Magyarfalu (Liptószentmiklósi járás)

Ez a szócikk a Liptószentmiklósi járásbeli Magyarfaluról szól. Hasonló címmel lásd még: Magyarfalu (egyértelműsítő lap).
Magyarfalu (Uhorská Ves)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásLiptószentmiklósi
Rangközség
Első írásos említés1230
PolgármesterVladimír Multáň
Irányítószám032 03
Körzethívószám044
Forgalmi rendszámLM
Népesség
Teljes népesség537 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség103 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság607 m
Terület4,45 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 03′ 30″, k. h. 19° 40′ 60″49.0584, 19.683249.058400°N 19.683200°EKoordináták: é. sz. 49° 03′ 30″, k. h. 19° 40′ 60″49.0584, 19.683249.058400°N 19.683200°E
Magyarfalu weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyarfalu témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Magyarfalu (szlovákul Uhorská Ves) község Szlovákiában, a Zsolnai kerület Liptószentmiklósi járásában.

Fekvése

Liptószentmiklóstól 5 km-re délkeletre fekszik, a Poprádra vezető autópálya mellett.

Története

A község területén már a kőkorszaktól fogva éltek emberek. Határából 1934-ben kőbalta került elő.

Mint az a település nevéből is kikövetkeztethető, egyike a 12. század elején a király által létesített határőrfalvaknak. Liptó vármegyében ez az első oklevelekkel igazolható község, a Szent-Iványi család egykori birtoka. Első lakói főként magyar határőrzők voltak. 1230-ban II. Endre király ezt a területet hadi szolgálataikért Beuch, Hauch a Polk lovagoknak adta, akik valószínűleg testvérek voltak. A falut ekkor „Mogiorfolu” néven említik. Magyarfalut az osztozkodás során Polk kapta, mert 1239-ben a település Polko de villa Mogorfolu alakban szerepel. A lovagok halála után a település visszaszállt a koronára. Az 1260-as években újra felbukkan a falu IV. Béla adománylevelében, mint Lőrinc cseh lovag fiainak: Bohumírnak és Serafínnak a birtoka. 1280-ban „Magyerfalu”, 1283-ban „Mogyorfolu”, 1380-ban „Magyarfalu”, „Magyarfalua” alakban szerepel az okiratokban. 1715-ben 6 adózó portája volt, mind zsellérek. 1787-ben 25 házában 177 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „MAGYARFALVA. Uherszka Vész. Tót falu Liptó Várm. földes Ura Szent Iványi Uraság, lakosai külömbfélék, fekszik Szent-Iványnak szomszédságában, és annak filiája, földgyeinek fele sovány, és nehéz mivelésű, de más fele termékeny, legelője elég, fája van, piatzozás Sz. Miklóson egy órányira.”[2]

1828-ban 24 háza és 238 lakosa volt. Lakói földműveléssel, tutajozással, fafeldolgozással vászonszövéssel foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Magyarfalva (Uherszka Wesz), tót falu, Liptó vármegyében, a Vágh bal partján: 19 kath., 219 evang. lak., több urasági lakházak. Nevezetes savanyuviz-forrásárul, mellyben hasonlóképpen sok lugsavany és lugföld alkotó részek találtatnak, használ a gyomor gyengeségében, máj- és lépdugulásokban, aranyérben, kőbeli betegségben: mérsékletessen használva a hideglelésben is foganatos. F. u. Szentiványi fam. Ut. p. Okolicsna.”[3]

A trianoni diktátumig Liptó vármegye Liptószentmiklósi járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 287, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 444 lakosából 427 szlovák volt.[4]

2011-ben 459 lakosából 440 szlovák.

Jegyzetek

  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. ↑ http://adatbazis.mtaki.hungary.com/?mtaki_id=105155&settlement_name= Archiválva 2007. szeptember 30-i dátummal a Wayback Machine-ben Kárpát-medencei Magyar Kutatási Adatbázis

Külső hivatkozások

  • Hivatalos oldal
  • Községinfó
  • Magyarfalu Szlovákia térképén
  • E-obce.sk
Sablon:Liptószentmiklósi járás
  • m
  • v
  • sz
szlovákia
  • földrajz Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap