Poynár-ház
Poynár-ház | |
Cím | Románia, Nagyvárad, Str. Nicolae Grigorescu nr. 6. |
Építési adatok | |
Építés éve | 1907 |
Tervező | Sztarill Ferenc |
Kivitelező | Sztarill Ferenc |
LMI-kód | BH-II-m-B-01049 |
Elhelyezkedése | |
Poynár-ház Pozíció Nagyvárad térképén | |
é. sz. 47° 03′ 24″, k. h. 21° 55′ 51″47.056548, 21.9308747.056548°N 21.930870°EKoordináták: é. sz. 47° 03′ 24″, k. h. 21° 55′ 51″47.056548, 21.9308747.056548°N 21.930870°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Poynár-ház témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A nagyváradi Poynár-ház műemlék épület Romániában, Bihar megyében. A romániai műemlékek jegyzékében a BH-II-m-B-01049 sorszámon szerepel.
Története
A terveket 1907 januárjában hagyta jóvá a városi közgyűlés. A kivitelezést is a tervező Sztarill Ferenc végezte, s a ház oly gyorsan elkészült, hogy 1907 novemberében már beköltöztek.
Leírása
A kétemeletes sarokház mindkét oldala szimmetrikus. Visszaköszön, hogy a tervező dolgozott a Komor-Jakab építészpárosnak, több helyen is a Fekete Sas palota megoldásait láthatjuk. A földszint síkjából kiugró két emeletet a félemeleten ívelten előrehajló konzolsor tartja. Az első emelet ablakai egyenes, a másodiké félköríves lezárásúak. Az ablakkereteket gombok díszítik. A homlokzatot egykor gazdagon díszítő majolikalapokból mára szinte semmi nem maradt. Az oromzati padlásablakot virágcsokor formájú vakolatdíszek veszik körbe. Az épület fő látványossága a sarok kialakítása. Mindkét emeleten félkörös erkély díszíti, fölöttük a sarki, féloszlopokkal díszített torony, tetején karcsú hagymakupolával. A tetőzet pala borítású.
Források
- Lista monumentelor istorice: Județul Bihor. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)
- Pál Emese: Poynár-ház, Nagyvárad. Romániai magyar lexikon. transindex.ro (2011. február 11.) (Hozzáférés: 2015. november 12.)
Ez az épületről vagy más építményről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
- Erdély-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
Bede Béla:Magyar szecessziós építészet 273.o.