Unna

Unna
Unna címere
Unna címere
Unna zászlaja
Unna zászlaja
Közigazgatás
Ország Németország
TartományÉszak-Rajna-Vesztfália
KerületArnsberg
JárásUnna
Alapítás éve1032
PolgármesterWerner Kolter (SPD)
Irányítószám59423, 59425, 59427
Körzethívószám
  • 02303
  • 02308
RendszámUN, LÜN
Testvérvárosok
Lista
  • Palaiseau
  • Pisa
  • Döbeln
  • Ajka
  • Waalwijk
  • Enkirch
  • Dordabis (1984–)
Népesség
Teljes népesség60 892 fő (2022. dec. 31.)[1]
Népsűrűség667 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság100 m
Terület88,53 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 51° 32′ 05″, k. h. 7° 41′ 20″51.534722222222, 7.688888888888951.534722°N 7.688889°EKoordináták: é. sz. 51° 32′ 05″, k. h. 7° 41′ 20″51.534722222222, 7.688888888888951.534722°N 7.688889°E
Unna (Észak-Rajna–Vesztfália)
Unna
Unna
Pozíció Észak-Rajna–Vesztfália térképén
Elhelyezkedése Unna térképén
Elhelyezkedése Unna térképén
Unna weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Unna témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Unna város, 67.000 ember otthona Észak-Rajna-Vesztfália területén, Németországban. Ez a város ad helyet az Unna járásnak.

Földrajz

Unna egy régi sókereskedelmi útvonalon található, Dortmund központjától 15 km-re (8 mérföldre).

Városszerkezet

Unna részei:

  • Unna (központ)
  • Massen
  • Königsborn
  • Uelzen
  • Mühlhausen
  • Lünern
  • Stockum
  • Westhemmerde
  • Billmerich
  • Hemmerde
  • Afferde
  • Siddinghausen
  • Kessebüren

Massen és Königsborn ipari és bányászati terület, a többi terület vidékies jellegű.

Történet

Unna történelme során nagyon sok háború, járvány és tűzvész pusztított.

A neolitikus korban már lakott terület volt, azonban később Hellweg városrészévé vált. A név először egy 1032-es egyházi dokumentumban szerepel. A következő néhány száz évben a város többször is harcolt, leégett több alkalommal. A 14. században a város gazdag lett, ez 1952-ben ásatások során talált nagy mennyiségű aranypénzből is megállapítható. Az érmék különböző országokból származnak, és úgy gondolják, hogy 1375 körül temették el az ott felfedezetteket. A 15. század közepén a város jelentős kereskedelmi központtá nőtte ki magát. 1597-ben több mint a lakosság fele meghalt a pestisjárvány során.

A 17. század elején a város többször gazdát cserélt vallási háborúk miatt, majd 1666-ban Poroszország fennhatósága alá került.

A lakosság létszáma 2500 főre nőtt a 19. században, 1900-ban pedig 15.000 főre. A régi városrészben sok favázas épület épült a 16. és a 19. század között.

Unna mezőgazdasági alapú város volt egészen a 19. századig, amikor már ipari jellegű lett. A szénbányászat 1870-ben kezdődött, az ipar függött tőle.

A második világháború után a bombázást túlélő kézművesek elkezdték helyreállítani az itt lévő sérült épületeket.

Kultúra

Unna rendezi a legnagyobb olasz fesztivált Észak-Olaszországban kétévente. Hasonlóan a többi német városhoz, Unnában készítenek hagyományos növényi italt, a "Herting Porter"-t, amelyet a város kapujánál árulnak a városba látogató turistáknak.

Testvérvárosai

Jegyzetek

  1. Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2022 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2023. szeptember 21. (Hozzáférés: 2023. október 7.)

Források

  • https://en.wikipedia.org/wiki/Unna
Nemzetközi katalógusok
  • WorldCat: E39PCjMqD3fR7G77XkTj4R96Bq
  • VIAF: 140869731
  • LCCN: n82211057
  • ISNI: 0000 0001 2110 8369
  • GND: 4061849-3
  • SUDOC: 056807430
  • NKCS: ge897778
  • BNF: cb129291136
  • Németország Németország-portál
  • Földrajz Földrajzportál