Zóé bizánci császárnő

Zóé
Zóé császárnő mozaikja az Hagia Szophiában
Bizánci császárnő
Uralkodási ideje
1042. április 19. – június 11.
Elődje	V. Mikhaél
Utódja	IX. Kónsztantinosz
Életrajzi adatok
Uralkodóház	Makedón-dinasztia
Született	978 Konstantinápoly
Elhunyt	1050 júniusa (72 évesen) Konstantinápoly
Nyughelye	Szent Apostolok templom, Konstantinápoly
Édesapja	VIII. Kónsztantinosz bizánci császár
Édesanyja	Helena
Testvére(i)	Theodóra bizánci császárnő Eudokia
Házastársa	1. III. Rómanosz bizánci császár 2. IV. Mikhaél bizánci császár 3. IX. Kónsztantinosz bizánci császár
A Wikimédia Commons tartalmaz Zóé témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Zóé (ógörögül: Ζωή), (Konstantinápoly, 978 – Konstantinápoly, 1050. június) a Bizánci Birodalom császárnője (uralkodott 1028. november 15-től haláláig), VIII. Kónsztantinosz idősebbik lánya, III. Rómanosz, IV. Mikhaél, V. Mikhaél, Theodóra és IX. Kónsztantinosz társuralkodója volt.

Élete

Apja halála előtt három nappal, 1028. november 12-én házasították össze Rómanosz Argürosz Konstantinápolyi eparkhosszal, aki egymaga gyakorolta a hatalmat Kónsztantinosz elhunytát követően. Rómanosz és az idős Zóé házassága boldogtalan volt, a császár hamarosan elhidegült tőle, és a rendelkezésére álló pénzösszegeket is igyekezett megnyirbálni. Ezt kihasználva egy intrikus eunuch, Jóannész Orphanotrophosz bemutatta neki ifjú és jóképű fivérét, Mikhaélt, aki a szeretője lett. Rómanosz 1034-es, talán mérgezés következtében bekövetkezett halálának napján Zóé eljegyezte szeretőjét, aki IV. Mikhaél néven került hatalomra. Mikhaél azonban trónra lépve nem sokat törődött feleségével, akit az eunuch Jóannész szigorú felügyeletére bízott. A miniszter fivére betegeskedése láttán 1041-ben örökbe fogadtatta Zóéval unokaöccsüket, Mikhaél Kalaphatészt. Az V. Mikhaélként ismert uralkodó azonban előbb nagybátyját száműzte, majd magát Zóét próbálta kolostorba küldeni 1042 áprilisában.

A bejelentés a Konstantinápolyi köznép lázadásához vezetett, ami a klérus és a hivatali arisztokrácia támogatásával megbuktatta Mikhaélt és visszahívta Zóét – igaz, ezúttal húgát, Theodórát is császárnővé tették. A testvérpár gyűlölködése és uralmi tehetetlensége miatt Zóé végül ismét megházasodott. Választottja, Kónsztantinosz Monomakhosz 1042. június 11-én nyerte el a kezét, másnap pedig a trónt. Kónsztantinosz szintén tartott szeretőt, de nem törekedett a hatvanas éveiben járó császárnők háttérbe szorítására, és Zóé elfogadta a helyzetet. A harmonikus frigy a gyermektelen Zóé 1050 nyarán bekövetkezett haláláig tartott, aki IX. Kónsztantinosz udvarában sem játszott nagy szerepet.

További információk

• Georg Ostrogorsky: A bizánci állam története. Budapest, Osiris, 2003. ISBN 963-389-383-6
• Magyar István Lénárd: Bizánc a makedón dinasztia idején. In: Európa ezer éve: a középkor. (I. kötet) Szerk.: Klaniczay Gábor. Budapest, Osiris, 2005. pp. 282–288
• A Wikimédia Commons tartalmaz Zóé bizánci császárnő témájú kategóriát.

Kapcsolódó szócikkek

• Monomakhosz-korona

Előző uralkodó: VIII. Kónsztantinosz

Bizánci császár 1028 – 1050

Következő uralkodó: IX. Kónsztantinosz