Viktor Hambarcumján

Viktor Hambarcumján
Született	1908. szeptember 5.[1][2][3] Tbiliszi[2][3]
Elhunyt	1996. augusztus 12. (87 évesen)[1][4][5][6][7] Byurakan[8][3]
Állampolgársága	orosz szovjet[9] örmény[10][11]
Gyermekei	négy gyermek: Rafael Hambardzumyan Ruben Hambardzumján
Szülei	Hamazasp Hambardzumyan
Foglalkozása	asztrofizikus politikus csillagász
Tisztsége	igazgató (1946–) elnök (1947–1993, Örmény Tudományos Akadémia) a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának tagja (1950–1990) elnök (1961–1964, Nemzetközi Csillagászati Unió) elnök (1968–1972, International Council for Science)
Iskolái	Herzen Állami Pedagógiai Egyetem (1924–1925) Szentpétervári Egyetem Fizika és Matematika Kar (1925–1928) Pulkovói Obszervatórium (1928–1931)
Kitüntetései	Jereván díszpolgára Az Örmény SZSZK érdemes tudósa American Academy of Arts and Sciences tiszteleti tagja Szocialista Munka Hőse A Magyar Népköztársaság Zászlórendje Order of Cyril and Methodius Honored Scientist of Armenia Sztálin-díj Lengyel Köztársasági Érdemrend Munka Vörös Zászló érdemrendje (1944. február 21.) Lenin-rend (1945. június 10.) State Stalin Prize, 2nd degree (1946) A Szovjetunió Állami Díja (1946) State Stalin Prize, 1st degree (1950) A Szovjetunió Állami Díja (1950) Munka Vörös Zászló érdemrendje (1953. szeptember 19.) Jules Janssen-díj (1956) Janssen Medal (1956) Lenin-rend (1958. szeptember 17.) Bruce-érem (1960)[12] Királyi Csillagászati Társaság Aranyérme (1960) Medal "For Labour Valour" (1960. szeptember 26.) Lenin-rend (1968. szeptember 17.) Sarló és kalapács érem (1968. szeptember 17.) Foreign Member of the Royal Society (1969. április 24.)[13] Lomonoszov-aranyérem (1971)[14] Helmholtz-érem (1971) a Lengyel Köztársasági Érdemrend parancsnoki keresztje (1973) Lenin-rend (1974) Cothenius Medal (1974) Lenin-rend (1978. szeptember 15.) Sarló és kalapács érem (1978. szeptember 15.) Októberi Forradalom érdemrend (1983. szeptember 16.) Armenian SSR State Prize (1988) Méltóság Érdemrendje (1988. december 23.) Örményország nemzeti hőse (1994. október 11.) az Oroszországi Föderáció Állami Díja (1995)
Sírhelye	Byurakan[3]
weboldal
A Wikimédia Commons tartalmaz Viktor Hambarcumján témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Viktor Hambarcumján (örményül: Վիկտոր Համբարձումյան, oroszul: Виктор Амазаспович Амбарцумян / Viktor Amazaszpovics Ambarcumjan) (Grúzia, Tbiliszi, 1908. szeptember 18. – Örményország, Bjurakan, 1996. augusztus 12.) örmény születésű szovjet-orosz csillagász.

Élete

Tbilisziben született, alsó- és középiskoláit itt végezte. A leningrádi egyetemen szerzett diplomát 1928-ban, 1934-től az egyetem professzora lett, majd 1935-ben a fizikai-matematikai tudományok doktora.^[15] A Leningrádhoz közeli pulkovói obszervatórium munkatársaként is dolgozott, majd 1939-ben az egyetemen megalapította az asztrofizikai tanszéket. 1939-től a Szovjet Tudományos Akadémia levelező-, 1943-tól rendes tagja lett. 1943-ban megalapította az Örmény Tudományos Akadémiát, melynek évtizedekig elnöke volt. Több ország akadémiájának – így az MTA-nak is – tagja volt. 1946-ban az örményországi Bjurakanban megalapította a Bjurakani Asztrofizikai Obszervatóriumot, amelynek első igazgatója lett. Csillagászati eredményeit nemzetközileg is elismerték, így 1948-1955 között alelnöke, 1961–1964 között elnöke a Nemzetközi Csillagászati Uniónak. Politikai szinten is magas tisztségeket töltött be: a Szovjetunió Legfelső Tanácsának tagja, az Örmény SzSzK Legfelső tanácsának elnöke volt. Magas állami kitüntetéseket kapott, egyebek mellett a Lenin-rendet is elnyerte. Tudományos munkásságáért több külföldi kitüntetés mellett 1960-ban az Angol Királyi Csillagászati Társaság aranyérmét és a Bruce-érmet is megkapta.

Munkássága

Hambarcumján a 20. század szovjet csillagászatának meghatározó személyisége, de asztrofizikai eredményei nemzetközileg is elismertek. Az 1930-as években a gázködök, planetáris ködök, szupernóvák körüli ködök sugárzási elméletét dolgozta ki. Később a kettőscsillagok és csillaghalmazok dinamikai problémái foglalkoztatták, majd a csillagkeletkezés és -fejlődés elméletében alkotott maradandót. 1947-ben felfedezte a csillagtársulások két csoportját: az O és T asszociációkat. Életműve a szupersűrű presztelláris anyag létének megállapításában csúcsosodott ki. Ennek az instabil anyagnak szétrobbanásakor csillagok keletkeznek (ezek a fiatal csillagok alkotják az asszociációkat), de sűrűsége folytán a galaxisok magjaként a tömeget is biztosíthatja. Az extragalaxisok fejlődése és a Földön kívüli civilizációk kutatása is fokozottan érdekelte. Több kiváló tankönyvet írt. Szerkesztésével 1939-ben jelent meg az Elméleti asztrofizika c. könyv. 1960-ban két kötetben kiadták az addig megjelent összes publikációit.^[15] Róla nevezték el az 1905-ös számú kisbolygót.

Jegyzetek

Források

• szerk.: Gellért András: Csillagászattörténet Életrajzi lexikon (A-Z), 1982, TIT Budapesti Szervezete. ISBN 963 411 808 9 
• História - Tudósnaptár