Rovásíráscsalád
A rovásíráscsaládba tartozó írások emlékei néhány kivételtől eltekintve mind Európában kerültek elő az eurázsiai steppe (sztyeppe) és a Kárpát-medence területén. Az egyes írások története a megfelelő saját szócikkben megtalálható. Ezen írásokban a közös az, hogy mindegyik egy rekonstruált protorovás írásból ered.
A rovásíráscsalád tagjai
A rovásíráscsalád a következő írások összefoglaló neve:
A rovásírások közeli rokonságát mutató rovás betűalakok a történelmi emlékekben
Bár az alábbiakban számos karakter látható, amelyek megegyeznek, vagy nagyon hasonlóak a három rovásírásban, ugyanakkor mindegyikben jó néhány olyan betű is van, amelyik csak abban fordul elő. Így a rovásírásokat önálló írásoknak kell tekinteni.[1]
Kárpát-medencei rovásírás | Steppei rovás | Székely–magyar rovásírás | |||
---|---|---|---|---|---|
Jel | Név, hangérték | Jel | Név, hangérték | Jel | Név, hangérték |
![]() | VILLÁS A /a/ | ![]() | VILLÁS A /a/ | Nincs nyoma az emlékekben | |
![]() | B /b/ | ![]() | B /b/ | ![]() | B /b/ |
![]() | VILLÁS E /a/ɛ/ | ![]() | VILLÁS E /a/ɛ/ | ![]() | A /a/ |
Torzult formában fennmaradt. | CS /tʃ/ | ![]() ![]() | HÁRMAS CS /tʃ/ | ![]() | CS /tʃ/ |
![]() | HEGYES D /d/ | ![]() | HEGYES D /d/ | ![]() | T /t/ |
Torzult formában fennmaradt. | ÁTLÓS E /*ɛ/a/ | ![]() | ÁTLÓS E /ɛ/ | ![]() | E /ɛ/ |
![]() | Ö /ø/øː/ | ||||
![]() | BEZÁRT Ő Ű /*e/*ø/*øː/y/yː/ | ||||
Torzult formában fennmaradt. | VILLÁS G /g/ | ![]() | VILLÁS G /g/ | ![]() | G /g/ |
![]() | GH /ɣ/ | ![]() | GH /ɣ/ | ![]() | GH /ɣ/ |
![]() | NYÍLT Ü /ø/øː/y/yː/ | ||||
Nincs nyoma az emlékekben | ![]() | BEZÁRT E /e/ | ![]() | BEZÁRT E /e/ | |
![]() | H /h/ | ||||
![]() | HEGYES CH /x/ | ![]() | HEGYES CH /x/ | Nincs nyoma az emlékekben | |
![]() | SZÖGLETES I /i/ | ![]() | SZÖGLETES I /i/ | ![]() | J /j/ |
![]() | ÍVES I /i/ | ![]() | ÍVES I /i/ | Nincs nyoma az emlékekben | |
![]() | BEZÁRT J /j/ʎ/ | ![]() | BEZÁRT J /j/ | Nincs nyoma az emlékekben | |
![]() | NYÍLT K /k/ | Nincs nyoma az emlékekben | ![]() | NYÍLT K /k/ | |
![]() | HEGYES K /k/ | Nincs nyoma az emlékekben | ![]() | HEGYES K /k/ | |
![]() | KÜ /ky/ | ![]() | KÜ /ky/ | Nincs nyoma az emlékekben | |
![]() | EGYSZERŰ L /l/ | ![]() | EGYSZERŰ L /l/ | Nincs nyoma az emlékekben | |
![]() | VILLÁS L /l/ | ![]() | KERESZTES L /l/ | ![]() | L /l/ |
![]() | LY /j/ʎ/ | Nincs nyoma az emlékekben | ![]() | LY /ʎ/ | |
![]() | NYÍLT M /m/ | ![]() | NYÍLT M /m/ | ![]() | M /m/ |
![]() | N /n/ɲ/ | ![]() | N /n/ | ![]() | N /n/ |
![]() | NY /ɲ/ | ||||
![]() | NYÍLT N /n/ | ![]() | VILLÁS N /n/ | Nincs nyoma az emlékekben | |
![]() | HEGYES O /o/u/ | Nincs nyoma az emlékekben | ![]() | O /o/ | |
Torzult formában fennmaradt. | P /p/ | ![]() | P /p/ | ![]() | P /p/ |
![]() | EGYSZERŰ P /p/ | ![]() | EGYSZERŰ P /p/ | Nincs nyoma az emlékekben | |
![]() | ÍVES Q /q/ | ![]() | ÍVES Q /q/ | Nincs nyoma az emlékekben | |
Nincs nyoma az emlékekben | ![]() | SZÖGLETES Q /q/ | ![]() | CH /x/ | |
Nincs nyoma az emlékekben | ![]() | BEZÁRT Q /q/ | ![]() | K /k/ | |
Nincs nyoma az emlékekben | ![]() | R /r/ | ![]() | R /r/ | |
![]() | BEZÁRT S /ʃ/ | Nincs nyoma az emlékekben | ![]() | US /uʃ/ | |
Nincs nyoma az emlékekben | ![]() | KÖRVÉGŰ S /ʃ/ | ![]() | S /ʃ/ | |
![]() | SZ /s/ | ![]() | SZ /s/ | ![]() | SZ /s/ |
![]() | NYÍLT T /t/ | ![]() | NYÍLT T /t/ | Nincs nyoma az emlékekben | |
![]() | BEZÁRT T /t/ | ![]() | BEZÁRT T /t/ | Nincs nyoma az emlékekben | |
Nincs nyoma az emlékekben | ![]() | KÖZPONTI T /t/ | ![]() | TY /c/ | |
Nincs nyoma az emlékekben | ![]() | VILLÁS Ü /y/ | ![]() | V /v/ | |
![]() | ÍVES Ü /y/ | ![]() | ÍVES Ü /ø/y/ | Nincs nyoma az emlékekben | |
![]() | NYÍLT V /β/ | ![]() | NYÍLT V /β/ | ![]() | NYÍLT V /β/ |
![]() | NYÍLT Z /z/ | Nincs nyoma az emlékekben | ![]() | Z /z/ | |
Nincs nyoma az emlékekben | ![]() | ZS /ʃ/ | ![]() | ZS /ʒ/ |
A rovásíráscsalád létezését alátámasztó kutatói vélemények
A rovásíráscsalád egyes tagjai közötti kapcsolatot már számos kutató megállapította:
- Erdélyi István régész: Kifejtette, hogy a steppei rovás kapcsolatban áll a Kárpát-medencei rovásírással és a székely–magyar rovásírással.[2] Egy másik művében kifejtette, hogy a Majackoje nevű kazár kővárban általuk (szovjet-magyar-bolgár régészeti expedíció) "feltárt nagy rovásfeliratok segítséget nyújthatnak a nagyszentmiklósi aranykincs és az avar kori rovásírás eredete megfejtésében."[3]
- Németh Gyula: A Kárpát-medencei rovásírás (KMR) és a székely–magyar rovás közötti szoros kapcsolatot kimutatta.[4]
- Róna-Tas András turkológus: Szerinte a bodrog-alsóbűi rováslelet fontos láncszem a kelet-európai írások és a székely írás között.[5]
- Sándor Klára nyelvész[6]
- Vékony Gábor régész-történész: Több művében részletesen elemezte a három írás kapcsolatát.[7][8]
A különböző rovás írásbeliségek
A rovás íráscsaládba tartozó különböző írásbeliségek az általuk használt rovás grafémákban kisebb-nagyobb mértékben eltérnek. Bár három fő ág meghatározható (Székely–magyar rovásírás, Kárpát-medencei rovásírás, steppei rovásírás), de ezeken belül is igen jelentős eltérések mutathatók ki az egyes írásbeliségek között.
![A rovásírások családfája](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/30/Rovas_irascsaladfa.svg/600px-Rovas_irascsaladfa.svg.png)
A rovás elterjedtsége
Az alábbiakban a rovás különböző századokban való elterjedtségét lehet látni.
- Rovás elterjedtsége a IX. században
- Rovás elterjedtsége a XI. században
- Rovás elterjedtsége a XV. században
- Rovás elterjedtsége a XX. században
Egy elmélet a rovásíráscsaládok fejlődésére
Az egyelőre még nem bizonyított, rekonstruált protorovás írás közvetlen vagy közvetett leszármazottait nevezzük rovásírásnak.[9]
![A rovásírások családfája](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/8f/Rovasiras-csaladfa.png/600px-Rovasiras-csaladfa.png)
Külső hivatkozások
- Erdélyi István (1982): Az avarság és Kelet a régészeti források tükrében. Budapest: Akadémiai Kiadó, ISBN 963-05-2705-7
- Erdélyi István (2004): Őseink nyomában. A magyar őstörténet kutatása a XX. században. Budapest: Masszi Kiadó, 218 o., ISBN 963-9454-46-X
- Erdélyi István & Ráduly János (2010): A Kárpát-medence rovásfeliratos emlékei a Kr. u. 17. századig. Ed. István Erdélyi. Budapest: Masszi Kiadó. ISBN 978-963-9851-28-3
- Magyar Kálmán (2001): Szent István államszervezésének régészeti emlékei, Kaposvár-Segesd: Local Government of Segesd
- Németh Gyula (1932): A nagyszentmiklósi kincs feliratai, In: Magyar Nyelv. Vol. XXVIII, No. 3-6, 1932, 65-85 & 129-139.
