Losonczi Pál
| Losonczi Pál | |
 | |
| A Magyar Népköztársaság földművelésügyi minisztere | |
| Hivatali idő 1960. január 15. – 1967. április 14. | |
| Előd | Dögei Imre |
| Utód | Dimény Imre |
| A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 4. elnöke | |
| Hivatali idő 1967. április 14. – 1987. június 25. | |
| Előd | Dobi István |
| Utód | Németh Károly |
| Születési név | Laklia Pál |
| Született | 1919. szeptember 18. Bolhó |
| Elhunyt | 2005. március 28. (85 évesen) Kaposvár |
| Párt | Magyar Kommunista Párt (1945–1948) Magyar Dolgozók Pártja (1948–1956) Magyar Szocialista Munkáspárt (1956–1989) |
| Házastársa | Mazaga Anna |
| Foglalkozás | politikus |
| Díjak |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Losonczi Pál témájú médiaállományokat. | |
Losonczi Pál (született Laklia Pál, Bolhó, 1919. szeptember 18. – Kaposvár, 2005. március 28.) Kossuth-díjas magyar mezőgazdász, politikus, az MSZMP reformszárnyának tagja. 1960–1967 között a Magyar Népköztársaság földművelésügyi minisztere, 1967–1987 között az Elnöki Tanács elnöke.
Élete
Fiatalkora
Apja vitéz Losonczi Mihály (eredetileg Laklia Mihály) horvát származású bolhói földműves, anyja a szlovák származású Vidák Mária volt. 1945-ben kötött házasságot a szintén bolhói Mazaga Annával (1926–1999).
Munkássága
Politikai pályája előtt mezőgazdasági technikumot végzett agrárszakember volt, 1948 és 1960 között a barcsi termelőszövetkezetben dolgozott. Eredményeit 1956-ban Kossuth-díjjal ismerte el a minisztertanács.
1945-ben lépett be a Kommunista Pártba (1948-tól Magyar Dolgozók Pártja, 1956-tól Magyar Szocialista Munkáspárt röviden MSZMP), 1957–1989 között az MSZMP KB, 1975–1987 között az MSZMP PB tagja volt. 1953-ban lett tagja a Magyar Népköztársaság Országgyűlésének. 1960 és 1967 között mezőgazdasági miniszter volt.
1967. április 14-én, Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke utódjaként Losonczi foglalta el az elnöki beosztást. Az Elnöki Tanács elnöke pozíció kizárólag protokolláris feladatokat tartalmazott, gyakorlatilag minden egyéb hatáskörében a pártközpont, illetve az azáltal irányított minisztériumok hozták meg a döntéseket, amelyeket az elnök csak ellátott kézjegyével. Losonczi több mint 20 éven át, 1987. június 25-éig állt az Elnöki Tanács élén, ekkor váltotta őt fel Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottságának főtitkárhelyettese, az MSZMP Politikai Bizottsága tagja.
Nyugdíjas évei
Losonczi Pál 1989-ig maradt tagja a magyar Országgyűlésnek. 1990-ben 182 különböző ajándéktárgyat, amelyeket hivatalos elnöki útjai során kapott, a kaposvári Somogy múzeumnak ajándékozott. Könyveit egy barcsi iskola könyvtára részére ajánlotta fel. 1990-ben kiköltözött budai villájából[1] és végleg Barcsra települt. Ezzel egyidőben kijelentette, hogy soha, semmilyen médiának semmiről nem kíván nyilatkozni a jövőben. Ígéretét meg is tartotta.
Művei
- A termelőszövetkezeti gazdálkodásról; Somogy Megyei Ny., Kaposvár, 1955
- A mezőgazdaság szocialista átalakításáért. Kádár János, Fehér Lajos, Losonczi Pál beszédei az országgyűlés 1960. dec. 1-9. ülésszakán; Kossuth, Bp., 1960
- Az élő Petőfi. Megemlékezés Petőfi Sándor születésének 150. évfordulójáról; szerk. Nyirő József / A Petőfi Emlékbizottság felhívása / Díszünnepség az Operaházban 1972. december 30. Losonczi Pál, Illyés Gyula, Aczél György beszéde; Kossuth, Bp., 1973
- Erősödő népi-nemzeti egység, békés egymás mellett élés Válogatott beszédek, cikkek 1960–1984; Kossuth, Bp., 1984
Jegyzetek
- ↑ 280 millióért árulják a budai villát, ahol Sztálin kémje lakott - fotók, (HVG, 2015. november 11.)
Források
- Akadémiai kislexikon II. (L–Z). Főszerk. Beck Mihály, Peschka Vilmos. Budapest: Akadémiai. 1990. (a katalógusokban formailag hibás ISBN-nel szerepel) ISBN 963-05-5281-9
Egyéb irodalom
- Jónás Károly – Villám Judit: A Magyar Országgyűlés elnökei, 1848–2002. Almanach. Argumentum Kiadó, Budapest, 2002, ISBN 963-446-225-1
| Elődje: Dobi István |
| Utódja: Németh Károly |
Politikaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
