Temesbökény

Temesbökény (Butin)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Bánság
Fejlesztési régió	Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Temes
Rang	falu
Községközpont	Gátalja
Irányítószám	307188
SIRUTA-kód	157120
Népesség
Népesség	364 fő (2021. dec. 1.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	100 m
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 20′ 24″, k. h. 21° 23′ 01″45.340014, 21.38365445.340014°N 21.383654°EKoordináták: é. sz. 45° 20′ 24″, k. h. 21° 23′ 01″45.340014, 21.38365445.340014°N 21.383654°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Temesbökény, románul: Butin, szlovákul: Butin, település Romániában, a Bánságban, Temes megyében.

Fekvése

Dentától délkeletre, a Moravica jobb partján fekvő település.

Története

Temesbökény, Bajton a középkorban Krassó vármegyéhez tartozott. Nevét 1353-ban Tompa fia Andree de Boytun nevében említette először oklevél. 1364-ben Bayton, 1479-ben Bwthyn, 1808-ban Butyin val., 1888-ban Temes-Buttyin, 1913-ban Temesbökény néven írták.

1353-ban Bajtoni Tompa tiltakozott a birtokán, Berkeszen történt rablás miatt. 1472-ben kenezius de Felsew Baythyn mint Borzlyuk város szomszédosa Garai Jób embere volt.

Az 1717. évi kamarai jegyzékben Budschin néven fordult elő, 23 házzal. A gróf Mercy-féle térképen Puthin néven, a verseczi kerületben fekvő helység. Az 1761-es térképen a mai közég helyén két egymás mellett fekvő és óhitűektől lakott helység: Putin és Piethin található.

1816-ban a báró Heller család kapta adományként az itteni nemesi birtokot, melyet 1855-ig birtokolt. A falu 1835-ben országos- és hetivásárok, 1836-ban ismét országos vásárok tartására nyert szabadalmat. 1855-ben a gróf Bissingen-Nippenburg Nándor Gáspár birtokába került. Utána fia Ernő Nándor császári és királyi kamarás, volt országgyűlési képviselő örökölte. A községbeli kastélyt gróf Bissingen-Nippenburg Nándor építtette.

A trianoni békeszerződés előtt Temes vármegye Dettai járásához tartozott.

1910-ben 1071 lakosából 417 szlovák, 211 magyar, 193 román, 126 német volt. Ebből 516 evangélikus, 276 görögkeleti ortodox, 255 római katolikus volt.

Nevezetességek

• Görög keleti román fatemploma a 18. század. század közepéről való
• Az 1862-ben épült evangélikus templom és a 19. századi parókia a romániai műemlékek jegyzékén a TM-II-a-B-20994 sorszámon szerepelnek.^[1]

Hivatkozások

Források

• Temes vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1914.  
• Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza III: H-K/Heves, Hont, Hunyad, Keve, Kolozs, Komárom, Krassó, Kraszna, Küküllő megye és kunság. Budapest: Akadémiai. 1987. ISBN 963-05-3613-7  
• Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.