Pogány Ö. Gábor

Pogány Ö. Gábor
1979-ben (Martin Gábor felvétele)
1979-ben (Martin Gábor felvétele)
SzületettPogány Ödön Gábor
1916. július 21.[1][2]
Kispest
Elhunyt1998. március 21. (81 évesen)[1][2]
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
Kitüntetései
SírhelyeFarkasréti temető (60/4-2-25)[3][4]
A Magyar Nemzeti Galéria igazgatója
Hivatali idő
1957 1980
A Wikimédia Commons tartalmaz Pogány Ö. Gábor témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Pogány Ö. Gábor, teljes nevén Pogány Ödön Gábor (Kispest, 1916. július 21. – Budapest, 1998. március 21.) magyar művészettörténész, művészeti szakíró. A művészettörténeti tudományok kandidátusa. Korának kiemelkedő művészeti szervezője volt.

Életpályája

Előbb a Pázmány Péter Tudományegyetemen, majd a berlini Humboldt Egyetemen, valamint Párizsban az École École du Louvre-ban tanult. 1945 és 1947 között a Szépművészeti Múzeum muzeológusaként dolgozott. Ezt követően 1947 és 1950 között a Fővárosi Képtár igazgatója; 1950 és 1952 között a Múzeumi Központ elnökhelyettese, 1953–1955, 1956–1957 folyamán a Szépművészeti Múzeum főigazgató-helyettese volt. 1957 és 1980 között ő volt a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója

Kiemelkedő szerepe volt közgyűjtemények szervezésében: ő szervezte meg a Fővárosi Képtár, az Országos Képtár és a Szépművészeti Múzeum magyar gyűjteményeiből 1957-ben a Magyar Nemzeti Galériát, 1975-től pedig ő szervezte meg a Magyar Nemzeti Galéria áttelepítését a volt Kuria Kossuth téri épületéből a Budavári Palotába.

Nyugdíjba vonulása után az elfelejtett és el nem ismert festők megismertetésén fáradozott.

Szerkesztőként

A Képzőművészeti és Iparművészeti Tudósító felelős szerkesztője (1951 1956) volt, majd ő volt a főszerkesztője 1960 és 1972 között a Művészet című folyóiratnak, valamint 1961 és 1980 között a Művészettörténeti Értesítőnek.( A Művészet című folyóiratban Budai Timót és Tibélyi Gábor néven is publikált.) Ezen túl ő volt Magyar Nemzeti Galéria Közleményei (1959–1965) és a Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve alapító főszerkesztője (1970–1980).

Kutatási területe

A 19. és a 20. század magyar művészete.

Emlékezete

Sírja Budapesten a Farkasréti temetőben található.

Díjai, elismerései

  • Baumgarten-díj (1947);
  • Magyar Köztársasági Érdemrend tiszti keresztje (1996).

Írásai

  • A magyar festészet forradalmárai, Budapest, 1947
  • Magyar festészet a XIX. században, Budapest, 1955
  • Magyar festészet a XX. században, Budapest, 1959
  • Derkovits Gyula, Budapest, 1961
  • Ék Sándor, Budapest, 1964
  • Foto Koffán, Budapest, 1974
  • Csáki-Maronyák József, Budapest, 1975
  • Makrisz Agamemnon, Budapest, 1975
  • Gábor Marianne, Budapest, 1987
  • Molnár C. Pál, Budapest, 1988.
  • Tallós Ilona, Budapest, 1996.

Források

  • artportal.hu Archiválva 2019. április 26-i dátummal a Wayback Machine-ben
  • inzetet.nori.gov

Jegyzetek

  1. a b VIAF-azonosító. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. a b BnF források (francia nyelven)
  3. https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
  4. https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html

További információk

  • Losonczi M.: Búcsú. ~, Magyar Művészeti Fórum, 1998/1.
Sablon:BTM-vezetők
  • m
  • v
  • sz
A Budapesti Történeti Múzeum és jogelődjeinek (fő)igazgatói

Kuzsinszky Bálint (1899–1912) · Csánky Dénes (1912–1921) · Kuzsinszky Bálint (1921–1934) · Csánky Dénes (1935) ·
Horváth Henrik (1935–1941) · Nagy Lajos (1941–1946) · Kopp Jenő (1947–1948) · Pogány Ö. Gábor (1948–1950) ·
Gerevich László (1950–1961) · Tarjányi Sándor (1961–1972) · Horváth Miklós (1972–1982) · Székely György (1982–1987) ·
Bánkúti Imre (1987) · Selmeczi László (1988–1991) · Buzinkay Géza (1992–1995) · Bodó Sándor (1996–2013) · Farbaky Péter (2014–2019) · Népessy Noémi (2019–)

Forrás: K. Végh Katalin: A Budapesti Történeti Múzeum az alapítástól az ezredfordulóig. Budapest: BTM. 2003.
Nemzetközi katalógusok