Kítion
| Kítion | |
 | |
| Kítion ásatási területe Lárnakában | |
| Alapítás | i. e. 450 |
| Megszűnés | i. e. 312 |
| Ország |  Ciprus |
| Elhelyezkedése | |
  Kítion Pozíció Ciprus térképén | |
 é. sz. 34° 55′ 24″, k. h. 33° 37′ 50″34.923296, 33.63054534.923296°N 33.630545°EKoordináták: é. sz. 34° 55′ 24″, k. h. 33° 37′ 50″34.923296, 33.63054534.923296°N 33.630545°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kítion témájú médiaállományokat. | |
Kítion (ógörögül: Κίτιον) ókori királyság és városállam volt Ciprus déli partján, a mai Lárnaka helyén.
Története
A várost az időszámításunk előtti 13. században alapították. Az I. e. 9. században föníciaiak települtek be és Kítion sokáig a sziget legfontosabb föníciai települése volt.[1]
A város stratégiailag kedvező fekvése és jó kikötője miatt az ókorban haditengerészeti és kereskedelmi központ volt.[1]
A városban esett el Kimón athéni hadvezér i. e. 449-ben a perzsákkal folytatott háború során.[2]
Kítion – Amathusz és Szoli – mellett azon három föníciai város egyike volt, amelyek i. e. 391-ben, perzsa segítséggel ellenálltak Euagorasz szalamiszi királynak, aki a sziget egyesítésére törekedett. Euagorasz a tíz éven át tartó háború során végül elfoglalta a várost, és ezzel a sziget időleges függetlenségét és viszonylagos egységét kivívta.[3]
Kítion régészeti terület
Az ókori település romjait számos ásatási területen tárták fel, amelyek a mai Lárnaka területén találhatóak és látogathatóak.[1]
Jegyzetek
- ↑ a b c CTO, Kition
- ↑ Spyridakis 1977. 26. old.
- ↑ Spyridakis 1977. 28. old.
Források
- ↑ Spyridakis 1977.: Spyridakis, Constantinos. A brief history of Cyprus, Revised edition. (angol nyelven), Nicosia: Zavallis Press Ltd. [1977]
- ↑ CTO, Kition: Kition régészeti terület. Ciprusi Turisztikai Hivatal. [2015. május 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. május 30.)
További információk
- Kition. Ciprusi Köztársaság, Régészeti Hivatal. (Hozzáférés: 2015. május 30.)
