Szuhafő

Szuhafő
Szuhafő református temploma
Szuhafő címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Vármegye	Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás	Putnoki
Jogállás	község
Polgármester	Szalóczy Gyuláné (független)[1]
Irányítószám	3726
Körzethívószám	48
Népesség
Teljes népesség	100 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	8,85 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	16,05 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 24′ 29″, k. h. 20° 27′ 07″48.408011111111, 20.45203888888948.408011°N 20.452039°EKoordináták: é. sz. 48° 24′ 29″, k. h. 20° 27′ 07″48.408011111111, 20.45203888888948.408011°N 20.452039°E
Szuhafő Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Szuhafő weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szuhafő témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Szuhafő község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye északnyugati szélén, a Putnoki járásban.

Fekvése

A vármegye északnyugati részén, a Szuha-patak völgyében fekszik, Aggtelektől 10, Kazincbarcikától 26, Ózdtól 30 kilométerre, a szlovák határtól pedig mindössze 2,5 kilométerre (közigazgatási határa mintegy 9 kilométeren át egybeesik az államhatárral).

A környező települések a határ magyar oldalán: északkelet felől Aggtelek és Trizs, délkelet felől Zádorfalva (5 km), délnyugat felől pedig Gömörszőlős; a határ túloldalán a legközelebbi település a szlovákiai Tornalja (Tornaľa). A legközelebbi városok: Putnok 19 és Kazincbarcika 26 kilométerre.

Megközelítése

Zsáktelepülés, közúton csak a 26 102-es számú mellékúton érhető el, Zádorfalváról, a 2601-es út felől.

Története

Szuhafő környékét a 13. században a Miskolc nemzetség birtokolta. A középkorban feltehetően már volt kápolnája, erről azonban írásos dokumentum nem áll rendelkezésre. A reformáció korán elterjedt, a községben 1540-ben már református gyülekezet alakult. A 18. században már volt egy fatemploma, de ez 1780-ban a faluval együtt leégett. Ma is álló temploma 1782-ben épült, tornya pedig 1861-ben. A Szent Erzsébet tiszteletére szentelt kápolnát 1973–1974-ben építették.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Süttő Lajos (független)^[3]
• 1994–1998: Süttő Lajos (független)^[4]
• 1998–2002: Süttő Lajos (független)^[5]
• 2002–2006: Süttő Lajos (független)^[6]
• 2006–2010: Szalóczy Gyuláné (független)^[7]
• 2010–2014: Szalóczy Gyuláné (független)^[8]
• 2014–2019: Szalóczy Gyuláné (független)^[9]
• 2019-től: Szalóczy Gyuláné (független)^[1]

Népesség

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 96%-a magyar, 4%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[10]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96%-a magyarnak, 4,6% cigánynak mondta magát (4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 25,8%, református 45%, görögkatolikus 2%, felekezeten kívüli 7,3% (19,9% nem válaszolt).^[11]

2022-ben a lakosság 91,1%-a vallotta magát magyarnak, 0,9% németnek, 2,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 21,4% volt római katolikus, 41,1% református, 1,8% görög katolikus, 1,8% egyéb katolikus, 2,7% felekezeten kívüli (31,3% nem válaszolt).^[12]

Neves személyek

• Itt született 1822-ben Bartók János gortvakisfaludi református lelkész.

Nevezetességei

• Református templom
• Szent Erzsébet-kápolna
• Újhegyi Kilátó
• Centu-tetői kilátó

Jegyzetek

Külső hivatkozások

• gyaloglo.hu