Szüllő Géza

Szüllő Géza
Született1873. február 5.[1][2]
Budapest[1]
Elhunyt1957. július 28. (84 évesen)
Kisfalud
Állampolgársága
SzüleiSzüllő Géza
Foglalkozása
Tisztsége
  • magyarországi parlamenti képviselő (1901. október 26. – 1905. január 3.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1905. február 17. – 1906. február 19.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1910. június 23. – 1918. november 16.)
  • a magyar felsőház tagja (1938–1944)
Sablon • Wikidata • Segítség

Borsai Szüllő Géza Zsigmond Lajos (Budapest, 1873. február 5.[3] – Kisfalud, 1957. július 28.) nagybirtokos, politikus, az MTA levelező tagja (1937–1945).

Élete

OKSZP tagsági 1933-ból

Szülei Szüllő Géza (1832-1896), 48-as honvéd huszárhadnagy, tanfelügyelő, a 19. század 60-as és 70-es éveiben a bazini kerület Deák-párti képviselője,[4] és Olgyay Berta (1843-1899) voltak. Testvére Szüllő Árpád (1862-1937) kormányfőtanácsos, a Ganz-Danubius gép- és hajógyár igazgatója.[5]

Középiskolai tanulmányait a budapesti piarista gimnáziumban végezte, majd jogi tanulmányainak befejezése után doktorált, ügyvédi diplomát szerzett és politikai pályára lépett. 1901-ben a letenyei kerületben néppárti programmal győzött. 1905-ben pártonkívüli, 1910-ben Nemzeti Munkapárti programmal képviselő. 1918-ban, a forradalom kitörésekor visszavonult bacsfai birtokára.

Az 1920-as évek elején megalapította a Magyar Keresztényszocialista Pártot, majd mint a párt elnökét (1925-1932) beválasztották a prágai parlamentbe. 1936-ban az Egyesült Magyar Párt létrejötte után is megtartotta vezető szerepét. Mindvégig Budapest-centrikus nemzeti álláspontot képviselt. A Hlinka-féle Néppárttal való szövetségre és autonómiára is törekedett. A bécsi döntés után 1938-tól a magyar felsőház örökös tagja és magyar királyi titkos tanácsos lett, valamint több pénzügyi intézet és ipari vállalat igazgatósági tagja volt. 1939. márciusában bejelentette politikai visszavonulását.[6]

A világháborút követően a közélettől visszavonulva Kisfalud községben élt.

Mint a Csehszlovákiai Magyar Népszövetségi Liga vezető személyisége és a Népszövetségi Ligák alelnöke éveken keresztül külföldön képviselte a szlovákiai magyarság érdekeit, s a szlovákiai magyarok külügyminiszterének is nevezték.

Elismerései

  • Bronz vitézségi érem

Művei

  • 1931 Die Nationalitän in den staten Europas. Wien. (tsz. Ewald Ammende)
  • 1943 A Tisztelt Ház humora – Kivonat a Parlamenti Naplókból.

Emlékezete

2001-ben Révkomáromban megalakult a Szüllő Géza Polgári Társulás.[7] A Magyar Kereszténydemokrata Szövetség (MKDSZ) Szüllő Géza-díjat alapított.[8]

Jegyzetek

  1. a b Petőfi Irodalmi Múzeum névtér. (Hozzáférés: 2022. szeptember 16.)
  2. https://library.hungaricana.hu/hu/view/OGYK_Almanach_1910-1918_1/?pg=451
  3. Egyes források szerint Borsán született 1872. február 5-én.
  4. id. Sz. G. gyászjelentése
  5. Kempelen Béla: Magyar nemes családok X. kötet, Szüllő (borsovai).
  6. Felvidéki Magyar Hírlap 1939. március 16.
  7. Szüllő Géza Polgári Társulás bejegyzési adatai
  8. Mázik István Szüllő Géza-díjat kapott, Gömörilap, 2015. április 15. [1]

Források

  • Haeffler István 1940 (szerk.): Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 592-593.
  • Sturm Albert 1901 (szerk.): Országgyülési almanach 1901–1906. Budapest, 376.
  • MÉL
  • A (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig. Forum Kisebbségkutató Intézet
  • Vasárnapi Ujság 1901/49, 789, 791 arcképe

További információk

  • Varga G. Lajos: Szüllő Géza belpolitikai ténykedése a bécsi döntéstől az 1939. májusi választásokig. Fórum Társadalomtudományi Szemle 2021/3
  • Fehér Csaba 2009: A magyar katolikus egyház helyzete az első Csehszlovák Köztársaságban - Dokumentumok Szüllő Géza felvidéki egyházpolitikájához. In: Fülöp Éva Mária – László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 15.
  • Prágai Magyar Hírlap 4/242, 4 (1925. október 25.)
Nemzetközi katalógusok
  • politika Politikaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap