Pekcsei történelmi régió

 Ebben a szócikkben a koreai nyelvű szavak átdolgozott latin betűs és magyaros átírása között ide kattintva szabadon lehet választani.
Pekcsei (Baekjei) történelmi régió
Világörökség
Baekje Cultural Land, Pujo (Buyeo)
Baekje Cultural Land, Pujo (Buyeo)
Adatok
OrszágDél-Korea
Világörökség-azonosító1477
TípusKulturális helyszín
KritériumokII, III
Felvétel éve2015
Elhelyezkedése
Pekcsei történelmi régió (Dél-Korea)
Pekcsei történelmi régió
Pekcsei történelmi régió
Pozíció Dél-Korea térképén
é. sz. 36° 27′ 43″, k. h. 127° 07′ 38″36.461944444444, 127.1272222222236.461944°N 127.127222°EKoordináták: é. sz. 36° 27′ 43″, k. h. 127° 07′ 38″36.461944444444, 127.1272222222236.461944°N 127.127222°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Pekcsei történelmi régió témájú médiaállományokat.
Murjong (Muryeong) király sírja, Szongszan-ri (Songsan-ri)
A Kongszanszong (Gongsanseong) erőd

A pekcsei (baekjei) történelmi régió (hangul: 백제역사유적지구Pekcse joksza judzsok csigu, RR: Baekje yeoksa yujeok jigu?) Dél-Korea középnyugati részén, mintegy 135 hektáron fekvő terület, melyet 2015-ben az UNESCO Világörökség részévé nyilvánítottak. A területen a Pekcse (Baekje)-korból, 475 és 660 közötti időszakból származó épületek és sírok találhatóak.[1][2] A világörökség részét képező helyszínek Kongdzsu (Gongju) és Ikszan (Iksan) városokban, valamint Pujo (Buyeo) megyében találhatóak.[3] A helyszínek egyben a koreai örökségvédelmi programnak is részei, a történelmi látványosságok kategóriába tartoznak.[4]

Pekcse (Baekje)

Bővebben: Pekcse

Pekcse (hangul: 백제, handzsa: 百濟, RR: Baekje?; i. e. 18 – i. sz. 660) a koreai három királyság néven emlegetett egyik királyság volt Kogurjo (Goguryeo) és Silla mellett, a Koreai-félsziget délnyugati részén. Tongmjong kogurjói (Dongmyeong goguryeói) király fia, Ondzso (Onjo) (온조) alapította.[5][6] A 4. században élte virágkorát, területe ekkor a Han folyótól egészen a félsziget déli csücskéig tartott. 384-ben lett buddhista állam, művészetére a kínai államok voltak hatással, melyekkel szoros kapcsolatot tartott. Jó viszonyt ápolt Japánnal, ahová közvetítette a kínaiaktól átvett kultúrát. Az ötödik századtól területe csökkenni kezdett, harcokat vívott Kogurjó (Goguryeó)val és Sillával, végül 660-ban Silla végleg meghódította a területeit.

