Victor Adler

Victor Adler
Született	1852. június 24. Prága
Elhunyt	1918. november 11. (66 évesen) Bécs
Állampolgársága	osztrák[1] Ciszlajtánia
Házastársa	Adler Emma
Gyermekei	Friedrich Adler Karl Adler
Foglalkozása	politikus diplomata orvos író újságíró szerkesztő
Tisztsége	Ausztria külügyminisztere az osztrák Birodalmi Tanács képviselőházának tagja (1905–1918)
Iskolái	Bécsi Egyetem
Halál oka	szívelégtelenség
Sírhelye	Wiener Zentralfriedhof
A Wikimédia Commons tartalmaz Victor Adler témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Victor Adler (Prága, 1852. június 24. – Bécs, 1918. november 11.) osztrák szociáldemokrata politikus volt. Utazásai során megismerkedett a vezető német szocialista politikusokkal és az 1880-as években elkötelezett szocialista vált belőle. Több szocialista lap kiadása is a nevéhez fűződik, valamint jelentős szerepet játszott az Osztrák Szociáldemokrata Munkáspárt (SDAPÖ, a mai SPÖ) megalapításában, amelynek egyik vezető egyénisége lett. Képviselőként küzdött az általános választójog bevezetéséért is, amelyre 1907-ben került sor. A párt egységét, amely a nemzetiségeknek autonómiát és szövetségi rendszert ígért, a cseh szocialisták kiválása miatt nem tudta megőrizni. Az első világháború alatt sikertelenül a békés megegyezésre törekedett. Ezt követően támogatta Ausztria Németországgal való egyesítését. Ezen erőfeszítése közben hunyt el.

Élete

Victor Adler 1852. június 24-én született Prágában egy jómódú zsidó származású osztrák család gyermekeként. 1881-ben szerzett diplomát a Bécsi Egyetemen. Ebben az időszakban csatlakozott a Georg von Schönerer vezette német nemzeti szervezethez, ahonnan a mozgalom erősödő antiszemita jellege miatt később kilépett. Németországban, Svájcban és Angliában tett utazásai során megismerkedett a német szocializmus kiemelkedő alakjaival, Friedrich Engelsszel és August Bebellel, amelynek hatására 1883-ra elkötelezett szocialista vált belőle. Engelsszel életre szóló barátságot kötött és levélben tartotta vele a kapcsolatot.^[2]

1886-ban megalapította az Gleichheit (Egyenlőség) nevű szocialista hetilapot, amelynek egyben a főszerkesztője is lett. A lap 1989-ben történő betiltása után létrehozta az Arbeiter Zeitungot (Munkások Lapja), amely a szocialisták fő szócsövévé vált. Kiemelkedő szerepe volt az egyesült Osztrák Szociáldemokrata Munkáspárt (SDAPÖ) megalapításában is (1888 decembere és 1889 januárja között), amelynek egyik vezető egyénisége lett. A párt támogatta a nemzetiségek autonómiáját és a szövetségi rendszer létrehozását. 1905-ben a dél-ausztriai országgyűlés (Landtag) képviselőjévé választották és hamarosan az általános választójogért való harc élére állt, amelyet 1907-ben be is vezettek.^[2]

A cseh szociáldemokraták 1911-ben bekövetkező kiválása meghiúsította azon törekvését, hogy a párt egyedüli és egységes maradjon. Az első világháború alatt a békés megegyezésre törekedett, azonban ebben a tekintetben az 1917-es stockholmi szocialista konferencia sikertelen maradt. 1918 októberében az új osztrák kormány tagja lett és támogatta Ausztria Németországgal való egyesítését. E törekvésének azonban nem tudott érvényt szerezni, mivel 1918. november 11-én Bécsben elhunyt.^[2]

Magyarul

• Az alkoholizmus és a szakszervezetek; ford. Korányi Dezső; Népszava, Bp., 1925 (Szocialista agitációs iratok)

Képgaléria

• 
  Az ifjú Victor Adler
• 
  Házastársával, Emma Braunnal
• 
  Mellszobra Bécsben

Jegyzetek

1. ↑ WeChangEd
2. ↑ ^{a b c} Encyclopedia Britannica: Victor Adler (angol nyelven). (Hozzáférés: 2011. március 28.)

Források

• Encyclopedia Britannica: Victor Adler (angolul)

További információk

• Victor Adler életrajza a First World War.com honlapján (angolul)