Nagy Borbála

Nagy Borbála
Élete
Született1904. augusztus 2.
Csíkszereda
Elhunyt1994. február 5. (89 évesen)
Kolozsvár
SírhelyHázsongárdi temető
GyermekeiNagy Katalin
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)regény, színmű

Nagy Borbála (Csíkszereda, 1904. augusztus 2. – Kolozsvár, 1994. február 5.) erdélyi magyar regény- és színműíró, műfordító, Nagy András György testvére.

Élete

Előbb szülővárosában, majd a kolozsvári Marianumban tanult, Csíkszeredában érettségizett 1922-ben. Ugyanebben az évben a budapesti egyetem bölcsészkarán megkezdte a német-francia-filozófia szakot. Aztán hazatért, és – testvérével, Nagy Andrással, a későbbi orvos-szakíróval együtt - Bukarestben folytatta az egyetemet, ahol aktívan bekapcsolódott a Koós Ferenc Kör munkájába, mint szervező és drámaíró. 1927-ben szerzett tanári diplomát, tanári pályáját Konstancán a leánylíceumban kezdte (1927-29), majd Caracal leánylíceumában tanított. 1934-től sikerült szülővárosa leánygimnáziumában katedrát kapnia; 1941-től 1959-es nyugdíjazásáig különböző kolozsvári iskolákban volt nyelvtanárnő.

A Brassói Lapokban közölt első versei után a Zeng az erdő című történeti drámával jelentkezett, melyet saját költségén adott ki Csíkszeredában, Szvoboda Miklós nyomdájában, 1935-ben. Elnyerte vele az Erdélyi Szépmíves Céh és a kolozsvári Magyar Színház közös pályázatának II. díját. A szépasszony leánya című történelmi drámáját Benedek Marcell rendezésében 1947-ben sikerrel mutatta be a kolozsvári Magyar Színház együttese. Több színdarabot is írt, amelyeknek egy része megjelent a Művelődés című folyóiratban az 1960-as években: A Napsugárbrigád (1965/9); Kincs a bozótosban (1966/12); Lázadás a Paradicsomban (1967/12).

Legnagyobb hatásúak nagy tárgy- és korismeretről tanúskodó történelmi regényei. A Xántus-völgyi ütközet című kisregénye 1938-ban Kolozsváron jelent meg először, az 1694-es csíki tatárdúlás eseményeinek irodalmi feldolgozása.

Több évtizedes szünet után egymást követően jelentek meg regényei: A csíki boszorkány (Bukarest, 1974) a 17. századi Erdély történetébe vezeti az olvasót; a Homérosz nyomán alkotott Trójai Kasszandra (Kolozsvár, 1979); továbbá az Őrült Johanna (Kolozsvár, 1981); Claudia (Kolozsvár, 1984); Theodora császárnő (Kolozsvár, 1994). A regények cselekménye rendszerint egy-egy híres-hírhedt női főszereplő köré szövődik, a szerző végső soron mindegyikben önmagát keresi, önmagáról vall.

A vén kapitányné című regénye 1996-ban, a szerző halála után jelent meg Csíkszeredában a Pallas-Akadémia Könyvkiadó révén. A családregény főhőse a szerző nagyanyja, az 1840-es évek polgáriasodó Csíkszeredájának legendás alakja volt.

Említésre méltóak műfordításai is a román irodalomból.

Halála után több kötetre való kézirata maradt hátra: regények több változatban, novellák, számos színdarab. A székelyek története című munkája is kéziratban maradt.

Művei

  • Zeng az erdő. Dráma. Csíkszereda, 1935
  • A Xántus-völgyi ütközet. Kisregény. Kolozsvár, 1938
  • A szépasszony leánya. Dráma. Kolozsvár, 1947
  • A csíki boszorkány. Regény. Bukarest, 1974
  • Trójai Kasszandré. Regény. Kolozsvár, 1979
  • Őrült Johanna. Regény, Kolozsvár. 1981
  • Claudia. Regény. Kolozsvár, 1984
  • Theodora császárnő. Regény, Kolozsvár, 1994
  • A vén kapitányné. Regény, Csíkszereda, 1996
  • Az áruló avar kagán, regény, Világhírnév Kiadó, Kolozsvár, 2014[1]

Fordításai

  • Mihail Sadoveanu A csodálatos erdő, Bukarest, 1952
  • Mihail Sadoveanu: A felbujtó. Bukarest, 1955
  • Háborús történetek (Méhes Györggyel), 1955

Jegyzetek

  1. Avar titkok nyomában, Népújság, 2014. szept. 29. Online hozzáférés Archiválva 2014. október 4-i dátummal a Wayback Machine-ben

Források

  • Jelentés a Szépmíves Céh és a Magyar Színház drámapályázatáról. Erdélyi Helikon 1936/9.
  • Gyöngyösi Gábor: A hős hiányzott, aztán eltűnt. Utunk 1974/50.
  • Molnos Lajos: Egy tragikus sorsú asszony története. Utunk 1982/32
  • Szőcs István: A helyéből kizökkentett idő regénye. Előre 1984. nov. 7.
  • Lászlóffy Csaba: Naplemente. Szabadság 1994. febr. 15.
  • Nagy Réka: Utószó. A vén kapitányné. Csíkszereda: Pallas-Akadémia, 1996
  • Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés IV. (N–R). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest: Kriterion; Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület. 2002. ISBN 973-26-0698-3  

További információk

  • Az avar kagánt ünnepelték a magyar főkonzulátuson, Szabadság Archiválva 2014. május 23-i dátummal a Wayback Machine-ben, 2014. május 23.
Nemzetközi katalógusok
  • VIAF: 121393306
  • ISNI: 0000 0000 7948 8758
  • Irodalom Irodalomportál
  • Erdély Erdély-portál