Aranyág

Aranyág (Herneacova)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Bánság
Fejlesztési régió	Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Temes
Rang	falu
Községközpont	Temesrékas
Irányítószám	307342
SIRUTA-kód	158341
Népesség
Népesség	381 fő (2021. dec. 1.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	166 m
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 51′ 26″, k. h. 21° 30′ 58″45.857279, 21.51608545.857279°N 21.516085°EKoordináták: é. sz. 45° 51′ 26″, k. h. 21° 30′ 58″45.857279, 21.51608545.857279°N 21.516085°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Aranyág témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Aranyág, románul: Herneacova, település Romániában, a Bánságban, Temes megyében.

Fekvése

Temesrékastól északra, Sztancsafalva, Temesjenő, Sztancsafalva, Mélynádas és Temesrékas közt fekvő település.

Története

A falutól északra a Hallstatti kultúrához tartozó erődített település maradványait fedezték fel.^[1]

Aranyág nevét 1439-ben említette először oklevél Aranyaso, Aranyasa néven. A 15. században Haranag', 1808-ban Hernyakova, Hernjakova, 1913-ban Aranyág néven írták.

A 15. században a Bánffyak birtoka és a világosi uradalom része volt. A Hunyadiak alatt szerbek és románok telepedtek le itt, akik a település nevét Haranay-ra ferdítették. 1477-ben Hernyákfalva (Hernyakoviczi) néven, a borzlyuki uradalom tartozékai között szerepelt, ekkor Bánffi Miklós és Jakab birtoka volt. Mercy térképén Arankoszelo néven pusztaként, 1761-es térképen, pedig Hernakova alakban fordult elő.

A 19. század elején az Ippi Bydeskúthy család vásárolta meg a falut a kincstártól, majd 1834-ben Borosjenei Muslay László, Temes vármegye alispánjának birtoka lett. 1848-ban báró Ambrózyné Muslay Izabella és Maithényi Etelka birtoka. 1896-ban az előbbi birtokrész báró Ambrózy Gyuláé, az utóbbi a Langfelder- és Plohn-cég, valamint Bauer Mátyás tulajdona volt. A 20. század elején pedig báró Ambrózy Gyula volt a helység legnagyobb birtokosa. A Bydeskúthy-család Hanusfalváról katolikus vallású magyarokat és szlovákokat telepített ide.

A trianoni békeszerződés előtt Temes vármegye Temesrékasi járásához tartozott.

1910-ben 1414 lakosa volt. Ebből 964 román, 171 magyar, 149 német volt, melyből 1016 görögkeleti ortodox, 372 római katolikus, 16 izraelita volt.

Látnivalók

• Római katolikus kápolnáját Bydeskúthy Vince özvegye, szeghelyi gróf Mailáth Johanna építette 1837-ben.^[2]

Hivatkozások

Források

• Temes vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1914.  
• Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.