San Diego (Kalifornia)

Hasonló cikkcímek és megnevezések: San Diego (egyértelműsítő lap).

San Diego
San Diego zászlaja San Diego pecsétje
Becenév: America's Finest City
Közigazgatási adatok
Ország	Amerikai Egyesült Államok
Állam	Kalifornia
Megye	San Diego megye
Rang	megyeszékhely
Alapítás éve	1769. május 14.
Névadó	Alcalái Szent Didák (ember)
Polgármester	Jerry Sanders
Irányítószám	Lista 92101–92117 92101 92104 92105 92110 92113 92116
Körzethívószám	619 858
Testvérvárosai	Lista Edinburgh
Népesség
Népesség	1 386 932 fő (2020)[1][2]
Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság	22 m
Terület	963,6 km²
- ebből vízi	123,6 km²
Időzóna	PST (UTC-8)
Azonosítók
GNIS	1661377 2411782
GeoNames	5391811
Elhelyezkedése
é. sz. 32° 42′ 54″, ny. h. 117° 09′ 45″32.715, -117.162532.715000°N 117.162500°WKoordináták: é. sz. 32° 42′ 54″, ny. h. 117° 09′ 45″32.715, -117.162532.715000°N 117.162500°W
San Diego honlapja
A Wikimédia Commons tartalmaz San Diego témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

San Diego az Amerikai Egyesült Államok 8. legnagyobb városa,^[3] haditengerészeti kikötő és bázis is egyben, amely Kalifornia (és az USA) legdélnyugatibb szegletében helyezkedik el, a Csendes-óceán partján, az azonos nevű megyében.

San Diego egyik leghíresebb pontja az állatkert, a San Diego Zoo, mely a világon az egyik legnagyobb ilyen intézmény, s közel 800 állat- és növényfaj mintegy 4000 példánya tekinthető meg benne, illetve az ehhez kapcsolódó San Diego Zoo Safari Park, a veszélyeztetett állatfajok széles skáláját vonultatva fel, eredeti élőhelyüket a lehető legnagyobb mértékben rekonstruálva a parkban.

Haditengerészeti bázis révén az amerikai hadiflotta egy része itt állomásozik, köztük két repülőgép-hordozó, több romboló, cirkáló illetve Los Angeles típusú tengeralattjáró, valamint számos más, kisebb hajó is. A helyi bázison található a tengerészgyalogosok két kiképzőhelye közül az egyik. A város tiszteletére négy, különböző típusú hajó is viselte, viseli a „USS San Diego” nevet (jelenleg a LPD-22 jelzésű, 2010-ben vízre bocsátott 25 000 tonnás csapatszállító hajó).

Történelme

A környéket a kumiai törzs lakta a spanyolok betelepülése előtt. Az első ismert európai, aki a vidékre érkezett, a spanyol zászló alatt hajózó portugál felfedező, Juan Rodríguez Cabrillo volt 1542-ben, aki a spanyol korona számára birtokba is vette. 60 év múlva, 1602. november 12-én a spanyol felfedező Sebastián Vizcaíno hajózta végig a partvidéket. Alcalái Szent Didák (spanyolul San Diego) napján érkezett a mai város környékére, melyet ez alkalomból San Diegónak keresztelt át. Véletlen egybeesés, hogy Vizcaíno zászlóshajójának neve szintén San Diego volt.

A spanyol király megbízásából Pedro Fages ezredes 1769. május 14-én megalapította San Diego királyi erődjét, egy katonai erődítményt, ahonnan irányítani lehetett Kalifornia spanyol gyarmatosítását, kolonizálását. Ezzel San Diego lett az első állandó európai település a mai Amerikai Egyesült Államok Csendes-óceáni partvidékén. Két hónap múlva megérkeztek a Ferences rendi szerzetesek is, akik Junípero Serra vezetésével 1769. július 16-án megalapították Kalifornia első misszióját, a környékbeli indiánok megtérítésére. Ebből hamar kisebb összetűzések kerekedtek az őslakosok és a betelepülők között, melyből kifolyólag a misszió 1774-ben néhány kilométerrel északabbra költözött, a további összetűzéseket elkerülendő. 1797-ben már Kalifornia legnagyobb indián gyülekezetét tudhatta magáénak, mintegy 1400-1500 taggal.

A mexikói függetlenségi háború végén (1821) az újonnan alakult Mexikó állam részévé vált. 1848. február 2-án a mexikói–amerikai háborút lezáró Guadalupe Hidalgó-i béke értelmében (18 250 000 – mai árfolyamon 627 500 000 dollárért) San Diego és Kalifornia északi része, illetve Arizona, Texas, Utah és Új-Mexikó, valamint a mai Colorado és Wyoming jelentős része együtt az Egyesült Államok fennhatósága alá került. Még meg sem száradt a tinta a papíron és máris özönlöttek az emberek a nyugati partra a néhány nappal a békekötés napja előtt kitört kaliforniai aranyláz következtében, mely révén San Diego is villámgyors fejlődésnek indult. 1885-ben emelkedett városi rangra.

A 20. század első felében két világkiállításnak is otthont adott (1915, 1935). A második világháború után stratégiai szerepe felértékelődött, ekkor költözött ide az amerikai haditengerészet egy része is, jelentős szerepet vállalva a város gazdasági életének fellendítésében. Az 1990-es évek közepe-vége óta egyre inkább fellendülő turizmus új iparágat teremtett, mely egyben új lendületet is adott a hidegháború utáni hadi kiadások hirtelen csökkentése miatt visszaesett gazdaságnak.

A elmúlt egy évben több vesztegetési botrány is megrázta San Diegót, több városvezetőt és helyi politikust is elítéltek, mert csúszópénzeket fogadtak el.

Demográfia

San Diegón erős mexikói hatás érezhető, jelentős mexikói kisebbséggel, mely egyrészt a város történelméből, másrészt a határ közelségéből adódik. (A határ déli, mexikói oldalán található Tijuana, ami gazdasági szempontból gyakorlatilag egy várost alkot San Diego-val.) Jelentős kisebbség még a portugálok, akik a város alapítása óta jelen vannak már; illetve a 19. század végén, 20. század elején, elsősorban Szicíliából bevándorolt olaszok. Az előbbiek a város Point Loma, míg utóbbiak a Little Italy nevű negyedben élnek legnagyobb számban.

Az újabb migrációs hullámban, a Szovjetunió felbomlása után sokan érkeztek annak egykori tagországaiból (főleg Ukrajnából, Oroszországból, illetve a Kaukázus vidékéről), illetve Görögországból, a Fülöp-szigetekből, Délkelet-Ázsia államaiból, Kínából, Indiából, a csendes-óceáni szigetvilágból, Irakból, Iránból, Libanonból, Törökországból, Brazíliából, Kelet- és Dél-Afrikából, mind mind hozzájárulva a város mai, roppant sokszínű arcának kialakulásához.

A 2000-es népességszámlálási adatok szerint a város lakossága abban az évben 1 223 400 fő volt, akik 271 315 családot alkottak 450 691 otthonban. A népsűrűség 1456,4 fő/km² volt.

Az etnikai összetétel a következő volt:

• Fehér (46,4%)
• Hispán (spanyol) (25,4%)
• más etnikumból (12,4%)
• Fekete (10,8%)
• Filippínó (6,1%)
• Vegyes etnikumú (kettő vagy több) (4,8%)
• Vietnámi (2,2%)
• Kínai (1,9%)
• Más ázsiai etnikumú (1,5%)
• Amerikai őslakos (indián) (1,3%)
• Japán (0,8%)
• Koreai (0,6%)
• Indiai (0,6%)

Látnivalók

• San Diego Zoo
• San Diego Zoo Safari Park
• Balboa Park – ingyenes kulturális rekreációs központ, közpark
  • Magyar Haz - House of Hungary - Balboa Parkban
• Black's Beach – Amerika legnagyobb nudista strandja
• Little Italy – olasznegyed
• Old Town San Diego State Historic Park – történelmi park, egy skanzen, mely az 1821-72 közötti helyi életet mutatja be
• Presidio of San Diego – az eredeti, spanyolok által alapított erőd romjai
• SeaWorld – tengeri akvárium (szórakoztatópark)
• Mission San Diego de Alcalá – az eredeti misszió romjai

Neves San Diegó-iak

• Márai Sándor magyar író (1900–1989) 1980-tól itt élt haláláig
• Haraszthy Ágoston

Itt született

• Ted Danson színész
• Robert Duvall színész, rendező
• Cameron Diaz színésznő
• Mario Lopez színész, énekes
• Stephanie Seymour szupermodell
• Nick Cannon énekes, színész
• Erik von Detten színész
• Jason Earles színész
• Holly Marie Combs színésznő
• Ariana Berlin sportoló (tornász)
• Caity Lotz színésznő

Testvérvárosai

San Diegónak ma 16 testvérvárosa van.^[4][5]

Jegyzetek

További információk

• San Diego.lap.hu - linkgyűjtemény