Mojgrád

Mojgrád (Moigrad-Porolissum)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Partium
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Szilágy
Község	Nyirsid
Rang	falu
Községközpont	Nyirsid
Irányítószám	457252
SIRUTA-kód	142159
Népesség
Népesség	499 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	3
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	286 m
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 11′ 49″, k. h. 23° 08′ 38″47.197017, 23.14387547.197017°N 23.143875°EKoordináták: é. sz. 47° 11′ 49″, k. h. 23° 08′ 38″47.197017, 23.14387547.197017°N 23.143875°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Mojgrád település Romániában, Szilágy megyében.

Fekvése

Szilágy megyében, Zilahtól északkeletre fekvő település.

Nevének eredete

Neve szláv eredetű. Magyar jelentése: Az én váram.

Története

Mojgrád és környéke ősidők óta lakott hely volt. Határában áll Porolissum, Dacia egykori katonavárosa, melynek a területén végzett ásatások alkalmával sok különböző korból származó lelet került napvilágra. Borovszky a szilágysomlyói gót fejedelmi kincsekről, melyek a közeli Magura hegy alól kerültek napvilágra arra következtet, hogy Athanarich, a nyugati gótok királya egy időben itt a régi Porolissum falai alatt ütötte fel székhelyét. Nevét az oklevelek 1423-ban említették először villa olachalis Maÿgrad néven, mint a Kusalyi Jakcs család birtokát.

1450-ben Maygrad, 1609-ben Majgrad, 1808-ban Majgrád, Mayroth, 1888-ban Mojgrád (Moigradu), 1913-ban Mojgrád néven írták. 1423-ban Mojgrád a Kusalyi Jakcs család birtoka volt. 1472-ben Bélteki Drágfi Miklóst és a fiait: Bertalant, Györgyöt, Ferencet és Pétert iktatták be az itteni birtokba. 1545-1548-ban Kusalyi Jakcs Mihályt iktatták be a birtokba. 1555 és 1557 között Mojgrád felét Báthory György és neje nyerte el, később a Serédi családé lett. A község az itt átvonuló hadak miatt az idők során sokat szenvedett, és el is pusztult, Hont megye küldötteinek feljegyzése szerint csak 1718-ban települt újra. Az 1720-as összeírás adatai szerint már 108 lakos élt a faluban, melyből 27 magyar, és 81 oláh volt. 1724-ben III. Károly a Serédiek e birtokát báró Andrási Ferencnek és Józsefnek adományozta. 1847-ben 242 lakosa volt, valamennyi görögkatolikus. 1890-ben 635 lakosából 7 magyar, 7 német, 592 oláh, és 29 egyéb nyelvű volt, ebből 609 görögkatolikus, 12 görögkeleti, református 7, izraelita 7. A házak száma 127 volt.

Nevezetességek

• Itt feküdt Porolissum, Dacia egykori katonai telepvárosa.
• Görögkatolikus fatemploma - 1730-ban épült. Anyakönyvet 1824-től vezetnek.

Források

• Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája IV.: Szilágy vármegye községeinek története (L-Z). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 84–87. o. Online elérés
• Cholnoky Jenő
• Borovszky Samu

Jegyzetek

Külső hivatkozások

• Porolissum Pecz Vilmos Ókori lexikonában