Kuzma Grigorjevics Abramov

Ebben a szócikkben az orosz nevek magyaros átírásban szerepelnek.

Kuzma Grigorjevics Abramov
Született	1914. október 30. Sztarije Najmani
Elhunyt	2008. augusztus 4. (93 évesen) Szaranszk
Állampolgársága	orosz szovjet orosz
Nemzetisége	erza
Foglalkozása	író színműíró költő szerkesztő
Iskolái	Mordvin Állami Tanárképző Főiskola
Kitüntetései	Munka Vörös Zászló érdemrendje (1967) A Mordvin ASZSZK Állami Díja (1977) Népek barátsága-érdemrend (1984) Vörös Csillag-érdemrend
Írói pályafutása
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Jellemző műfajok	regény, elbeszélés, dráma
Első műve	Sztyihty (Стихть, Versek, 1940)
Irodalmi díjai	Mordvinföld nemzeti írója (1985)
A Wikimédia Commons tartalmaz Kuzma Grigorjevics Abramov témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kuzma Grigorjevics Abramov (oroszul: Кузьма́ Григо́рьевич Абра́мов, 1914. november 12. – 2008. augusztus 4.) erza nemzetiségű író, drámaíró, költő, szerkesztő. Domokos Péter szerint költőként, szépíróként és drámaíróként is jelentőset alkotott, bár a prózai művei a legfigyelemreméltóbbak, „a mordvin irodalom legújabb szakaszának [...] a legkiemelkedőbb, egyre inkább becsült és olvasott alkotója”.

Élete és pályafutása

Sztarije Najmani (Старые Найманы) faluban született a Szimbirszki kormányzóság Ardatovi járásában (ma Bolsije Bereznyiki-i járás) parasztcsaládban. 1933-ban végezte el az icsalki tízosztályos iskolát, majd a mordvin tanárképzőbe jelentkezett, de egy év után félbeszakította tanulmányait. 1935-től a koszogori (Косогоры) hétosztályos iskolában tanított erza nyelvet, itt kezdett el írni is. 1938–39-ben a mordvin könyvkiadónál dolgozott szerkesztői minősítésben. 1939 őszén besorozták katonának, harcolt a második világháborúban, Gluhovnál német fogságba esett. Háborús érdemeiért kitüntették. 1954-ben levelező tagozaton befejezte a tanárképzőt.

1940-ben jelent meg először írása, a Sztyihty (Стихть, Versek) című verseskötete. 1951-ben a Mordvin Állami Színház színpadra állította Od vij (Од вий, Új erő) című színdarabját, az 1952-ben megjelent Lityeraturnaja Mordovija (Литературная Мордовия, Irodalmi Mordóvia) című almanachban pedig helyet kapott Vipuszknyica (Выпускница, Végzős diáklány; eredeti címén: Надя, Nagya) című elbeszélése.

Művészete fontos állomását képezik az 1959–60-ban, különféle újságokban, folyóiratokban és időszaki kiadványokban megjelent, majd gyűjteményekbe foglalt elbeszélései és novellái, melyek jobbára a háború utáni falusi életről és a háborús hősökről szólnak. 1957 és 1964 között jelent meg regénytrilógiája, a Najman (Найман), mely szülőfaluján keresztül mutatja be a mordvin történelem fő állomásait. 1971 és 1974 között újabb regénytrilógiája látott napvilágot, Erzjany cjora (Эрзянь цёра, Erzia fia) címmel, mely a híres erza szobrász, Sztyepan Erzja (Степа́н Дми́триевич Э́рьзя, 1876–1959) életét dolgozza fel. 1977-ben ezért a regénytrilógiáért megkapta a Mordvin ASZSZK Állami Díját. Nagy visszhangja volt az olvasók körében Eszety kansztosz a marjavi (Эсеть канстось а маряви, Kinek mi kedvére, nincs az terhére, 1967) és Veleny tyejtyer (Велень тейтерь, Falusi kislány, 1980) című regényének.

Ő maga élete fő művének, művészete megkoronázásának tartotta az 1988-ban befejezett Purgaz (Пургаз) című regényeposzát, mely a 12. század végén, a 13. század elején játszódik és Purgaz erza knyáz történetén keresztül az erzák középkori történelmét meséli el. Ezt a művét oroszra és észtre^[1] is lefordították.

2002-ben erza nyelvű értelmező szótárt is megjelentetett.^[2]

Jegyzetek

Források

• Абрамов Кузьма Григорьевич (orosz nyelven). Библиотека Мордовской литературы. [2019. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. május 15.)
• Абрамов Кузьма Григорьевич (orosz nyelven). Большая Советская Энциклопедия. (Hozzáférés: 2019. május 15.)
• Абрамов Кузьма Григорьевич (12.11.1914 – 04.08.2008) (orosz nyelven). Национальная библиотека Республики Коми. [2019. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. május 15.)
• Domokos Péter: Mordvin irodalom (magyar nyelven). ELTE BTK Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet. (Hozzáférés: 2019. május 14.)