Gelej
| Gelej | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
| Járás | Mezőcsáti | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Demeterné Nyeste Erzsébet (független)[1] | ||
| Irányítószám | 3444 | ||
| Körzethívószám | 49 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 551 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 18,12 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 32,12 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 49′ 44″, k. h. 20° 46′ 38″47.82895, 20.77718055555647.828950°N 20.777181°EKoordináták: é. sz. 47° 49′ 44″, k. h. 20° 46′ 38″47.82895, 20.77718055555647.828950°N 20.777181°E | |||
  Gelej Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén | |||
| Gelej weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gelej témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Gelej község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Mezőcsáti járásában. A település lakosságának közel 100 %-a magyar nemzetiségűnek vallja magát.[3]
Fekvése
A vármegye déli részén fekszik, Miskolctól 42 kilométerre délre található, a Mezőkeresztest Mezőcsáttal összekötő 3305-ös út mentén. Legközelebbi szomszédjai a 4 kilométerre fekvő Mezőnagymihály és a 11 kilométerre lévő Mezőcsát. Mezőkeresztestől 8, Csincsétől mintegy 15 kilométerre fekszik. A települést a Csincse-patak szeli ketté.
Története
Gelej Árpád-kori település. Nevét már 1261-ben, majd 1323-ban említette oklevél Geley néven, Barátnyárád határjárásában.
1334-ben neve szerepelt a pápai tizedjegyzékben: papja ekkor két garas pápai tizedet fizetett, ez alapján feltételezhető, hogy a települést ekkor nem sokan lakják.
A 14. században a Geley család, az Örsúr nemzetség Geszty ága volt itt birtokos. Ekkor már Kis- és Nagygelej néven szerepelt, és a Farmosi és Nyilas családok voltak itt birtokosok.
Az 1549-es összeíráskor nyolc nemesi portát írtak itt össze, de 1564-ben már csak ötöt.
A 16. század közepén már jelentős községként volt említve. E század végén tűnnek fel a birtokosok között a Forgács, a Wértes, a Farkas, a Szentmarjai, valamint a Lónyai, a Mósa, az Wza, és a Homonnai családok.
A mezőkeresztesi csata után a vármegye déli része elnéptelenedett, ebben a sorsban osztozott Gelej is; a falu a török hódoltság alatt lakatlan volt, 1730-ban Felső- és Alsó-Gelejt csak pusztaként említik. 1723-ban birtokosai között szerepeltek a Herman, a Vincze, a Petra családok is.
1735-ben a kamaráé, a szepesi kamara ekkor el akarta adni a geleji pusztát, amely szerinte a koronára szállt. Borsi Mihály leányai, Borsi Anna és Katalin 2000 Rénes forintot ígértek a birtokért, a zálogbirtokosok azonban már előre nádori adományt szereztek ősi birtokukba, így Gelej birtokosai a Petra, Vincze, Papp, Pásztor, Bársony, Forrai, Lipcsei, Makai, Menyhárt, Szomódi, Melléte (Millétei), Kiss, Hermány (Herman), Kovács, Kékedi és Sinka családok lettek. A 18. század végén – Borsod vármegyében egyedülálló módon – a lakosság közel 80%-a nemes volt, akik egyetlen földesúr alá sem tartoztak (kuriális község).
A faluban született Miskolci Kovács Gyula, fiatalon elhunyt 19. századi költő.
Közélete
Polgármesterei
- 1990–1994: Dr. Demeter József (független)[4]
- 1994–1998: Dr. Demeter József (független)[5]
- 1998–2002: Dr. Demeter József (független)[6]
- 2002–2006: Demeterné Nyeste Erzsébet (független)[7]
- 2006–2010: Demeterné Nyeste Erzsébet (független)[8]
- 2010–2014: Demeterné Nyeste Erzsébet (független)[9]
- 2014–2019: Demeterné Nyeste Erzsébet (független)[10]
- 2019–2024: Demeterné Nyeste Erzsébet (független)[1]
- 2024– :
Népesség
A település népességének változása:
A népesség alakulása 2013 és 2023 között
| Lakosok száma | 587 | 586 | 580 | 574 | 531 | 551 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
Adatok: Wikidata
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 77,3%-a magyarnak, 0,5% németnek mondta magát (22,7% nem válaszolt; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 16,2%, református 52,7%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 3,2% (27,4% nem válaszolt).[11]
2022-ben a lakosság 74,6%-a vallotta magát magyarnak, 0,4% cigánynak, 0,2% szerbnek, 1,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (25% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 11,7% volt római katolikus, 32,2% református, 0,4% görög katolikus, 10,7% felekezeten kívüli (44,4% nem válaszolt).[12]
Jegyzetek
- ↑ a b Gelej települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 16.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
- ↑ Gelej települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Gelej települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
- ↑ Gelej települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 30.)
- ↑ Gelej települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 30.)
- ↑ Gelej települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 30.)
- ↑ Gelej települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 6.)
- ↑ Gelej települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. április 30.)
- ↑ Gelej Helységnévtár
- ↑ Gelej Helységnévtár
További információk
- Gelej Község hivatalos honlapja
Magyarország-portál
Földrajzportál
