Stanislas Julien

Stanislas Julien
Született	Aignan Stanislas Julien[1] 1799. szeptember 20.[1] Orléans[1]
Elhunyt	1873. február 14. (73 évesen)[2][3] Párizs
Állampolgársága	francia
Foglalkozása	professzor régész folklorista sinológus fordító
Tisztsége	Director of the Collège de France (1854–1873)
Iskolái	Collège de France
Kitüntetései	a francia Becsületrend lovagja (1837)[1] a francia Becsületrend parancsnoka (1863)[1] a francia Becsületrend tisztje (1865)[1]
Stanislas Julien aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Stanislas Julien témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Stanislas Aignan Julien (Orléans, 1797. április 3. – Párizs, 1873. február 14.; kínai neve pinjin hangsúlyjelekkel: Rú Lián; magyar népszerű: Zsu Lien; hagyományos kínai: 儒蓮; egyszerűsített kínai: 儒莲) francia sinológus.

Életpályája

Eleinte a görög, majd kizárólag a kínai nyelvvel foglalkozott. 1832-ben Rémusat utóda lett a Collège de France-on, 1839-ben őrré nevezték ki a királyi könyvtárhoz, ahol a kelet-ázsiai könyvkincsekkel foglalkozott. Tagja volt a francia akadémiának is. Számos lexikális és grammatikai munkát irt; fordított kínai nyelvből drámákat, novellákat, regényeket és a porcelángyártásról és selyemtenyésztésről szóló munkákat.

Fontosabb művei

• Meng-tseu (latin fordítása M. filozófus művének, Párizs, 1824-1826, 2 kötet)
• Tschao-chi-kou-elu (dráma, A kínai árva, ugyanott, 1834)
• Livre de la voie et de la vertu (uo. 1841, kínai filozófiai mű)
• Histoire de la vie d'Hio-uen-Tsang et de ses voyages (uo. 1851)
• Méthode pour déchiffrer et transcrire les noms sanscrits, qui se trouvent dans les livres chinois (uo. 1861)
• Grammaire chinoise (uo. 1873)

Emlékezete

Emlékét őrzi a Stanislas Julien-díj

Jegyzetek

Források

• Bokor József (szerk.). Julien, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X