Troia

A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján

Troia
A troiai katedrális
Troia címere
Közigazgatás
Ország	Olaszország
Régió	Puglia
Megye	Foggia (FG)
Frazionék	Borgo Giardinetto
Polgármester	Edoardo Beccia (újraválasztva: 2009. június 7-én)
Védőszent	I. Orbán pápa Pontiánusz pápa Secundinus Eleutherius and Antia
Irányítószám	71029
Körzethívószám	0881
Forgalmi rendszám	FG
Népesség
Teljes népesség	6689 fő (2023. jan. 1.)[1]
Népsűrűség	44,8 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	439 m
Terület	167 km²
Időzóna	CET (UTC+01:00)
Elhelyezkedése
é. sz. 41° 22′, k. h. 15° 18′41.366666666667, 15.341.366667°N 15.300000°EKoordináták: é. sz. 41° 22′, k. h. 15° 18′41.366666666667, 15.341.366667°N 15.300000°E
Elhelyezkedése Foggia térképén
Troia weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Troia témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Troia (korábban Aikai, Aecae vagy Æcæ, majd Troja) város (közigazgatásilag comune) Olaszország Puglia régiójában, Foggia megyében, körzeti oktatási és egészségügyi központ.

Történelme

A legendák szerint a várost Diomédesz, görög hős alapította, miután Odüsszeusz oldalán meghódította a kis-ázsiai Tróját.

Aecae latin neve első említése a pun háborúk idejéből származik Titus Liviustól (a római hódítás előtt ti. Aika volt a neve). A többi apuliai településhez hasonlóan a cannaei csatában Karthágó oldalán állt. Fabius Maximus római tábornok i. e. 214-ben foglalta el. Idősebb Plinius is megemlíti, mint amely a Via Appia mentén feküdt Herdoniae városától 19 km távolságra.

A mai várost a 11. század elején alapították az ősi Aecae helyén. Fellegvárát a bizánciak emelték a szaracén támadások ellen. Foggia felemelkedéséig Puglia egyik stratégiai városa volt, emiatt többször is megostromolták. A térség legjelentősebb egyházmegyéje volt, hozzá tartozott többek közt Foggia is (1855-ig, amikor IX. Piusz pápa püspöki székhelyi rangra emelte). Első püspöke Pardus volt, aki 314-ben foglalta el székét. Több védőszentje is van: Szent Orbán, Szent Secundinus, Szent Pontianus, Szent Eleutherosz és Szent Anasztáz.

Magyar vonatkozások

Miután I. Lajos magyar király 1348 májusának végén elhagyta a januárban elfoglalt Nápolyt, uralma hetek, hónapok alatt összeomlott a Nápolyi Királyságban. Ezért az év őszén Lackfi István erdélyi vajda vezetésével expedícós sereget küldött a királyságba, hogy hatalmát visszaállítsa.

A vajda és Wolfhardt Konrád német zsoldosvezér serege Lucera városánál a Tarantói Lajos nápolyi király által vezetett tekintélyes, ám hátráló nápolyi sereg nyomába szegődött. A nápolyi sereget Troia városánál érték utol, és 1349. január 23-án tönkreverték. A hadművelet során Lackfi és Wolfhardt elfoglalta Lucera és Troia várát, amelyeket azonban leromboltak, hogy a védelmükre ne kelljen helyőrséget hátrahagyni.^[2]

Népessége

A lakosság számának alakulása:

Főbb látnivalói

Egyházi műemlékek

• az 1093-ban alapított társkatedrális, amelyet négy másik apuliai, románkori katedrálissal együtt (Bari, Bitonto, Molfetta, Otranto) világörökségi helyszínnek javasolnak
• San Basilio-bazilika (11. század)
• Szent Ferenc-templom: a barokk művészet példája
• A Közbenjáró Madonna szentélye
• A Fájdalmas Szűz temploma
• San Giovanni di Dio-templom (Szent János)
• Szent Vince-templom, ez a legősibb (10. század)
• San Giovanni al Mercato-temploma (Szent János)
• Szent András és Szent Anna temploma
• Szent Secundinus temploma, ez a legújabb

Világi műemlékek

• A D’Avalos hercegek palotája
• Palazzo Varo
• Palazzo Siliceo
• Püspöki palota
• Jezsuiták palotája (14. század).

Hivatkozások

1. ↑ https://demo.istat.it/?l=it
2. ↑ Bellér Béla: Magyarok Nápolyban; Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest, 1986., 132-133. oldal

Források

• Nyerges László: Puglia tartomány. Budapest: Dekameron Könyvkiadó. 2004. = Dekameron Útikönyvek, ISBN 963933156-2  
• Blanchard, Paul. Southern Italy (angol nyelven). London: Somerset Books Company (2007). ISBN 9781905131181 
• Comuni-Italiani
• Italy World Club