Szukó

Szukó (Sukov)
Szukó címere
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Eperjesi
Járás	Mezőlaborci
Rang	község
Első írásos említés	1557
Polgármester	Alena Jedináková
Irányítószám	067 02
Körzethívószám	057
Forgalmi rendszám	ML
Népesség
Teljes népesség	153 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség	17 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	290 m
Terület	8,19 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 49° 13′ 04″, k. h. 21° 52′ 27″49.21777778, 21.8741666749.217778°N 21.874167°EKoordináták: é. sz. 49° 13′ 04″, k. h. 21° 52′ 27″49.21777778, 21.8741666749.217778°N 21.874167°E
Szukó weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szukó témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Szukó (szlovákul: Sukov, ukránul: Суків ) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Mezőlaborci járásában.

Fekvése

Mezőlaborctól 5 km-re délre, a Laborc felső folyásától nyugatra fekszik.

Története

A települést 1557-ben „Zuko” alakban említik először, ekkor 2 portája adózott a homonnai uradalomnak. 1649-től a Szirmay családé. 1715-ben malma és 15 háztartása volt. 1787-ben 44 házában 291 lakosa élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SZUKO. Tót falu Zemplén Várm. földes Ura Szirmay Uraság, lakosai gör. katolikusok, fekszik Rokitótz, és Felső Csebinyéhez közel; hegyes, veres, és fejér agyagos határja 2 nyomásbéli, terem zabot, kevés tatárkát, és krompélyt; erdeje van, szőleje nints; zabbal bővelkedik, széna nélkűl szűkölködik; piatza Sztropkón.”^[2]

1828-ban 44 háza és 332 lakosa volt.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Szukó, orosz falu, Zemplén vmegyében, Krasznibrodhoz 1 órányira: 330 g. kath., 5 zsidó lak., görög anyaszentegyházzal, 514 h. szántófölddel, malommal. F. u. Szirmay. Ut. p. Nagymihály.”^[3]

A 20. században a Wollman család birtoka. Lakói mezőgazdasággal, szénégetéssel, téglagyártással foglalkoztak.

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Szukó, ruthén kisközség. Van 45 háza és 293 gör. kath. vallású lakosa. Postája Hegyescsaba, távírója Alsócsebény, vasúti állomása Mezőlaborcz. A homonnai uradalomhoz tartozott s az újabb korban a Szirmayak voltak az urai, kiket már 1649-ben iktattak részeibe. Most Wollmann Kázmérnénak van itt nagyobb birtoka. Nevezetes kőolaj-forrása. Gör. kath. temploma 1660-ban épült, de 1859-ben megújították.”^[4]

1914–15-ben súlyos harcok folytak itt a Monarchia csapatai és az orosz seregek között. 1920 előtt Zemplén vármegye Mezőlaborci járásához tartozott.

Lakói később főként Homonna és Mezőlaborc üzemeiben dolgoztak.

Népessége

1910-ben 299, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.

2001-ben 153 lakosából 82 szlovák, 54 ruszin és 11 ukrán volt.

2011-ben 136 lakosából 66 ruszin és 54 szlovák.

Nevezetességei

Görögkatolikus temploma a 18. század első felében épült barokk stílusban a korábbi, 1660-ban épített templom helyén.

További információk

• E-obce.sk
• Községinfó
• Szukó Szlovákia térképén

Jegyzetek