Szepesgyörke

Szepesgyörke (Jurgów)
Közigazgatás
Ország Lengyelország
VajdaságKis-lengyelországi
JárásTátrai
Rangközség
Irányítószám34-532
Körzethívószám(+48)18
RendszámKTT
Népesség
Teljes népesség968 fő (2021. márc. 31.)[1]
Népsűrűség126,04 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság760 m
Terület7,68 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 21′, k. h. 20° 08′49.35, 20.13333333333349.350000°N 20.133333°EKoordináták: é. sz. 49° 21′, k. h. 20° 08′49.35, 20.13333333333349.350000°N 20.133333°E
Szepesgyörke weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szepesgyörke témájú médiaállományokat.

Szepesgyörke (lengyelül Jurgów, szlovákul Jurgov, németül Jurkau/Jörg) falu Lengyelország déli részén, a Kis-lengyelországi vajdaságban. Jelenleg 900 lakosa van.

Fekvése

A szlovák határtól 4,5 km-re, a Bialka-folyó partján, Szepesbéla és Nowy Targ között található.

Történelem

A falut 1546-ban alapították. Lakosai főleg juh- és szarvasmarha tenyésztéssel foglalkoztak.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „JURGOV. Tót falu Szepes Várm. földes Ura B. Palotsai, és Horvát Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Ófaluhoz 1 1/2 mértföldnyire, fája van, legelője is, de határja sovány, kősziklás, hegyes.[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Jurgov, tót falu, Szepes vmegyében, a Bialka mellett, Galliczia szélén: 653 kath., 5 zsidó lak. Hegyes, erdős határ. Paroch. templom. F. u. báró Palocsay Horváth. Ut. post. Késmárk.[3]

Szepesgyörke 1918-ig Magyarország területén volt, Szepes vármegye részeként, a Szepesófalui járásban.

Egy 30 éves per eredményeképpen 1866-ban az itteni birtokok java része a magyar Salomon család birtokába került, majd 1879-ben a porosz Hohenlohe herceg vásárolta meg azokat. 1918-ban a csehszlovák hadsereg elfoglalta Szepes vármegyét és innentől Szepesgyörke 1939-ig a csehszlovák-lengyel határvita egyik tárgyát képezte. A több mint húszéves vita után az önállósodó Szlovákia része lett, majd a második világháború végeztével a falut Lengyelországhoz csatolták.

Látnivalók

  • Szent Sebestyén templom: az 1670-es években épült, teljes egészében fából. A templomot kétszer kellett újjáépíteni, először 1811-ben majd 1869-ben. Belseje rokokó stílusú, faragott angyalok és szentek szobrai díszítik. A templomhoz 1881-ben kőből készült különálló harangtornyot építettek.
  • Falubírói ház (Zagroda Sołtysów): az 1861-ben készült faház ma a zakopanei Tátra Múzeumhoz tartozik.
  • A faluban látható egy vízenergiával működtetett fűrészmalom, ami a mai napig használatban van.
  • A Szent Sebestyén templom
    A Szent Sebestyén templom
  • A fatemplom bejárata
    A fatemplom bejárata
  • A fatemplom belseje (1905)
    A fatemplom belseje (1905)

Külső hivatkozások

  • Szepesgyörke község hivatalos honlapja (lengyelül, angolul és szlovákul)

Jegyzetek

  1. https://bdl.stat.gov.pl/api/v1/data/localities/by-unit/011216917032-0418716?var-id=1639616&format=jsonapi, JSON, 2022. október 4.
  2. Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár. www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2022. február 14.)
  3. Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Kézikönyvtár. www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2022. február 14.)
Nemzetközi katalógusok