Vledény

Vledény (Vlădeni)
Vledény
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Közép-romániai fejlesztési régió
Megye	Brassó
Község	Szunyogszék
Rang	falu
Községközpont	Szunyogszék
Irányítószám	507061
SIRUTA-kód	40946
Népesség
Népesség	771 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	11 (2011)[1]
Földrajzi adatok
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 46′ 10″, k. h. 25° 22′ 01″45.769421, 25.36683845.769421°N 25.366838°EKoordináták: é. sz. 45° 46′ 10″, k. h. 25° 22′ 01″45.769421, 25.36683845.769421°N 25.366838°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Vledény (románul: Vlădeni, németül: Wladen) falu Romániában, Erdélyben, a Barcaságban, Brassó megyében.

Fekvése

Feketehalomtól 11 km-re északnyugatra, az E68-as főút jobb oldalán, a Persányi-hágó barcasági végében fekszik.

Nevének eredete

Neve a román Vlad személynévből való. Első említése: 1570.

Története

Román alapítású település. 1711-ben 68 jobbágy- és 16 zsellércsalád lakta. Lakói többsége ún. taksás jobbágy volt, akik a földesúri szolgáltatásokat pénzzel váltották meg.^[2] 1717-ben a brassói tanács fogadó építésére adott engedélyt Andreas Schoppelnak, amely még a 20. században is működött.^[3] 1798-ból való az első adat iskolájáról. 1817-től hetente kétszer postakocsijárat állt meg benne. 1824 körül egy görög tanító tanította a gyerekeket, többek között görög nyelvű imákra és énekekre. 1848-ban 470 lakosa halt meg kolerában. 1849. március 18-án Czetz János aratott győzelmet a falu mellett. 1863-ban Brassó vidékétől Fogaras vidékéhez csatolták. 1876 és 1925 között Fogaras vármegyéhez tartozott. 1849-től a vasút megépítéséig lakóinak fő jövedelemforrása a szekerező kereskedelem volt: a brassói ipar termékeit, a havasalföldi halat, a vajdahunyadi, torockói és dornai vasárukat, a parajdi sót, a csicsói malomkövet és a medgyesi bort adták-vették. Hunfalvy Pál 1887-ben módos falunak írta. Jelentékeny volt a vledényiek mészégetése is.^[4]

1896-ban 4980 holdnyi határából 2112 hold volt erdő (bükkös), 1405 rét, 1028 szántó és 402 legelő. Az 1900-as években, mivel a vasutak kiépülése után a fuvarozás már nem hozott bevételt, a határ nagy része pedig nem volt alkalmas szántóföldi művelésre, nagyon sokan jártak dolgozni az Egyesült Államokba és Argentínába. Volt olyan év, amikor százezer koronát küldtek haza családjukhoz.^[5]

1941 és 1943 között szovjet hadifogolytábor működött a közelében. A hadifoglyok a Persányi-szoroson áthaladó alagút fúrását végezték. A táborban meghalt 1057 hadifogoly az 1947–48-ban kialakított katonai temetőben nyugszik, amelyet 2007-ben felújítottak.^[6]

Lakossága

1900-ban 1390 lakosából 1360 román, 21 német és 8 magyar anyanyelvű; 1358 ortodox és 21 evangélikus vallású volt.
2002-ben 905 lakosából 853 román, 25 magyar és 25 cigány nemzetiségű; 851 ortodox, 34 adventista és 11 római katolikus vallású.

Híres emberek

• Itt született 1903-ban Dumitru Stăniloae ortodox teológus.

Hivatkozások

Források

• Iacob Zorca: Monografia comunei Vlădeni. Sibiiu, 1896

Képek

• 
  Szent Vazul ortodox templom
• 
  A falu a 20. század elején, Leopold Adler felvételén
• 
  Szovjet katonai temető