Közös vállalat

Ez a szócikk vagy szakasz elsősorban magyarországi nézőpontból tárgyalja a témát, és nem nyújt kellő nemzetközi kitekintést.
Kérünk, segíts bővíteni a cikket, vagy jelezd észrevételeidet a vitalapján.

Személyi jog A polgári jog sorozat része

Jogképesség
holtnak nyilvánítás · eutanázia természetes személy
Cselekvőképesség
cselekvőképesség teljes korlátozása cselekvőképesség részleges korlátozása gondnokság alá helyezés
Jogi személy és fajtái
állam · állami vállalat · tröszt · költségvetési szerv · közhasznú társaság · szövetkezet · leányvállalat · köztestület · gazdasági társaság · korlátolt felelősségű társaság · részvénytársaság · közös vállalat · társadalmi szervezet · alapítvány · egyesület · egyház ·
Személyhez fűződő jogok
lelkiismereti szabadság · személyes szabadság · a testi épség és az egészség védelme · a becsület védelme · az emberi méltóság védelme · névjog · titokvédelem · képmás és hangfelvétel oltalma · a jó hírnév védelme · magánlakáshoz való jog · a személyes adatok védelme · kegyeleti jog
Szellemi alkotások
szerzői jog · iparjogvédelem
Sablon:Személyi jog m v sz

A közös vállalat a magyar jog szerint a rendszerváltás előtt a gazdasági társulás, majd a rendszerváltás után a gazdasági társaság jogi személyiséggel rendelkező formája volt. Rövidítése: „kv”.

Története

A gazdasági társulásokról szóló 1978. évi 4. tvr. a jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társulások egyik fajtájaként ismerte el a közös vállalatot.

A rendszerváltás után 1997-től a közös vállalat olyan gazdasági társaság volt, amely a kötelezettségeiért elsősorban vagyonával felel. Ha a vagyona a tartozásokat nem fedezi, úgy a tagok együttesen, kezesként felelnek.

Az új gazdasági törvény kidolgozása közben merült fel, hogy a közös vállalatokat, gazdasági jelentéktelenségük és kis számuk miatt meg kellene szüntetni. Ezt a jogalkotó elfogadta, így a 2006. évi IV. törvény szerint 2006. július 1-jétől új közös vállalat nem alapítható. A már létrejött közös vállalatok a fenti szabályok alapján működhetnek tovább.