Nagyselmec

Nagyselmec (Liptovská Štiavnica)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásRózsahegyi
Rangközség
Első írásos említés1300
PolgármesterDušan Lauko
Irányítószám034 01
Körzethívószám044
Forgalmi rendszámRK
Népesség
Teljes népesség1300 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség32 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság561 m
Terület32,37 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 03′ 09″, k. h. 19° 21′ 26″49.0525, 19.3572222249.052500°N 19.357222°EKoordináták: é. sz. 49° 03′ 09″, k. h. 19° 21′ 26″49.0525, 19.3572222249.052500°N 19.357222°E
Nagyselmec weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyselmec témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Nagyselmec (szlovákul Liptovská Štiavnica) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Rózsahegyi járásban.

Fekvése

Rózsahegytől 2 km-re keletre, az Alacsony-Tátra hegyei között, 560 m magasan fekszik.

Története

A falutól délre, a Lúcny hrib-dűlőben a puhói kultúra népe földvárának nyomai látszanak.

A falu a 13. században keletkezhetett, 1300-ban említik „Sceunicha” néven először. A Stiavnicky család birtoka volt, majd a 16. századtól a Rakovszkyaké. 1380-ban „Sceuniche”, 1471-ben „Sczawnicza”, „Schewnicze”, 1515-ben „Naghschewnyéza” néven említik az írott források. 1536-ban 14 portát számláltak a faluban. 1600-ban 24 paraszt és zsellérház, malom és mintegy 15 nemesi kúria állt a településen. 1715-ben 27 adózó portája volt. 1785-ben 123 köznemes élt a faluban, 83 házában összesen 708 lakost számláltak.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Kis Selmetz, Nagy Selmetz. Két tót falu Liptó Várm. földes Urai Rakovszky, és több Uraságok, Kis Selmetz Nagy Selmetznek filiája; fekszenek Rozenberghez 1/2 mértföldnyire; savanyú vize is van; határbéli földgyeik termékenyek, legelőjök, ’s fájok elég van.[2]

1828-ban 79 háza és 777 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Selmecz (nagy) (Stjavnicza Welky), tót falu, Liptó vmegyében: 585 kath., 186 evang., 6 zsidó lak. – Feküsznek Rosenbergtől délkeletre 1 órányira. – Van egy erős szeszü savanyu-víz forrása; alkotó részei: elszálló szesz vas, és lúg-föld, lugsavany. Kecske vagy szamártéjjel vegyitve igen hasznos a podagrában, tagok szakgatásában; a vért és nedveket tisztitja. F. u. Rakóvszky, s más uraságok.[3]

A trianoni diktátumig Liptó vármegye Rózsahegyi járásához tartozott.

Régi, erődített vízikastélyának maradványai 1945-ben megsemmisültek.

Népessége

1868-ban 857 lakosa volt.

1910-ben 753, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 872 lakosából 869 szlovák volt.

2011-ben 1049 lakosából 1035 szlovák.

Nevezetességei

  • A faluban áll egy késő reneszánsz 17. századi várkastély, melyet 1750-ben barokk stílusban átépítettek, majd 1880-ban két további toronnyal bővítettek.
  • Földvár sáncai a Lúcny hrib-dűlőben.

További információk

  • Hivatalos oldal
  • Községinfó
  • Nagyselmec Szlovákia térképén
  • E-obce.sk

Jegyzetek

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
Sablon:Rózsahegyi járás
  • m
  • v
  • sz
A Rózsahegyi járás települései
Nemzetközi katalógusok
  • földrajz Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap