Migléc

Ez a szócikk a szlovákiai településről szól. Hasonló címmel lásd még: Németi (egyértelműsítő lap).

Migléc (Milhosť)
A község. Háttérben a migléci bányató
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Kassai
Járás	Kassai
Rang	község
Első írásos említés	1220
Polgármester	Nagy István
Irányítószám	044 58
Körzethívószám	055
Forgalmi rendszám	KS
Népesség
Teljes népesség	392 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség	49 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	166 m
Terület	7,84 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 32′ 20″, k. h. 21° 16′ 00″48.53888889, 21.2666666748.538889°N 21.266667°EKoordináták: é. sz. 48° 32′ 20″, k. h. 21° 16′ 00″48.53888889, 21.2666666748.538889°N 21.266667°E
Migléc weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Migléc témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Migléc, régebbi nevén Miglécnémeti (1899-ig Miglécz, szlovákul: Milhosť) falu Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-környéki járásában.

Fekvése

Kassától 21 km-re délre, a magyar határ mellett fekszik Szina és Kenyhec községek szomszédságában, a hidasnémeti határátkelőtől 1-1,5 km-re. Lakosságának 80%-a magyar anyanyelvű. A község 7,84 km² területen terül el 166 m tengerszint feletti magasságban.

Története

Migléc (Felnémet) nevét először 1220-ban említik a Váradi regestrumban „Felnémet” néven. A „Migléc” nevet a 15. századtól viseli a falu.

Német telepesek laktak itt, akik 1205–1209 között érkeztek. A 13. században Felnémet is egyike volt – a másik két Németi nevű településsel együtt – annak a 10 királynéi német telepesfalunak, amelyet a vizsolyi ispánság fogott össze.

A három Németi nevű falut még a király adta Menne dajkának, a szász István fia Mihály feleségének, aki IV. Lászlót és testvérét, Máriát szoptatta.

1299-ben Mihály ispán és fia István, valamint György budai polgár úgy osztotta meg a három falut, hogy Felnémeti és Középnémeti keleti fele Mihályéké, nyugati fele Györggyé lett. Középnémetit és Alnémetit pedig három évig közösen használták. Az 1319-es osztozáskor Felnémetin 10 telek Györgynek jutott. 1331-ben István Felnémeti részét elzálogosította Miklós fia Györgynek.

Egy Szent Mihály kápolnáról is említés esik 1322-ből, de nem tudjuk hol állhatott.

1450-ben a Hegyaljai család birtokokat szerez a községben. Az 1500-as évekig a község területén csak német lakosság él. Csak a 16. században érkeztek meg az első magyar családok. Ennek következtében csökkent a német lakosság aránya. Az 1600-as évek után már nincsenek feljegyzések német telepesekről, ám egyre több szlovák család költözött a falu területére. 1720-ban a magyar és szlovák lakosság száma megegyezett. Az 1787-es évben megérkeztek az első zsidók és 1850 után a romák is.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „MIGLÉCZ. Magyar falu Abaúj Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai többfélék, fekszik Kenyhecznek szomszédságában, és annak filiája, határja néhol sovány, és nehezen miveltetik, épületre való fája nints, vagyonnyai középszerűek.”^[2]

A falu pecsétje 1839-ből származik, ami alapján aztán elkészült Migléc címere a 20. század 90-es éveiben.

A falu azelőtt különböző neveken volt említve, mint például: „Középnémeti”, „Kisnémeti” vagy „Középkisnémeti”. Ez az oka annak, hogy Miglécet még manapség is Miglécnémetiként emlegetik annak ellenére, hogy a szomszédos község régiesen viszont Abaújszina.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Miglécz, magyar falu, Abauj vgyében, a Hernád völgyében, Kassához délre 2 1/2 mfdnyire: 280 kath., 147 ref., 70 zsidó lak. Ref. szentegyház. Gazdag róna határ. F. u. Turánszky, Krajnik, Oláh, Szentmiklósy.”^[3]

Borovszky monográfiasorozatának Abaúj-Torna vármegyét tárgyaló része szerint: „Kenyhecztől délre van Miglécz község 68 házzal és 406 magyar és tót ajku lakossal. Postája Abauj-Szina, távirója Hidas-Németi.”^[4]

A trianoni diktátumig Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott, ezután az új csehszlovák állam része lett. 1938 és 1945 között újra Magyarország része.

1993-ig Kenyheccel (szlovákul: Kechnec) együtt alkotta Hraničná pri Hornáde községet, azóta ismét önálló község.

A község megnevezései

• 1403 – Felsekysnemethy, Myglez
• 1405 – Kysnemety, Mikliz
• 1415 – Kis Németi, Miglész
• 1427 – Migles
• 1512 – Kis Nemethi
• 1523 – Migleznemethy
• 1746 – Miglécz
• 1773-1786, 1790, 1808 – Miglécz
• 1863-1902, 1920-1938 – Migléc
• 1907-1913, 1938-1945 – Miglécnémeti
• 1945-1947 – Migléc
• 1948-1964 – Milhosť
• 1964-1985 – Hraničná pri Hornáde, határfalu a Hernád mellett (Migléc & Kenyhec)
• 1993 – Milhosť (megszerezte önállóságát), Migléc

A községnév változásai

A Csehszlovák Köztársaság megalakulása után, 1918-ban Migléc határfalu lett Magyarország és Szlovákia között. A bécsi döntést követően, 1938-ban Magyarország részévé válik Miglécnémeti néven. A második világháborút befejezve Migléc ismét a Csehszlovák Köztársasághoz tartozik. Az 1945-ös és 47-es évek alatt Migléc a falu neve, viszont már 1948-tól egészen 1964-ig a szlovák neve használatos, ami Milhosť (olv.:Milhoszty). A községet 1964-ben egyesítették a szomszédos Kenyhec faluval, így a Hraničná pri Hornáde, časť Milhosť (olv.:Hranyicsná pri Hornágye, csaszty Milhoszty) nevet kapta, ami annyit tesz, mint: Határfalu a Hernád mellett, Migléc rész. 1986-ban ismét új nevet kapott a falu, mert hozzácsatolták Szina községhez, így lett Seňa, časť Milhosť (olv.: Szenya, csaszty Milhoszty): Szina, Migléc rész.

Ez az állapot nem volt a legelőnyösebb a falu fejlődését tekintve, bekövetkezett kulturális és anyagi visszaesése. A lakosok kérésére – 28 évi összekapcsolás után a szomszédos falvakkal – 1993. január 1-jén már mint önálló község jelenik meg. Ettől az évtől használatos a falu elejét és véget jelző kétnyelvű tábla (Milhosť/Migléc), mivel a lakosok több, mint a fele magyar nemzetiségű.

Népessége

1910-ben 424-en, túlnyomórészt magyarok lakták.

2001-ben 344 lakosából 189 szlovák és 144 magyar.

2011-ben 379 lakosából 223 szlovák és 106 magyar.

2021-ben 392 lakosából 294 szlovák, 90 magyar (23%), 8 ismeretlen nemzetiségű.^[5]

A címer

A pecséten – amely 1839-ből származik – a „Miglécz helység petsétje 1839“ felirat látható és az ábra, amely alapján a címer is elkészült.

A címer: zöld pázsiton két földműves látható kalappal a fejükön. Egyikük kezében cséphadaró. A második alak kaszát tart. Közöttük ekevas és kaszafenő fén van elhelyezve. A piros égbolton ragyogóan süt az aranyszínű nap.

http://www.ngw.nl/heraldrywiki/images/b/b3/Milhost.jpg

Itt születtek

Frisch Ármin (1866. január 13. – Budapest, 1948. április 13.)^[6][7] magyarországi zsidó tanár, rabbi, irodalomtörténész.

Jegyzetek

Források

• Györffy György: Zemplén vármegye

További információk

• Községinfó
• Miglécnémeti Szlovákia térképén
• E-obce.sk