Cserhátsurány

Ez a szócikk Cserhátsurányról szól. Hasonló címmel lásd még: Surány (egyértelműsítő lap).
Cserhátsurány
Cserhátsurány látképe
Cserhátsurány látképe
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeNógrád
JárásBalassagyarmati
Jogállásközség
PolgármesterKatulin Károly (független)[1]
Irányítószám2676
Körzethívószám35
Népesség
Teljes népesség682 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség44,47 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület18,8 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 58′ 60″, k. h. 19° 25′ 60″47.983333, 19.43333347.983333°N 19.433333°EKoordináták: é. sz. 47° 58′ 60″, k. h. 19° 25′ 60″47.983333, 19.43333347.983333°N 19.433333°E
Cserhátsurány (Nógrád vármegye)
Cserhátsurány
Cserhátsurány
Pozíció Nógrád vármegye térképén
Cserhátsurány weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Cserhátsurány témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Cserhátsurány község Nógrád vármegyében, a Balassagyarmati járásban. A Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark települése.

Fekvése

A Cserhát középső részén fekszik, a legközelebbi várostól, Balassagyarmattól mintegy 15 kilométerre dél-délkeleti irányban.

A közvetlenül határos települések: észak felől Iliny, északkelet felől Varsány, kelet felől Herencsény, dél felől Terény, nyugat felől Cserháthaláp, északnyugat felől pedig Nógrádmarcal.

A Cserhát keleti része

Megközelítése

Csak közúton érhető el, keleti és nyugati szomszédai felől egyaránt a 2123-as úton. Határszélét délnyugaton érinti még a 2124-es út is.

Az ország távolabbi részei felől az Aszód és Balassagyarmat közt húzódó 2108-as útról közelíthető meg, a legegyszerűbben, mohorai vagy magyarnándori letéréssel, Cserháthalápon keresztül.

Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget az Aszód–Balassagyarmat–Ipolytarnóc-vasútvonal Magyarnándor vasútállomása kínálja, mintegy 8 kilométerre nyugatra.

Nevének eredete

Nevének cser előtagja a magyar népnyelvben cserjés, bokros helyet jelent. A nevében levő hát szélesebb tetejű magaslatot, míg a surány szó eredetéről háromféle felfogás alakult ki: az egyik szerint szláv szó és valamihez tartozást jelent, míg a másik nézet szerint ótörök cur kifejezés, jelentése: méltóság. A település nevének előtagja, a Cserhát egyébként a hegység neve, ahol található.

Története

Cserhátsurány középkori település, nevét egykor Suránynak írták.

A 14. században Surány a Csór nemzetség birtoka volt. 1344-ben a Csór nemzetségbeli Tamás királyi főajtónálló birtokai közé tartozott Surány is, aki itt templomot építtetett és a pápától búcsú tartására is engedélyt kapott. 1429-1443 között Szanda várához és a Rozgonyiak birtokai közé tartozott, 1443-ban pedig a Liszkói és a Surányi családok voltak a földesurai.

A török időkben, 1562-1563 között Rusztem budai pasa solymászai főnökének: Hamidnak a hűbérbirtoka volt. 1633-1634 között a váci nahije községei között sorolták fel öt adóköteles házzal.

1656-ban Lónyay István fiának, Lónyay Gábornak voltak itt részbirtokai. Az 1715-ben végzett összeíráskor 8, 1720-ban 6 magyar háztartást írtak itt össze.

1726-ban a szandai Sréter család birtoka volt. A Sréter család építtette a falu evangélikus templomát is, mely műemlék. A templom nem sokkal II. József türelmi rendelete után épült. A családból Sréter János (Besztercebánya, 1655 - 1713, Cserhátsurány) részt vett a Rákóczi-szabadságharcban is, ahol a fejedelem dandártábornoka volt. A községben álló kastélyuk a18. században épült, később átalakították, oszlopos bejárati csarnokkal bővítették.

Közélete

Polgármesterei

A településen 2020. október 4-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) kellett tartani, mert a képviselő-testület június 30-án feloszlatta magát.[11] A választás négy polgármester-jelöltje között a hivatalban létő településvezető is elindult, és meg is erősítette pozícióját.

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
837
850
858
750
687
682
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 95%-a magyar, 5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[12]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 72%-a magyarnak, 6,1% cigánynak mondta magát (28% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 64%, református 1%, evangélikus 1,8%, felekezeten kívüli 0,8% (32% nem nyilatkozott).[13]

2022-ben a lakosság 93,2%-a vallotta magát magyarnak, 9,8% cigánynak, 0,6% németnek, 1,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 61,6% volt római katolikus, 1,9% evangélikus, 0,4% református, 1,7% egyéb keresztény, 1,9% egyéb katolikus, 4,5% felekezeten kívüli (27,9% nem válaszolt).[14]

Nevezetességek

  • gótikus temploma egyhajós, nyolcszög alaprajzú, tornya később barokk sisakot kapott. 1934-ben átalakították és kibővítették. A középkori épület képezi ma az új templom szentélyét.
  • Sréter kastély - a 18. században épült.[15]
  • Római katolikus templom
  • Helytörténeti kiállítás
  • Jánossy-kastély
  • Simonyi-kastély[16]

Híres emberek

Képgaléria

  • A község római katolikus temploma
    A község római katolikus temploma
  • Légi fotó a cserhátsurányi Jánossy-kastélyról
    Légi fotó a cserhátsurányi Jánossy-kastélyról
  • A Simonyi-kastély légi felvételen
    A Simonyi-kastély légi felvételen

Jegyzetek

  1. a b Cserhátsurány települési időközi polgármester-választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2020. október 4. (Hozzáférés: 2020. december 2.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Cserhátsurány települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Cserhátsurány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 3.)
  5. Cserhátsurány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 10.)
  6. Cserhátsurány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 10.)
  7. Cserhátsurány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 10.)
  8. Cserhátsurány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 25.)
  9. Cserhátsurány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 11.)
  10. Cserhátsurány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 1.)
  11. Nem tudtak együtt dolgozni a polgármesterrel, ezért új önkormányzatot választottak Cserhátsurányban. www.blikk.hu (2020. október 5.)
  12. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  13. Cserhátsurány Helységnévtár
  14. Cserhátsurány Helységnévtár
  15. Sréter kiskastély - Cserhátsurány. museum.hu. (Hozzáférés: 2018. június 8.)
  16. Simonyi-kastély. muemlekem.hu. (Hozzáférés: 2018. június 8.)

További információk

  • Cserhátsurány az Ipoly-menti Palócok Honlapján
  • A Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark települései
Sablon:Nógrád megye települései
  • m
  • v
  • sz
Nógrád vármegye települései
Megyei jogú város

Nógrád megye címere
Városok
Községek, nagyközségek
Sablon:Balassagyarmati járás
  • m
  • v
  • sz
A Balassagyarmati járás települései
Város(ok)
Községek
Becske •  Bercel •  Cserháthaláp •  Cserhátsurány •  Csesztve •  Csitár •  Debercsény •  Dejtár •  Drégelypalánk •  Érsekvadkert •  Galgaguta •  Herencsény •  Hont •  Hugyag •  Iliny •  Ipolyszög •  Ipolyvece •  Magyarnándor •  Mohora •  Nógrádkövesd •  Nógrádmarcal •  Őrhalom •  Patak •  Patvarc •  Szanda •  Szécsénke •  Szügy •  Terény
Sablon:A Novohrad–Nógrád Geopark települései
  • m
  • v
  • sz
Magyarország
AlsótoldBárnaBátonyterenye • Bér • Bokor • BujákCered • Cserhátsurány • CserhátszentivánEcsegEgyházasgergeEndrefalvaErdőtarcsaEtesFelsőtold • Garáb • HerencsényHollókőIpolytarnócKarancsaljaKarancsberényKarancskesziKarancslapujtőKarancsság • Kazár • KisbárkányKishartyánKozárdKutasóLitkeLucfalvaLudányhalásziMagyargécMárkházaMátraszeleMátraszőlősMátraverebélyMihálygergeNagybárkányNagykeresztúrNagylócNemtiNógrádmegyerNógrádsipekNógrádszakálPilinyRákóczibányaRimócSágújfaluSalgótarjánSámsonházaSomoskőújfaluSóshartyánSzalmatercsSzandaSzécsénySzécsényfelfaluSzilaspogonySzirákTar • Terény • Vanyarc • Varsány • VizslásZabar
Szlovákia
[A Novohrad-Nógrád Geopark hivatalos honlapja https://www.nogradgeopark.eu www.nogradgeopark.eu]
Sablon:Az Országos Kéktúra 19. szakasza
  • m
  • v
  • sz
Becske  · Bányatelep, Páncélos-forrás  · Andezitömlés  · Szanda vára  · Szőr-part  · Szandaváralja  · Hucskó-hegy  · Zsabica  · Terény  · műút  · Szanda-patak  · Halom  · Cserhátsurány  · Szécsényi út  · Hegyes  · major  · Nógrádsipek  · Malom-völgy  · Csóka-hegy  · Pusztavár-hegy  · Keresztes-hegy  · földvár  · Dobogó-tető  · Gyertyános  · Hollókő  · Szár-hegy  · Zsunyi-patak  · Felsőtold  · Alsótold  · Alsó-szurdok  · Bableves Csárda, Nagymező  · Nagymező-puszta  · Barát-hát  · Tepke  · Purga  · Macska-hegy  · Garábi-nyereg  · Nagy-kő-tető  · Köves-bérc  · Sátoros-hegy  · Csepegős-kút  · Nagybárkány  · Pongor-malom  · Sámsonháza  · várhegy, Sámsonvár  · védett geológiai feltárás  · Szálláska-völgy  · Mátraverebély, Szent-kút  · Tari-kereszt  · Csapás-tető  · Nagy-aszó  · Mátraverebély

  • Magyarország Magyarország-portál
  • Földrajz Földrajzportál