidesz–KDNP)^[8]
• 2014–2019: Szántó József (Fidesz–KDNP)^[9]
• 2019–2020: Katulin Károly (független)^[10]
• 2020–2024: Katulin Károly (független)^[1]
• 2024– :

A településen 2020. október 4-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) kellett tartani, mert a képviselő-testület június 30-án feloszlatta magát.^[11] A választás négy polgármester-jelöltje között a hivatalban létő településvezető is elindult, és meg is erősítette pozícióját.

Népesség

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 95%-a magyar, 5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[12]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 72%-a magyarnak, 6,1% cigánynak mondta magát (28% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 64%, református 1%, evangélikus 1,8%, felekezeten kívüli 0,8% (32% nem nyilatkozott).^[13]

2022-ben a lakosság 93,2%-a vallotta magát magyarnak, 9,8% cigánynak, 0,6% németnek, 1,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 61,6% volt római katolikus, 1,9% evangélikus, 0,4% református, 1,7% egyéb keresztény, 1,9% egyéb katolikus, 4,5% felekezeten kívüli (27,9% nem válaszolt).^[14]

Nevezetességek

• gótikus temploma egyhajós, nyolcszög alaprajzú, tornya később barokk sisakot kapott. 1934-ben átalakították és kibővítették. A középkori épület képezi ma az új templom szentélyét.
• Sréter kastély - a 18. században épült.^[15]
• Római katolikus templom
• Helytörténeti kiállítás
• Jánossy-kastély
• Simonyi-kastély^[16]

Híres emberek

• 1766-ban itt házitanítóskodott Sréter György udvarházában Tessedik Sámuel.
• 1867. november 10-én itt született Sréter István honvédelmi miniszter.
• 1894-ben itt született Szentpáli Pál evangélikus lelkész, költő.

Képgaléria

Jegyzetek

További információk

• Cserhátsurány az Ipoly-menti Palócok Honlapján
• A Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark települései