Vrbje (Horvátország)

Vrbje
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Bród-Szávamente
Község	Vrbje
Jogállás	község
Polgármester	Igor Jurišić (HSS)
Irányítószám	35423
Körzethívószám	(+385) 35
Népesség
Teljes népesség	1691 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	93 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 11′, k. h. 17° 25′45.183333333333, 17.41666666666745.183333°N 17.416667°EKoordináták: é. sz. 45° 11′, k. h. 17° 25′45.183333333333, 17.41666666666745.183333°N 17.416667°E
Vrbje weboldala
Sablon • Wikidata • Segítség

Vrbje falu és község Horvátországban, Bród-Szávamente megyében.

Fekvése

Bródtól légvonalban 46, közúton 62 km-re nyugatra, Pozsegától légvonalban 25, közúton 42 km-re délnyugatra, Nyugat-Szlavóniában, az A3-as autópálya és a Száva folyó között, a Rešetarica-patak partján fekszik.

A község települései

A községhez Bodovaljci, Dolina, Mačkovac, Savski Bok, Sičice, Visoka Greda és Vrbje települések tartoznak.

Története

A község területén a legrégibb leletek Mačkovacról származnak, ahol már 1880-ban bronzkori maradványokat, köztük fibulákat, karkötőket és más bronz ékszereket, valamint bronz fegyvereket találtak. A leletek többsége a zágrábi régészeti múzeumba került. 1985-ben a Crišnjevi határrészen a mačkovaci Slavko Josipović szántóföldjén szántás közben bronz tárgyakat fordított ki az eke. A tárgyak az újgradiskai városi múzeumba kerültek. A leletek az urnamezős kultúra késői időszakához tartoztak és a szávamenti fémművesség fejlettségéről tanúskodnak.

Vrbje első írásos említése még hűbérbirtokként 1514-ben^[2] történt. Nevének eredeti formája Vrbscsak volt és csak 1897-től használatos a mai formában. 1514-ben a cserneki Dessewffy család birtoka volt. A török 1536-ban foglalta el ezt a vidéket. A falu keletkezése a török uralom idejére, a 17. század elejére tehető, amikor előbb a szomszédos Sičice népesült be, majd onnan települt át néhány család a mai Vrbje területére. A térség 1691-ben szabadult fel a török uralom alól. 1698-ban a kamarai összeírásban a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések között „Verbia” néven 11 portával hajdútelepülésként szerepel.^[3]

A gradiskai határőrezred székházának Újgradiskán történő felépítése, a határőrezred megszervezése jelentős változásokhoz vezetett a mai Vrbje területén is. A 17. század vége óta Száva folyó képezte a határt az Oszmán Birodalommal, a lakosság pedig visszatért a térség településeire. Határőrszolgálatuk fejében földet kaptak és mentesültek az adófizetés alól. Békeidőben mezőgazdasággal, állattartással, fafeldolgozással foglalkoztak. 1730-ban Vrbjén már 30 ház állt, a lakosság pedig katolikus volt. 1746-ban 130 katolikus vallású lakosa volt. 1760-ban 64 házában 133 család élt, 538 fővel. Fából felépítették a Szent József kápolnát, mely 1758-ban már állt. 1789-ben megalapították a vrbjei plébániát, melyhez két szomszédos település, Sičice és Bodovaljci is hozzá tartozott. Vrbje első plébánosa Luka Klokočević volt. A plébániaház 1834-ben épült. Mačkovacon önálló plébániát alapítottak.

Az első katonai felmérés térképén „Verbie” néven található. A gradiskai ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Verbje” néven szerepel.^[4] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Verbje” néven 160 házzal, 860 katolikus és egy ortodox vallású lakossal találjuk.^[5] A katonai közigazgatás megszüntetése után 1871-ben Pozsega vármegyéhez csatolták.

A falunak 1857-ben 761, 1910-ben 1094 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 91%-a horvát, 5%-a magyar, 2%-a szerb anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Újgradiskai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A település 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 94%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 455 lakosa volt.

Lakossága

Gazdaság

A helyi gazdaság alapja a mezőgazdaság, a szőlőtermesztés és az állattartás. A kisvállalkozások között az építőipar, a kereskedelem és a vendéglátás dominál.

Nevezetességei

Szent József tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma 1773-ban épült barokk stílusban. Elődje egy fatemplom volt, melyet az 1758-as egyházlátogatáskor említenek. A vrbjei plébániát 1789-ben alapították, ekkor emelkedett plébániatemplom rangjára. A 19. és 20. században többször is megújították, utolsó megújítása 1985-ben történt. Oltárképét a neves osztrák festőművész Ignaz Berger festette. A szecessziós stílusú belső falfestés a bródi Josip Muravić munkája.

Kultúra

A településen a KUD Vrbje kulturális és művészeti egyesület működik. Fő tevékenysége a népi hagyományok ápolása.

Oktatás

A vrbjei iskolát a 19. század végén alapították. Az első írásos dokumentum az iskola működéséről az 1891/92-es tanévből származik. Tanítója Marija Vrbik volt. Az iskola négyosztályos volt. A második világháború alatt az iskola néhány menekültet fogadott Bosznia-Hercegovinából. A második világháború után 1956-tól az iskola nyolc osztályos lett. Önálló intézményként működött 1960-ig, amikor egyesítették a sičicei általános iskolával. Ma a „Ljudevit Gaj” általános iskola négyosztályú regionális iskolájaként működik.

Sport

NK „Saturn” labdarúgóklub.

Egyesületek

• DVD Vrbje önkéntes tűzoltóegylet.
• Hazafiak és a honvédő háború veteránjainak egyesülete.

Jegyzetek

Források

• Vrbje község hivatalos oldala (horvátul)
• Andrija Zidrum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001. (horvátul)
• Az első katonai felmérés térképe
• Filip Škiljan: Kulturno historijski spomenici Zapadne Slavonije Zagreb, 2010. Archiválva 2020. szeptember 25-i dátummal a Wayback Machine-ben ISBN 978-953-7442-07-1 (horvátul)
• Kristina Rupert: Topografija Požeške županije do 1526. godine - diplomamunka (horvátul)
• Osnovna škola Vrbje 1891-1960. Nova Gradiška 2009.

További információk

• A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. november 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)