Zakárfalva

Zakárfalva (Žakarovce)
Zakárfalva látképe.
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Kassai
Járás	Gölnicbányai
Rang	község
Első írásos említés	1368
Polgármester	Štefan Tulipán
Irányítószám	055 71
Körzethívószám	053
Forgalmi rendszám	GL
Népesség
Teljes népesség	699 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség	88 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	533 m
Terület	8,62 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 53′, k. h. 20° 56′48.88333333, 20.9333333348.883333°N 20.933333°EKoordináták: é. sz. 48° 53′, k. h. 20° 56′48.88333333, 20.9333333348.883333°N 20.933333°E
Zakárfalva weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Zakárfalva témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Zakárfalva (1892-ig Zsakaróc, szlovákul: Žakarovce, németül: Schakarowitz/Sokelsdorf) község Szlovákiában, a Kassai kerület Gölnicbányai járásában.

Fekvése

Gölnicbányától 5 km-re északnyugatra, a Gölnic völgyének egyik keresztirányú völgyében fekszik.

Története

1368-ban „Villa Zakery” néven említik először. 1374-ben „Zachari”, 1390-ben „Sakar” alakban szerepel a korabeli forrásokban. Német bányászfalu volt, mely a Gölnic völgyének bányáihoz települt. Később a német lakosságot fokozatosan szlovákok váltották fel. A 15. századtól a rihnói uradalom része és vele együtt 1460-tól a Szapolyai család birtoka, majd a Thurzók a birtokosai. 1477-ben „Sakaar” néven említik. A 16. századtól vasat és rezet bányásztak itt. 1693-tól a Csákyaké. 1787-ben 74 házában 551 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ZAKARÓCZ. Tót falu Szepes Várm. földes Ura Gr. Csáky Uraság, fekszik Gölnitzhez fél mértföldnyire; földgye hegyes, vas bányáji is vannak.”^[2]

1828-ban 94 háza és 685 lakosa volt.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Zsakarócz, Szepes v. tót falu, Göllniczhez 1/2 órányira: 732 kath. lak., paroch. templommal, vasbányákkal. F. u. gr. Csáky. Ut. p. Lőcse.”^[3]

1872-ben a bányák Habsburg tulajdonba kerültek. 1898-ban egy tűzvészben csaknem az egész falu leégett. A trianoni diktátumig Szepes vármegye Gölnicbányai járásához tartozott.

Máriahuta

A hozzá tartozó Máriahután a bányászat a 14.–15. században indult meg. Első írásos említése 1546-ban „Maderspach” alakban történt.

Népessége

1910-ben 1371, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 776 lakosából 724 szlovák és 49 cigány volt.

2011-ben 761 lakosából 675 szlovák és 73 cigány.

Nevezetességei

• Római katolikus temploma 1812-ben épült.
• A plébánia épülete 1841-42-ben épült.

További információk

• Községinfó
• Zakárfalva a térképen
• E-obce

Jegyzetek

1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.