Helyszínek

# Elnevezés Hangul Hely Koordináták
1 Kongszanszong (Gongsanseong) erőd 공산성 Kongdzsu (Gongju) é. sz. 36° 28′ 35″, k. h. 127° 07′ 30″36.476388888889, 127.12536.476389°N 127.125000°E
2 Szongszan-ri (Songsan-ri) királysírjai 송산리 고분군 Kongdzsu (Gongju) é. sz. 36° 27′ 45″, k. h. 127° 06′ 50″36.4625, 127.1138888888936.462500°N 127.113889°E
3 Kvanbuk-ri (Gwanbuk-ri) régészeti lelőhelyei és a Puszoszanszong (Busosanseong) erőd 관북리 유적 과 부소산성 Pujo (Buyeo) é. sz. 36° 17′ 30″, k. h. 126° 54′ 30″36.291666666667, 126.9083333333336.291667°N 126.908333°E
4 Csongnimsza (Jeongnimsa) templom 정림사지 Pujo (Buyeo) é. sz. 36° 16′ 45″, k. h. 126° 54′ 15″36.279166666667, 126.9041666666736.279167°N 126.904167°E
5 Nungszan-ri (Neungsan-ri) királysírjai 능산리 고분군 Pujo (Buyeo) é. sz. 36° 16′ 45″, k. h. 126° 56′ 10″36.279166666667, 126.9361111111136.279167°N 126.936111°E
6 Naszong (Naseong) városfala 부여 나성 Pujo (Buyeo) é. sz. 36° 16′ 30″, k. h. 126° 55′ 50″36.275, 126.9305555555636.275000°N 126.930556°E
7 Vanggung-ri (Wanggung-ri) régészeti lelőhelyei 익산 왕궁리 유적 Ikszan (Iksan) é. sz. 35° 58′ 30″, k. h. 127° 03′ 20″35.975, 127.0555555555635.975000°N 127.055556°E
8 Miruksza (Mireuksa) templom 익산 미륵사지 Ikszan (Iksan) é. sz. 36° 00′ 20″, k. h. 127° 02′ 50″36.005555555556, 127.0472222222236.005556°N 127.047222°E
Forrás: UNESCO[3]

Világörökségi jelölése

2010-ben a Pekcséhez (Baekjéhez) kapcsolódó műemlékek és történelmi területek (Kongdzsu (Gongju) és Pujo (Buyeo)) felkerültek az UNESCO világörökségi javaslati listájára.[7] Ezt követően a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (CHA) a helyi önkormányzatok segítségét kérte az örökségvédelmi program megvalósításához, így 2012-ben létrejött a Pekcse (Baekje) Történelmi Területek Jelölési Irodája, ami 2014-ben alapítvánnyá alakult át. A Pekcse (Baekje) Történelmi Területek Megőrzéséért és Igazgatásáért Alapítvány (Baekje Historic Areas Conservation and Management Foundation) két érintett tartomány és három város felügyelete alatt áll.[8] Az alapítvány feladata a világörökségi listára való felkerülés elősegítése, és a kulturális értékek megőrzése, gondozása.[9] 2015 májusában a CHA bejelentette, hogy az ICOMOS javasolta az UNESCO-nak a „pekcsei (baekjei) történelmi régió” felvételét a világörökségi listára. A Világörökségi Bizottság június végi ülésén döntött a kérdésről és a világörökség részévé nyilvánította.[10][1]

Jegyzetek

  1. a b UNESCO 1
  2. CHA
  3. a b UNESCO 2 21. o.
  4. UNESCO 2 169. o.
  5. Doosan
  6. Nahm 29. o.
  7. Gongju and Buyeo Historic Sites. UNESCO. (Hozzáférés: 2015. május 6.)
  8. History. Baekje Historic Areas Conservation and Management Foundation. [2015. június 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. május 6.)
  9. Conservation and Management Foundation. Baekje Historic Areas Conservation and Management Foundation. [2015. június 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. május 6.)
  10. Ancient Korean sites likely to be listed as UNESCO world heritage. Yonhap News, 2015. május 4. (Hozzáférés: 2015. május 6.)

Források

  • CHA: Baekje Historic Areas. Cultural Heritage Administration. [2015. december 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. december 15.)
  • Doosan: 백제 (koreai nyelven). Doosan Encyclopedia. (Hozzáférés: 2015. május 3.)
  • Nahm: Nahm, Andrew C. Korea: Tradition and Transformation — A History of the Korean People, második kiadás, Elizabeth, NJ: Hollym International (1996). ISBN 1-56591-070-2 
  • UNESCO 1: Baekje Historic Areas. UNESCO. (Hozzáférés: 2015. december 15.)
  • UNESCO 2: Nomination of Baekje Historic Areas For Inscription on the World Heritage List. UNESCO. (Hozzáférés: 2015. december 15.)

További információk

  • Baekje Historic Areas Conservation and Management Foundation
Sablon:Koreai Köztársaság világörökségi helyszínei
  • m
  • v
  • sz
Kulturális
Dél-Korea
Természeti
Javasolt
  • Korea Korea-portál
  • Világörökség Világörökség portál