Kereszt-árrugalmasság

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

A kereszt-árrugalmasság a mikroökonómiában használatos fogalom. Egy jószág keresletének kereszt-árrugalmassága azt mutatja meg, hogy hány százalékkal változik a jószág kereslete (D), ha egy másik – konkrét – jószág ára (p_i) 1%-kal nő. A kereszt-árrugalmasság jele ${\displaystyle \varepsilon _{p_{i}}}$.

A p_i0 pontban – tehát egy konkrét p_i értékre – értelmezett kereszt-árrugalmasság így írható fel:

${\displaystyle \varepsilon _{p_{i}}={\frac {\frac {\partial D(p_{i0})}{D(p_{i0})}}{\frac {\partial p_{i}}{p_{i0}}}}={\frac {\partial D(p_{i0})}{\partial p_{i}}}\cdot {\frac {p_{i0}}{D(p_{i0})}}}$

Vagyis ${\displaystyle \varepsilon _{p_{i}}}$ számolható a keresleti függvény p_i szerinti parciális deriváltjának segítségével.

A kereszt-árrugalmasság számszerű értéke sok mindent elárul a két jószág kereslete közti viszonyról. Ha ${\displaystyle \varepsilon _{p_{i}}}$ pozitív, akkor az egyik jószág kereslete nő a másik jószág árának emelkedésekor; ilyenkor helyettesítő javakról beszélünk, mert ez a folyamat annak lehet a következménye, hogy a másik jószág korábbi vásárlói az árnövekedés hatására áttérnek az egyik jószág fogyasztására. Helyettesítő javak lehetnek például bizonyos hasonló ízű üdítőitalok.

Fordított esetben, ha ${\displaystyle \varepsilon _{p_{i}}}$ negatív, a két jószág egymásnak kiegészítője. Ilyenkor ugyanis a két jószágot valamiféleképpen együtt fogyasztják, így a másik jószág áremelkedése miatt mindkettőjük kereslete csökkenni fog. Az egyik leggyakoribb példa kiegészítő javakra az autó és a benzin.

Kapcsolódó szócikkek

• Javak
• Kereslet
• Rugalmasság (közgazdaságtan)