Leopoldstadt

Bécs II. kerülete
Elhelyezkedése Bécsen belül
Bécs II. kerülete címere
Egyéb elnevezés: Leopoldstadt
Közigazgatás
Település	Bécs
Kerület	II.
Városrészek	Jägerzeile Leopoldstadt Zwischenbrücken
Irányítószám	1020
Testvérvárosok	Lista Brooklyn
Polgármester	Alexander Nikolai
Népesség
Teljes népesség	105 848 fő (2020. jan. 1.)[1]
Népsűrűség	5 492,89 fő/km²
Tszf. magasság	158 m
Terület	19,27 km²
Elhelyezkedése
Bécs II. kerülete Pozíció Bécs térképén
é. sz. 48° 12′ 37″, k. h. 16° 24′ 44″48.210277777778, 16.41222222222248.210278°N 16.412222°EKoordináták: é. sz. 48° 12′ 37″, k. h. 16° 24′ 44″48.210277777778, 16.41222222222248.210278°N 16.412222°E
Bécs II. kerülete weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bécs II. kerülete témájú médiaállományokat.

A Leopoldstadt Bécs II. kerülete.

Fekvése

A kerület a Duna és a Donaukanal, vagyis a Duna-csatorna között fekszik. A legnagyobb részét a Práter foglalja el.

Története

1537-ben I. Ferdinánd magyar király építette a fősétányt (Prater-Hauptallee). 1560-ban a Prátert császári vadászterületként kerítik le, és illetéktelen személyek belépése tilos volt. A Pátert 1766-ban a közönség számára elérhetővé tette II. József császár.

1809-ben a francia hadsereg egységeit táborozták a Práterban.

1850-ben a Leopoldstadt, Jägerzeile, Práter, Brigittenau, Kaisermühlen és néhány másik rész, így az akkori fő Duna és a Duna-csatorna közötti teljes területet beolvasztattak Bécsbe, mint 2. kerület, Leopoldstadt.

1873-ban a bécsi világkiállítást 53 000 kiállítóval 2,3 km²-en hat hónapig tartották a Práterban. 1897. január 28-tól Bécs első villamosvonala a 2. kerületben működik. (1907 óta az 5-ös jelzésű villamos) 1897-ben a Bécsi óriáskerék nyílt a Pratersternnél a Ausstellungsstraße és a sétány között.

A sziget északi részét (Brigittenau) 1900-ban választották el a saját 20. kerületébe.

A második világháború után az 1955-ös állami szerződésig a 2. kerület a szovjet szektorhoz tartozott.

Látnivalók

• A bécsi óriáskerék a Práterban
• Az Ernst Happel Stadion vagy Práter-stadion
• A bécsi Madame Tussaud viaszmúzeuma
• A Liliputbahn
• A bécsi Zeiss Planetarium
• A Reichsbrücke (magyarul Birodalmi híd)
• Grassalkovich-kastély^[2]

Képek

• 
  Az óriáskerék
• 
  A Lusthaus
• 
  Pfarrkirche zum heiligen Franz von Assisi a Mexirotéren
• 
  A Reichsbrücke
• 
  A Liliputbahn
• 
  A Zeiss Planetarium
• 
  Palais Augarten
• 
  A Kriminalmuseum
• 
  Galopprennplatz Freudenau
• 
  Nordbahnhof

Népesség

Népességnövekedés
forrás: Statistik.at^[3]

Testvérvárosa

• 2007: Brooklyn

Jegyzetek

Irodalom

• Ruth Beckermann: Die Mazzesinsel – Juden in der Wiener Leopoldstadt 1918–38. Löcker Verlag, Wien 1984, ISBN 3-85409-068-4.
• Gertrude Brinek (Hrsg.): Leopoldstadt: Geschichten einer widersprüchlichen Liebe. Science Press, Wien 1999, ISBN 3-900574-13-8.
• Felix Czeike: Wiener Bezirkskulturführer: II. Leopoldstadt. Jugend und Volk, Wien 1980, ISBN 3-7141-6225-9.
• Werner Hanak, Mechtild Widrich (Hrsg.): Wien II. Leopoldstadt. Die andere Heimatkunde. Brandstätter, Wien 1999, ISBN 3-85447-684-1.
• Evelyn Klein, Gustav Glaser: Peripherie in der Stadt. Das Wiener Nordbahnhofviertel – Einblicke, Erkundungen, Analysen. Studienverlag, Innsbruck 2006, ISBN 3-7065-4189-0.
• Christine Klusacek, Kurt Stimmer: Leopoldstadt. Eine Insel mitten in der Stadt. Mohl, Wien 1978, ISBN 3-900272-29-8.
• Ute Georgeacopol-Winischhofer: Vom Arbeitshaus zur Großindustrie : ein Beitrag zur Geschichte der Entwicklung des Industriebaus in Wien von den Anfängen bis nach dem Ersten Weltkrieg unter besonderer Berücksichtigung der Leopoldstadt (= Dissertationen der Technischen Universität Wien, Band 72). Österreichischer Kunst- und Kulturverlag, Wien 1998, ISBN 3-85437-120-9 (Dissertation TU Wien 1995, 236 Seiten).

További információk

• Die Leopoldstadt auf wien.gv.at
• Planungen im Bereich Prater/Nordbahnhof Archiválva 2019. december 16-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Siglinde Bolbecher: Die Leopoldstadt (PDF; 68 kB)

Kapcsolódó szócikkek

• Bécs kerületei

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Leopoldstadt című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.