- Róna-Tas András (1996): A honfoglaló magyar nép. Bevezetés a korai Magyar történelem ismeretébe. Budapest: Balassi Kiadó, ISBN 963-506-106-4
- Sándor Klára (1992, szerk.), Rovásírás a Kárpát-medencében. Library of the Hungarian Ancient History 4. Szeged: József Attila University of Sciences, Department of Altayistics. ISBN 963-481-885-4
- Vékony Gábor (1987): Későnépvándorláskori rovásfeliratok a Kárpát-medencében. Szombathely-Budapest: Életünk szerkesztősége. ISBN 978-963-025-132-7
- Vékony Gábor (1987): Spätvölkerwanderungszeitliche Kerbinschriften im Karpatenbecken. In: Acta Acheologica Hungarica. Vol. 39, 211-256. (németül)
- Vékony Gábor (2002): Magyar őstörténet – Magyar honfoglalás. Budapest: Nap Kiadó, Második kiadás: 2005. ISBN 963-9402-16-8.
- Vékony Gábor (2004): A székely írás emlékei, kapcsolatai, története. Budapest: Nap Kiadó. ISBN 963-9402-45-1 (magyarul)
- Gábor Hosszú (2011): Heritage of Scribes. The Relation of Rovas Scripts to Eurasian Writing Systems. First edition. Budapest: Rovas Foundation, ISBN 978-963-88437-4-6, fully available from Google Books at https://books.google.hu/books?id=TyK8azCqC34C&pg=PA19 (angolul)
Unicode előterjesztések
- Demeczky Jenő, Giczi György, Dr. Hosszú Gábor, Kliha Gergely, Dr. Obrusánszky Borbála, Rumi Tamás, Sípos László, Dr. Zelliger Erzsébet javaslata - Kiegészítő információk a Rovás írásnévről (angolul): Additional information about the name of the Rovas script. Individual Contribution for consideration by UTC and ISO/IEC JTC1/SC2/WG2 and ISO 15924/MA-JAC Archiválva 2014. február 22-i dátummal a Wayback Machine-ben, 2012. október 21.
- Demeczky Jenő, Dr. Hosszú Gábor, Rumi Tamás, Sípos László, Dr. Zelliger Erzsébet: Revised proposal for encoding the Rovas in the UCS. Individual Contribution for consideration by UTC and ISO/IEC JTC1/SC2/WG2, 2012. október 17.
- Kód kérése a Rovás számára az ISO 15924 szabványba[halott link], 2012. október 21. (angolul)
- Jenő Demeczky, György Giczi, Gábor Hosszú, Gergely Kliha, Borbála Obrusánszky, Tamás Rumi, László Sípos, Erzsébet Zelliger: About the consensus of the Rovas encoding - Response to N4373. Individual Contribution for consideration by UTC and ISO/IEC JTC1/SC2/WG2[halott link]. Registered by UTC (L2/12-337), 2012-10-24 (angolul)
Külső webes hivatkozások
- Rovásírások családja a RovásPédián
- N4222 - Dr. Hosszú Gábor (Magyar Szabványügyi Testület): Response to the N4197 about the Rovas scripts, 2012-02-02
- Sípos Lászlóval készül interjú a Rovás Híradóban[halott link] (magyarul)
- Hagyaték - Rovásírás - Újraéledő jelek (Duna Televízió, 2012. május 26.)
- Dr. Hosszú Gábor: A számítógépes paleográfia haszna. Interjú a Magyar Rádió Határok nélkül c. műsorában. 2012. július 10, az első 1:30 perc.[halott link] (magyarul)
- Dr. Kontur László: Nostratic language (magyarul) (angolul) (németül)
- Az Index cikke a rovásírásról (magyarul)
Jegyzetek
- ↑ Gábor Hosszú (2011): Heritage of Scribes. The Relation of Rovas Scripts to Eurasian Writing Systems. First edition. Budapest: Rovas Foundation, https://books.google.hu/books?id=TyK8azCqC34C&pg=PA89
- ↑ Erdélyi István (1982): Az avarság és Kelet a régészeti források tükrében. Budapest: Akadémiai Kiadó, ISBN 963-05-2705-7, 182. o.
- ↑ Erdélyi István (2004): Őseink nyomában. A magyar őstörténet kutatása a XX. században. Budapest: Masszi Kiadó, 76. o.
- ↑ Németh Gyula (1932): A nagyszentmiklósi kincs feliratai, In: Magyar Nyelv. Vol. XXVIII, No. 3-6, 1932, 65-85 & 129-139.
- ↑ Magyar Kálmán (2001): Szent István államszervezésének régészeti emlékei, Kaposvár-Segesd: Local Government of Segesd
- ↑ Sándor Klára (1992a, ed.), Rovásírás a Kárpát-medencében. Library of the Hungarian Ancient History 4. Szeged: József Attila University of Sciences, Department of Altayistics
- ↑ Vékony Gábor (1987): Későnépvándorláskori rovásfeliratok a Kárpát-medencében. Szombathely-Budapest: Életünk szerkesztősége
- ↑ Vékony Gábor (2004): A székely írás emlékei, kapcsolatai, története. Budapest: Nap Kiadó
- ↑ Gábor Hosszú (2011): Heritage of Scribes. The Relation of Rovas Scripts to Eurasian Writing Systems. First edition. Budapest: Rovas Foundation, https://books.google.hu/books?id=TyK8azCqC34C&pg=PA22
Írásportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap