Kínai uralkodási éra

A szócikk keleti írásjegyeket tartalmaz. Többnyelvű támogatás nélkül a kelet-ázsiai írásjegyek helyén négyszög, kérdőjel vagy más értelmetlen jel áll.
 Ebben a szócikkben a mandarin nyelvű szavak pinjin és magyaros átírása között ide kattintva szabadon lehet választani.

Az uralkodási éra (hagyományos kínai: 年號; egyszerűsített kínai: 年号; pinjin (pinyin) niánhào; magyar népszerű: nien-hao) a kínai császárság korában használt időmeghatározási fogalom volt.

Trónra kerülésükkor a császárok kihirdették, hogy milyen uralkodási éra veszi kezdetét. Az éra neve általában két szótagból állt, s valamilyen szerencsés, pozitív jelentést hordozott. Ha a császár úgy érezte, hogy ez javíthat uralkodásán, akkor tetszőleges év után új uralkodási érát vezethetett be, ami szintén addig tartott, ameddig a császár meg volt elégedve vele. Egy császár uralkodása alatt tehát több éra is követhette egymást.

Az uralkodási érának a datálásban van nagy jelentősége: a császárkori Kínában minden dátumot uralkodási éra szerint adtak meg. Például az i. e. 138-as év történéseire így hivatkoznak: "A Csien-jüan (Jianyuan) 建元 uralkodási éra 3. éve." (A Csien-jüan (Jianyuan) Han Vu-ti (Han Wudi) császár i. e. 140-135 közötti uralkodási érája volt. Han Vu-ti (Han Wudi) i. e. 140-87 közötti hosszú uralma során összesen 11 új érát kezdett.) Az uralkodási érák rendszeres használatát is Han Vu-ti (Han Wudi) kezdte: i. e. 140-től az érák folyamatosan követik egymást a kínai történelemben.

A Ming- és a Csing (Qing)-dinasztiára jellemző, hogy egy császár csak egy uralkodási érát hirdetett meg, így egész uralkodása egy érából állt. Az ő esetükben az uralkodási éra nevét a császár neve helyett használják. Például a híres Kang-hszi (Kangxi) császárnak (ur. 1661–1722) sem ez a neve, hanem az uralkodási érája.

Új uralkodási érát kizárólag császár hirdethetett meg. Ha valaki más is megtette, az nyílt lázadást jelentett. A Kínai Népköztársaságban az uralkodási érák használata megszűnt, Tajvanon azonban még alkalmazzák: uralkodási éraként a Kínai Köztársaság (Ming-kuo (Minguo) 民國) időszakát veszik figyelembe. Ennek első éve 1912. 2006 tehát a Kína Köztársaság 95. éve (民國95年).

Éranevek

Az alábbi táblázatban csak az éraneveket használó uralkodók szerepelnek. Ezért a Hszia (Xia)-, Sang (Shang)-, Csou (Zhou)-, Csin (Qin)- dinasztiák, a Han-dinasztia első néhány uralkodója, a Vu Hu (Wu Hu)-kor legtöbb királysága, a tíz királyság korának sok uralkodója itt nem szerepel. Ezeket lásd a kínai uralkodók listája cikkben. Ezen kívül a Ming- és Csing (Qing)- dinasztiák esetén az éranév azonos az uralkodónévvel, ezért e két dinasztia is ott található.

Han-dinasztia

uralkodó
uralkodási
idő
éranév
idő
magyaros
pinjin1 		magyaros
pinjin 		kínai
1 A táblázatban a kínai átírás a cikk tetején található linkkel változtatható magyarosról pinjinre.
Han Csao (Hàn Cháo) (漢朝) i. e. 206 – i. sz. 220
Hszi Han (Xī Hàn) (西漢 nyugati Han) i. e. 206 – i. sz. 9
I. Ven Ti (Wén Dì) 180–157 Houjüan (Hòuyuán) 後元 163–156
I. Csing Ti (Jǐng Dì) 157–141 Csungjüan (Zhōngyuán) 中元 149–143
Houjüan (Hòuyuán) 後元 143–141
I. Vu Ti (Wǔ Dì) 141–87 Csienjüan (Jiànyuán) 建元 140–135
Jüankuang (Yuánguāng) 元光 134–129
Jüansuo (Yuánshuò) 元朔 128–123
Jüansou (Yuánshòu) 元狩 122–117
Jüanting (Yuándǐng) 元鼎 116–111
Jüanfeng (Yuánfēng) 元封 110–105
Tajcsu (Tàichū) 太初 104–101
Tienhan (Tiānhàn) 天漢 100–97
Tajsi (Tàishǐ) 太始 96–93
Csengho (Zhēnghé) 征和 92–89
Houjüan (Hòuyuán) 後元 88–87
Csao Ti (Zhāo Dì) 86–74 Sijüan (Shǐyuán) 始元 86–80
Jüanfeng (Yuánfèng) 元鳳 80–75
Jüanping (Yuánpíng) 元平 74
Csang Ji (Chāngyì) 74 Jüanping (Yuánpíng) 元平 74
I. Hszüan Ti (Xuān Dì) 73–49 Pensi (Běnshǐ) 本始 73–70
Ticsie (Dìjié) 地節 69–66
Jüankang (Yuánkāng) 元康 65–61
Sencsüe (Shénjué) 神爵 61–58
Vufeng (Wǔfèng) 五鳳 57–54
Kanlu (Gānlù) 甘露 53–50
Huanglung (Huánglóng) 黃龍 49
I. Jüan Ti (Yuán Dì) 48–33 Csujüan (Chūyuán) 初元 48–44
Jungkuang (Yǒngguāng) 永光 43–39
Csincsao (Jiànzhāo) 建昭 38–34
Csingning (Jìngníng) 竟寧 33
I. Cseng Ti (Chéng Dì) 32–7 Csiensi (Jiànshǐ) 建始 32–28
Hoping (Hépíng) 河平 28–25
Jangsuo (Yángshuò) 陽朔 24–21
Hungcsia (Hóngjiā) 鴻嘉 20–17
Jungsi (Yǒngshǐ) 永始 16–13
Jüanjen (Yuányán) 元延 12–9
Szujho (Suīhé) 綏和 8–7
I. Aj Ti (Āi Dì) 6–1 Csienping (Jiànpíng) 建平 6–3
Jüansou (Yuánshòu) 元壽 2–1
Ping Ti (Píng Dì) i. e. 1 – i. sz. 6 Jüansi (Yuánshǐ) 元始 i. e. 1 – i. sz. 6
Zsu Ce (Rú Zǐ) 6–9 Csusö (Jùshè) 居攝 6
Csusi (Chūshǐ) 初始 6–8
Hszin (Xīn Cháo) 9–23
Vang Mang (Wáng Mǎng) 9–23 Sicsiangkuo (Shǐjiànguó) 始建國 9–13
Tienfeng (Tiānfēng) 天鳳 14–19
Tihuang (Dìhuáng) 地皇 20–23
Hszi Han (Xī Hàn) (西漢 nyugati Han) 23–25
Keng Sze-ti (Gèng Shǐdì) 23–25 Kengsi (Gēngshǐ) 更始 23–25
Tung Han (Dōng Hàn) (東漢 keleti Han) 25–220
Kuang Vu-ti (Guāng Wǔdì) 25–57 Csienvu (Jiànwǔ) 建武 25–56
Csienvu Csungjüan (Jiànwǔzhōngyuán) 建武中元 56–57
I. Ming Ti (Míng Dì) 58–75 Jungping (Yǒngpíng) 永平 58–75
Csang Ti (Zhāng Dì) 76–88 Csiencsu (Jiànchū) 建初 76–84
Jüanho (Yuánhé) 元和 84–87
Csangho (Zhānghé) 章和 87–88
Ho Ti (Hé Dì) 89–105 Jungjüan (Yǒngyuán) 永元 89–105
Jüanhszing (Yuánxīng) 元興 105
Sang Ti (Shāng Dì) 106 Jenping (Yánpíng) 延平 106
I. An Ti (Ān Dì) 106–125 Jungcsu (Yǒngchū) 永初 107–113
Jüancsu (Yuánchū) 元初 114–120
Jungning (Yǒngníng) 永寧 120–121
Csienkuang (Jiànguāng) 建光 121–122
Jenkuang (Yánguāng) 延光 122–125
Pej Hsziang (Běi Xiāng) 125 Jenkuang (Yánguāng) 延光 125
I. Sun Ti (Shùn Dì) 125–144 Jungcsien (Yǒngjiàn) 永建 126–132
Jangcsie (Yángjiā) 陽嘉 132–135
Jungho (Yǒnghé) 永和 136–141
Hanan (Hànān) 漢安 142–144
Csienkang (Jiànkāng) 建康 144
Csung Ti (Chōng Dì) 144–145 Junghszi (Yōngxī) 永嘉 145
Cse Ti (Zhí Dì) 145–146 Pencsu (Běnchū) 本初 146
Huan Ti (Huán Dì) 146–168 Csienho (Jiànhé) 建和 147–149
Hoping (Hépíng) 和平 150
Jüancsie (Yuánjiā) 元嘉 151–153
Junghszing (Yǒngxīng) 永興 153–154
Jungsou (Yǒngshòu) 永壽 155–158
Jenhszi (Yánxī) 延熹 158–167
Jungkang (Yǒngkāng) 永康 167
Ling Ti (Líng Dì) 168–189 Csienning (Jiànníng) 建寧 168–172
Hsziping (Xīpíng) 熹平 172–178
Kuangho (Guānghé) 光和 178–184
Csungping (Zhōngpíng) 中平 184–189
III. Sao Ti (Shǎo Dì) 189 Kuanghszi (Guǎngxī) 光熹 189
Csaoning (Zhàoníng) 昭寧 189
Hszien Ti (Xiàn Dì) 189–220 Junghan (Yǒnghàn) 永漢 189
Csuping (Chūpíng) 初平 190–193
Hszingping (Xīngpíng) 興平 194–195
Csienan (Jiànān) 建安 196–220
Jenkang (Yánkāng) 延康 220

Cao Vej, Su Han, Szun Vu

uralkodó
uralkodási
idő
éranév
idő
magyaros
pinjin 		magyaros
pinjin 		kínai
Cao Vej (Cáo Wèi) (曹魏) 220–265
Cao Pi (Cáo Pī) 220–226 Huangcsu (Huángchū) 黃初 220–226
Cao Zsuj (Cáo Ruì) 226–239 Tajho (Tàihé) 太和 227–233
Csinglung (Qīnglóng) 青龍 233–237
Csingcsu (Jǐngchū) 景初 237–239
Cao Fang (Cáo Fāng) 239–254 Csengsi (Zhèngshǐ) 正始 240–249
Csiaping (Jiāpíng) 嘉平 249–254
Cao Mao (Cáo Máo) 254–260 Csengjüan (Zhèngyuán) 正元 254–256
Kanlu (Gānlù) 甘露 256–260
Cao Huan (Cáo Huàn) 260–265 Csingjüan (Jǐngyuán) 景元 260–264
Hszienhszi (Xiánxī) 咸熙 264–265
Su Han (Shǔ Hàn) (蜀漢) 221–263
Liu Pej (Liú Bèi) 221–223 Csangvu (Zhāngwǔ) 章武 221–223
Liu San (Liú Shàn) 223–263 Csienhszing (Jiànxīng) 建興 223–237
Jenhszi (Yánxī) 延熙 238–257
Csingjao (Jǐngyào) 景耀 258–263
Jenhszing (Yánxīng) 炎興 263
Szun Vu (Sūn Wu) (孫吳 keleti Wu) 222–280
Szun Csüan (Sūn Quán) 222–252 Huangvu (Huángwǔ) 黃武 222–229
Huanglung (Huánglóng) 黃龍 229–231
Csiaho (Jiāhé) 嘉禾 232–238
Csevu (Chìwū) 赤烏 238–251
Tajjüan (Tàiyuán) 太元 251–252
Senfeng (Shénfèng) 神鳳 252
Szun Liang (Sūn Liàng) 252–258 Csienhszing (Jiànxīng) 建興 252–253
Vufeng (Wǔfèng) 五鳳 254–256
Tajping (Tàipíng) 太平 256–258
Szun Hsziu (Sūn Xiū) 258–264 Jungan (Yǒngān) 永安 258–264
Szun Hao (Sūn Hào) 264–280 Jüanhszing (Yuánxīng) 元興 264–265
Kanlu (Gānlù) 甘露 265–266
Paoting (Bǎodǐng) 寶鼎 266–269
Csienheng (Jiànhéng) 建衡 269–271
Fenghuang (Fènghuáng) 鳳凰 272–274
Tiencö (Tiāncè) 天冊 275–276
Tienhszi (Tiānxǐ) 天璽 276
Tiencsi (Tiānjì) 天紀 277–280

Csin-dinasztia

uralkodó
uralkodási
idő
éranév
idő
magyaros
pinjin 		magyaros
pinjin 		kínai
Hszi Csin (Xi Jin) (nyugati Csin 西晉/西晋) 265–317
II. Vu Ti (Wǔ Dì) 265–290 Tajsi (Tàishǐ) 泰始 265–274
Hszienning (Xiánníng) 咸寧 275–280
Tajkang (Tàikāng) 太康 280–289
Tajhszi (Tàixī) 太熙 290
II. Huj Ti (Huì Dì) 290–306 Junghszi (Yǒngxī) 永熙
Jungping (Yǒngpīng) 永平 291
Jüankang (Yuánkāng) 元康 291–299
Jungkang (Yǒngkāng) 永康 300–301
Jungning (Yǒngníng) 永寧 301–302
Tajan (Tàiān) 太安 302–303
Jungan (Yǒngān) 永安 304
Csienvu (Jiànwǔ) 建武
Jungan (Yǒngān) 永安
Junghszing (Yǒngxīng) 永興 304–306
Kuanghszi (Guāngxī) 光熙 306
Huaj Ti (Huái Dì) 307–313 Jungcsia (Yǒngjiā) 永嘉 307–313
Min Ti (Mǐn Dì) 313–317 Csienhszing (Jiànxīng) 建興 313–317
Tung Csin (Dong Jin) (keleti Csin 東晉/东晋) 317–420
II. Jüan Ti (Yuán Dì) 317–322 Csienvu (Jiànwǔ) 建武 317–318
Tahszing (Dàxīng) 大興 318–321
Jungcsang (Yǒngchāng) 永昌 321–322
II. Ming Ti (Míng Dì) 322–325 322–325
Tajning (Tàiníng) 太寧 323–325
II. Cheng Ti (Chéng Dì) 325–342 325
Hszienho (Xiánhé) 咸和 326–334
Hszienkang (Xiánkāng) 咸康 335–342
Kang Ti (Kāng Dì) 342–344 Csienjüan (Jiànyuán) 建元 343–344
Mu Ti (Mù Dì) 345–361 Jungho (Yǒnghé) 永和 345–356
Senping (Shēngpíng) 升平 357–361
II. Aj Ti (Āi D) 361–365 Lungho (Lónghé) 隆和 362–363
Hszingning (Xīngníng) 興寧 363–365
I. Fej Ti (Fèi Dì) 365–371 Tajho (Tàihé) 太和 365–371
Csien-ven Ti (Jiǎnwén Dì) 371–372 Hszienan (Xiánān) 咸安 371–372
Hszia-vu Ti (Xiàwǔ Dì) 372–396 Ninkang (Níngkāng) 寧康 373–375
Tajjüan (Tàiyuán) 太元 376–396
II. An Ti (Ān Dì) 396–418 Lungan (Lóngān) 隆安 397–401
Jüanhszing (Yuánxīng) 元興 402–404
Jihszi (Yìxī) 義熙 405–418
Kung Ti (Gōng Dì) 419–420 Jüanhszi (Yuánxī) 元熙 419–420
Csien Csin (Qian Qin) (前秦) 351–394
I. Fu Csien (Fú Jiàn) 351–355 Huangsi (Huangshi) 皇始 351–355
Fu Seng (Fú Shēng) 355–357 Soukuang (Shouguang) 壽光 355–357
II. Fu Csien (Fú Jiàn) 357–385 Junghszing (Yongxing) 永興 357–359
Kanlü (Ganlu) 甘露 359–364
Csienjüan (Jianyuan) 建元 364–385
Fu Pi (Fú Pī) 385–386 Tajen (Taian) 太安 385–386
Fu Teng (Fú Dēng) 386–394 Tajcsu (Taichu) 太初 386–394
Fu Csung (Fú Chóng) 394 Jencsu (Yanchu) 延初 394
Hou Csin (Hou Qin) (后秦 késői Csin) 384–417
Jao Csang (Yáo Cháng) 384–393 Pejkue (Baique) 白雀 384–386
Csiencsu (Jianchu) 建初 386–393
Jao Hszing (Yáo Xǐng) 394–416 Huangcsu (Huangchu) 皇初 394–399
Hungsi (Hongshi) 弘始 399–416
Jao Hung (Yáo Hóng) 416–417 Jungho (Yonghe) 永和 416–417
Hszi Csin (Xi Qin) (西秦 nyugati Csin) 385–400; 409–431
Csi-fu Kuo-zsen (Qǐ Fú Guó Rén) 385–388 Jüancsi (Yuanji) 建義 385–388
Csi-fu Kan-kuj (Qǐ Fu Gān Guī) 388–400
409–412 		Tajcsu (Taichu) 太初 388–400
Kengsi (Gengshi) 更始 409–412
Csi-fu Csi-pan (Qǐ Fú Chì Pán) 412–428 Jungkeng (Yongkang) 永康 412–419
Csienhung (Jianhong) 建弘 419–428
Csi-fu Mu-mo (Qǐ Fú Mù Mò) 428–431 Junghung (Yonghong) 永弘 428–431

Cseng–Han

uralkodó
uralkodási
idő
éranév
idő
magyaros
pinjin 		magyaros
pinjin 		kínai
Cseng (Cheng) (成) 303–338
Li Tö (Lǐ Tè) 303 Csiencsu (Jiànchū)
Csingcsu (Jǐngchū) 		建初
景初 		303
Li Liu (Lǐ Liú) 303
Li Hsziung (Lǐ Xióng) 303–334
Csienhszing (Jiànxīng) 建興 304–305
Jenping (Yànpīng) 晏平 306–310
Jüheng (Yùhéng) 玉衡 311–334
Li Pan (Lǐ Bān) 334
Li Csi (Lǐ Qī) 334–338
Hanhszing (Hànxīng) 漢興 337–343
Han (漢) 338–347
Li Sou (Lǐ Shòu) 338–343
Li Si (Lǐ Shì) 343–347
Tajho (Tàihé) 太和 344–345
Csianing (Jiāníng) 嘉寧 346–347

Han–Csao

uralkodó
uralkodási
idő
éranév
idő
magyaros
pinjin 		magyaros
pinjin 		kínai
Han (漢) 304–318
Liu Jüan (Liú Yuān) 304–310 Csienhszing (Jiànxīng) 建興 304–307
Jungfeng (Yǒngfèng) 永鳳 308
Hozsuj (Héruì) 河瑞 309
Kuanghszing (Guāngxīng) 光興 310
Liu Ho (Liú Hé) 310
Liu Cung (Liú Cōng) 310–318
Csiaping (Jiāpíng) 嘉平 311–315
Csienjüan (Jiànyuán) 建元 316
Lincsia (Línjiā) 麟嘉 317–318
Liu Can (Liú Càn) 318 Hancsang (Hànchāng) 漢昌 318
Csien Csao (Qian Zhao) (前赵) 318–329
Liu Jao (Liú Yào) 318–329 Kuangcsu (Guāngchū) 光初 318–329
Hou Csao (Hou Zhao) (késői Csao 后赵) 319–351
Si Lö (Shí Lè) 319–333 Csaovang (Zhaòwáng) 趙王 319–327
Tajho (Tàihé) 太和 328–329
Csienping (Jiànpíng) 建平 330–332
Jenhszi (Yánxī) 延熙 333
Si Hong (Shi Hóng) 333–334
Csienvu (Jiànwǔ) 建武 334–348
Si Hu (Shí Hǔ) 334–349
Tajning (Taìníng) 太寧 349
Si Si (Shí Shì) 349
Si Cun (Shí Zūn) 349
Si Csien (Shí Jiàn) 349–350 Csinglung (Qīnglóng) 青龍 349–350
Si Cse (Shí Zhǐ) 350–351 Jungning (Yǒngníng) 永寧 350–351

Jen

uralkodó
uralkodási
idő
éranév
idő
magyaros
pinjin 		magyaros
pinjin 		kínai
Csien Jen (Qian Yan) (前燕) 337–370
Mu-zsung Huang (Mù Róng Huǎng) 337–348 Jenvang (Yànwáng) 燕王 337–348
Mu-zsung Csün (Mù Róng Jùn) 348–360
Jenjüan (Yànyuán) 燕元 349–351
Jüanhszi (Yuánxǐ) 元璽 352–357
Senping (Shēngpíng)
Csien Csin (Qian Qin) (Fu Seng (Fú Shēng)) fennhatósága 		升平 357
Kuangsou (Guāngshòu) 光壽 357–359
Csienhszi (Jiànxī) 建熙 360–365
Mu-zsung Vej (Mù Róng Wěi) 360–370
Csienjüan (Jiànyuán) 建元 366–370
Hou Jen (Hou Yan) (后燕 késői Jen (Yan)) 384–407
Mu-zsung Csuj (Mù Róng Chuí) 384–396 Jenvang (Yànwáng) 燕王 384–385
Csienhszing (Jiànxīng) 建興 386–396
Mu-zsung Pao (Mù Róng Bǎo) 396–398 Jungkang (Yōngkāng) 永康 396–398
Mu-zsung Seng (Mù Róng Shèng) 398–401 Csienping (Jiànpíng) 建平 398
Csanglö (Chánglè) 長樂 399–401
Mu-zsung Hszi (Mù Róng Xī) 401–407 Kuangsi (Guāngshǐ) 光始 401–406
Csüansi (Juànshǐ) 建始 407
Nan Jen (Nan Yan) (南燕 déli Jen) 398–410
Mu-zsung Tö (Mù Róng Dé) 398–405 Jenvang (Yànwáng) 燕王 398–400
Csienping (Jiànpíng) 建平 400–405
Mu-zsung Csao (Mù Róng Chāo) 405–410 Tajsang (Tàishàng) 太上 405–410
Pej Jen (Bei Yan) (北燕 északi Jen) 407–436
Kao Jün (Gāo Yún) 407–409 Csengsi (Zhèngshǐ) 正始 407–409
Feng Pa (Féng Bá) 409–430 Tajping (Tàipíng) 太平 409–430
Feng Hong (Féng Hóng) 430–436 Tahszing (Dàxīng) 大興 430–436

Liang

uralkodó
uralkodási
idő
éranév
idő
magyaros
pinjin 		magyaros
pinjin 		kínai
Csien Liang (Qian Liang) (前凉) 320–376
Csang Mao (Zhāng Mào) 320–324 Csienhszing (Jianxing) 建興 320–324
Csang Csün (Zhāng Jùn) 324–346 324–346
Csang Csung-hua (Zhāng Chòng Huá) 346–353 346–353
Csang Jao-ling (Zhāng Yào Líng) 353 353
Csang Co (Zhāng Zuò) 353–355 353–354
Hoping (Heping) 和平 354–355
Csang Hszüan-csing (Zhāng Xuán Jìng) 355–363 Csienhszing (Jianxing) 建興 355–361
Sengping (Shengping) 升平 361–363
Csang Tien-hszi (Zhāng Tiān Xí) 364–376 364–376
Hou Liang (后凉 késői Liang) 386–403
Lu Kuang (Lǔ Guāng) 386–399 Tajang (Taiang) 太安 386–389
Lüncsia (Lunjiā) 麟嘉 389–396
Lungfej (Longfei) 龍飛 396–399
Lu Sao (Lǔ Shào) 399
Lu Csuan (Lǔ Zuǎn) 399–401 Hszienning (Xianning) 咸寧 399–401
Lu Lung (Lǔ Lóng) 401–403 Sending (Shending) 神鼎 401–403
Nan Liang (南凉 déli Liang) 397–414
Tu-fa Vu-gu (Tū Fà Wū Gū) 397–399 Tajcsu (Taichu) 太初 397–399
Tu-fa Li Lu-gu (Tū Fà Lì Lù Gū) 399–402 Csienho (Jianhe) 建和 399–402
Tu-fa Zsu-tan (Tū Fà Rǔ Tán) 402–414 Hungcsang (Hongchang) 弘昌 402–404
Csiaping (Jiāping) 嘉平 404–412
Pej Liang (Bei Liang) (北凉 északi Liang) 442–460
Tuan Ji (Duàn Yè) 397–401 Senhszi (Shenxī) 神璽 397–399
Tienhszi (Tianxī) 天璽 399–401
Csü-csü Meng-hszün (Jǔ Qù Méng Xùn) 401–433 Jungan (Yongan) 永安 401–412
Hszüansi (Xuanshi) 玄始 412–428
Csenghszüan (Chengxuan) 承玄 428–430
Jiho (Yíhe) 義和 430–433
Csü-csü Mu-csien (Jū Qú Mù Jiān) 433–439 Jungho (Yonghe) 永和 433–439
Csü-csü Vu-huj (Jū Qú Wú Huì) 442–444 Csengping (Chengping) 承平 442–443
Csiansou (Qianshou) 乾壽 443–444
Csü-csü An-csou (Jū Qù Ān Zhōu) 444–460 Csengping (Chengping) 承平 444–460
Hszi Liang (Xi Liang) (西凉 nyugati Liang) 400–421
Li Kao (Lǐ Gǎo) 400–417 Kengce (Gengzi) 庚子 400–405
Csiencsu (Jianchu) 建初 406–417
Li Hszin (Lǐ Xīn) 417–420 Csiahszing (Jiāxing) 嘉興 417–420
Li Hszün (Lǐ Xún) 420–421 Jungcsien (Yongjian) 永建 420–421
Liang (南) 502–557
V. Vu Ti (Wǔ Dì) 502–549 Tiencsien (Tiānjiān) 天監 502–519
Putung (Pǔtōng) 普通 520–527
Tatung (Dàtōng) 大通 527–529
Csungtatung (Zhōngdàtōng) 中大通 529–534
Tatung (Dàtóng) 大同 535–546
Csungtatung (Zhōngdàtóng) 中大同 546–547
Tajcsing (Tàiqīng) 太清 547–549
Csien-ven Ti (Jiǎn Wén Dì) 549–551 Tapao (Dàbǎo) 大寶 549–551
Jü-csang Vang (Yǔ Zhāng Wáng) 551–552 Tiencseng (Tiānzhèng) 天正 551–552
III. Jüan Ti (Yuán Dì) 552–555 Csengseng (Chéngshèng) 承聖 552–555
Csen-jang Hou (Zhēn Yáng Hóu) 555 Tiencseng (Tiānchéng) 天成 555
II. Csing Ti (Jìng Dì) 555–557 Saotaj (Shàotài) 紹泰 555–556
Tajping (Tàipíng) 太平 556–557
Nan Liang (南梁 déli Liang) 555–587
II. Hszüan Ti (Xuān Dì) 555–562 Tating (Tàdìng) 大定 555–562
II. Hszia Ming-ti (Xià Míng Dì) 562–585 Tienpao (Tiānbǎo) 天保 562–585
Hszia Csing-ti (Xià Jìng Dì) 585–587 Kuangjün (Guǎngyùn) 廣運 585–587

Hszia

uralkodó
uralkodási
idő
éranév
idő
magyaros
pinjin 		magyaros
pinjin 		kínai
Ho-lian Po-po (Hèlián Bóbó) 407–425 Lungseng (Longsheng) 龍升 407–413
Fenghsziang (Fengxiang) 鳳翔 413–418
Csangvu (Changwu) 昌武 418–419
Cenhszing (Zenxing) 真興 419–425
Ho-lian Csang (Hèlián Chāng) 425–428 Csengkuang (Chengguang) 承光 425–428
Ho-lian Ting (Hèlián Dìng) 428–431 Sengkuang (Shengguang) 勝光 428–431

Vu Hu

uralkodó
uralkodási
idő
éranév
idő
magyaros
pinjin 		magyaros
pinjin 		kínai
Taj (Dài) királyai (代王) 305–376
To-pa Si Ji-csien (Tuòbá Shí Yì Jiàn) 338–377 Csienkuo (Jianguo) 建國 338–377
Zsan Vej (Ran Wei) (冉魏) 350–352
Zsan Min (Rǎn Min) 350–352 Junghszing (Yongxing) 永興 350–352
Hszi Jen (Xi Yan) (西燕) 384–394
Mu-zsung Hung (Mùróng Hóng) 384 Jenhszing (Yanxing) 燕興 384–385
I. Mu-zsung Csung (Mùróng Chōng) 384–386
Kengsi (Gengshi) 更始 385–386
Tuan Szuj (Duàn Suí) 386 Csengping (Changping) 昌平 386
Mu-zsung Tao (Mùróng Tāo) 386 Csienming (Jianming) 建明 386
Mu-zsung Jao (Mùróng Yáo) 386 Csienping (Jianping) 建平 386
 (II. Mu-zsung Csung, Mùróng Zhōng) 386 Csienvu (Jianwu) 建武 386
Mu-zsung Jung (Mùróng Yǒng) 386–394 Csunghszing (Zhongxing) 中興 386–394
Csoucse (Chouchi) második szakasz (后仇池) 385–473
Jang Nan-tang (Yáng Nán Dāng) 429–441 Csienji (Jianyi) 建義 436–440

Vej

uralkodó
uralkodási
idő
éranév
idő
magyaros
pinjin 		magyaros
pinjin 		kínai
Pej Vej (Bei Wei) (北魏 északi Vej) 386–535
Tao Vu-ti (Dào Wǔ Dì) 386–409 Tengkuo (Dēng Guó) 登國 386–396
Huangsi (Huáng Shǐ) 皇始 396–398
Tienhszing (Tiānxīng) 天興 398–404
Tience (Tiāncì) 天賜 404–409
Ming Jüan-ti (Míng Yuán Dì) 409–423 Junghszing (Yǒngxīng) 永興 409–413
Senzsuj (Shénruì) 神瑞 414–416
Tajcsang (Tàicháng) 泰常 416–423
Taj Vu-ti (Tài Wǔ Dì) 424–452
Sikuang (Shǐguāng) 始光 424–428
Sencsia (Shénjiā) 神䴥 428–431
Jenho (Yánhé) 延和 432–434
Tajjen (Tàiyán) 太延 435–440
Tajping csencsün (Tàipíng Zhēnjūn) 太平真君 440–451
Csengping (Zhèngpíng) 正平 451–452
Nan-an Vang (Nán Ān Wáng) 452 Csengping (Chéngpíng) 承平 452
Ven Cseng-ti (Wén Chéng Dì) 452–465 Hszingan (Xīngān) 興安 452–454
Hszingkuang (Xīngguāng) 興光 454–455
Tajan (Tàiān) 太安 455–459
Hoping (Hépíng) 和平 460–465
Hszien Ven-ti (Xiàn Wén Dì) 466–471 Tienan (Tiānān) 天安 466–467
Huanghszing (Huángxīng) 皇興 467–471
Hszia Ven-ti (Xià Wén Dì) 471–499 Jenhszing (Yánxīng) 延興 471–476
Csengming (Chéngmíng) 承明 476
Tajho (Tàihé) 太和 477–499
Hszüan Vu-ti (Xuān Wǔ Dì) 500–515 Csingming (Jǐngmíng) 景明 500–503
Csengsi (Zhèngshǐ) 正始 504–508
Jungping (Yǒngpíng) 永平 508–512
Jencsang (Yánchāng) 延昌 512–515
I. Hszia Ming-ti (Xià Míng Dì) 516–528 Hsziping (Xīpíng) 熙平 516–518
Senkuj (Shénguī) 神龜 518–520
Csengkuang (Zhèngguāng) 正光 520–525
Hsziacsang (Xiàochāng) 孝昌 525–527
Vutaj (Wǔtài) 武泰 528
Hszia Csuang-ti (Xià Zhuāng Dì) 528–530 Csienji (Jiànyì) 建義 528
Jungan (Yǒngān) 永安 528–530
Csang-kuang Vang (Cháng Guǎng Wáng) 530–531 Csienming (Jiànmíng) 建明 530–531
Csie Min-ti (Jiè Mín Dì) 531–532 Putaj (Pǔtài) 普泰 531–532
An-ting Vang (Ān Dìng Wáng) 531–532 Csunghszing (Zhōngxīng) 中興 531–532
II. Hszia Vu-ti (Xià Wǔ Dì) 532–535 Tajcsang (Tàichāng) 太昌 532
Junghszing (Yǒngxīng) 永興 532
Junghszi (Yǒngxī) 永熙 532–535
Tung Vej (Dong Wei) (东魏 keleti Vej) 534–550
Hszia Csing-ti (Xià Jíng Dì) 534–550 Tienping (Tiānpíng) 天平 534–537
Jüanhsziang (Yuánxiàng) 元象 538–539
Hszingho (Xīnghé) 興和 539–542
Vuting (Wǔdìng) 武定 543–550
Hszi Vej (Xi Wei) (北魏 nyugati Vej) 535–556
III. Ven Ti (Wén Dì) 535–551 Tadong (Dàtǒng) 大統 535–551
II. Fej Ti (Fèi Dì) 552–554 –
Kung Ti (Gōng Dì) 554–556 –

Liu Szung

uralkodó
uralkodási
idő
éranév
idő
magyaros
pinjin 		magyaros
pinjin 		kínai
III. Vu Ti (Wǔ Dì) 420–422 Jungcsu (Yǒngchū) 永初 420–422
IV. Sao Ti (Shǎo Dì) 423–424 Csingping (Jǐngpíng) 景平 423–424
II. Ven Ti (Wén Dì) 424–453 Jüancsia (Yuánjiā) 元嘉 424–453
I. Hszia Vu-ti (Xià Wǔ Dì) 454–464 Hsziaocsien (Xiaōjiàn) 元嘉 454–456
Taming (Dàmíng) 大明 457–464
Csien Fej-ti (Qián Fèi Dì) 465 Jungkuang (Yǒngguāng) 永光 465
Csingho (Jǐnghé) 景和
III. Ming Ti (Míng Dì) 465–472 Tajsi (Taìshǐ) 泰始 465–471
Tajjü (Taìyù) 泰豫 472
Hou Fej-ti (Hòu Fèi Dì) 473–477 Jüanhuj (Yuánhuī) 元徽 473–477
II. Sun Ti (Shùn Dì) 477–479 Sengming (Shēngmíng) 昇明 477–479

Csi

uralkodó
uralkodási
idő
éranév
idő
magyaros
pinjin 		magyaros
pinjin 		kínai
Csi (Qi) (齐) 479–502
Kao Ti (Gāo Dì) 479–482 Csienjüan (Jiànyuán) 建元 479–482
IV. Vu Ti (Wǔ Dì) 483–493 Jungming (Yǒngmíng) 永明 483–493
Jü-lin Vang (Yǔ Lín Wáng) 494 Lungcsang (Lóngchāng) 隆昌 494
Haj-ling Vang (Hǎi Líng Wáng) 494 Jenhszing (Yánxīng) 延興 494
IV. Ming Ti (Míng Dì) 494–498 Csienvu (Jiànwǔ) 建武 494–498
Jungtaj (Yǒngtài) 永泰 498
Tung-hun Hou (Dōng Hūn Hóu) 499–501 Jungjüan (Yǒngyuán) 永元 499–501
Ho Ti (Hé Dì) 501–502 Csunghszing (Zhōngxīng) 中興 501–502
Pej Csi (Bei Qi) (北齐 északi Csi (Qi)) 550–577
Ven-hszüan Ti (Wén Xuān Dì) 550–559 Tienpao (Tiānbǎo) 天保 550–559
III. Fej Ti (Fèi Dì) 560 Csienming (Qiánmíng) 乾明 560
Hszia-csao Ti (Xià Zhāo Dì) 560–561 Huangcsien (Huángjiàn) 皇建 560–561
Vu-cseng Ti (Wǔ Chéng Dì) 561–565 Tajning (Tàiníng) 太寧 561–562
Hocsing (Héqīng) 河清 562–565
Hou Csu (Hòu Zhǔ) 565–577 Tientung (Tiāntǒng) 天統 565–569
Vuping (Wǔpíng) 武平 570–576
Lunghua (Lónghuà) 隆化 576
Jou Csu (Yòu Zhǔ) 577 Csengkuang (Chéngguāng) 承光 577

Pej Csou

uralkodó
uralkodási
idő
éranév
idő
magyaros
pinjin 		magyaros
pinjin 		kínai
V. Ming Ti (Míng Dì) 557–560 Vucseng (Wǔchéng) 武成 559–560
Paoting (Bǎodìng) 保定 560–562
VII. Vu Ti (Wǔ Dì) 561–578
Tienho (Tiānhé) 天和 566–572
Csientö (Jiàndé) 建德 572–578
Hszüancseng (Xuānzhèng) 宣政 578
IV. Hszüan Ti (Xuān Dì) 578–579
Tacseng (Dàchéng) 大成 579
III. Csing Ti (Jìng Dì) 579–581 Tahsziang (Dàxiàng) 大象 579–581
Tating (Dàdìng) 大定 581

Csen

uralkodó
uralkodási
idő
éranév
idő
magyaros
pinjin 		magyaros
pinjin 		kínai
VI. Vu Ti (Wǔ Dì) 557–559 Jungting ((Yǒngdìng) 永定 557–559
IV. Ven Ti (Wén Dì) 560–566 Tiencsia (Tiānjiā) 天嘉 560–566
Tienkang (Tiānkāng) 天康 566
IV. Fej Ti (Fèi Dì) 566–568 Kuangta (Guāngdà) 光大 566–568
III. Hszüan Ti (Xuān Dì) 569–582 Tajcsien (Tàijiàn) 太建 569–582
Hou Csü (Hòu Zhǔ) 583–589 Csitö (Zhìdé) 至德 583–586
Csenming (Zhēnmíng) 禎明 586–589

Szuj

uralkodó
uralkodási
idő
éranév
idő
magyaros
pinjin 		magyaros
pinjin 		kínai
Jang Csien (Yáng Jiān) 581–604 Kajhuang (Kāihuáng) 開皇 581–600
Zsensou (Rénshòu) 仁壽 601–604
Jang Kuang (Yáng Guáng) 605–617 Taje (Dàyè) 大業 605–617
Jang Ju (Yáng Yòu) 617–618 Jining (Yìníng) 義寧 617–618
Jang Tung (Yáng Dòng) 618–619 Huangtaj (Huángtài) 皇泰 618–619

Tang

uralkodó
uralkodási
idő
éranév
idő
magyaros
pinjin 		magyaros
pinjin 		kínai
Tang Kao-cu (Gāo Zǔ) 618–626 Vutö (Wude) 武德 618–626
I. Tang Taj-cung (Tài Zōng) 626–649 Csengkuan (Zhengguan) 貞觀 626–649
Kao Cung (Gāo Zōng) 649–683 Junghuj (Yonghui) 永徽 650–655
Hsziencsing (Xianqing) 顯慶 656–661
Lungsuo (Longshuo) 龍朔 661–663
Lintö (Linde) 麟德 664–665
Csienfeng (Qianfeng) 乾封 666–668
Cungcsang (Zongzhang) 總章 668–670
Hszienheng (Xianheng) 咸亨 670–674
Sahngjüan (Shangyuan) 上元 674–676
Jifeng (Yifeng) 儀鳳 676–679
Tiaolu 調露 679–680
Junglung (Yonglong) 永隆 680–681
Kajjao (Kaiyao) 開耀 681–682
Jungcsun (Yongchun) 永淳 682–683
Hungtao (Hongdao) 弘道 683
Csung Cung (Zhōng Zōng) 684;
705–710 		Sziseng (Sisheng) 嗣聖 684
Senlung (Shenlong) 神龍 705–707
Csinglung (Jinglong) 景龍 707–710
Zsuj Cung (Ruì Zōng) 684–690;
710–712 		Venming (Wenming) 文明 684–690
Csingjün (Jingyun) 景雲 710–711
Tajcsi (Taiji) 太極 712
Jenho (Yanhe) 延和 712
Vu Hou (Wǔ hòu) 690–705 Tiensou (Tianshou) 天授 690–692
Zsuji (Ruyi) 如意 692
Csangsou (Changshou) 長壽 692–694
Jencaj (Yanzai) 延載 694
Csengseng (Zhengsheng) 證聖 695
Tiencövanszuj (Tiancewansui) 天冊萬歲 695–696
Vanszujdengfeng (Wansuidengfeng) 萬歲登封 696
Vanszujtungtien (Wansuitongtian) 萬歲通天 696–697
Senkung (Shengong) 神功 697
Sengli (Shengli) 聖曆 698–700
Csisi (Jiushi) 久視 700
Tajü (Daju) 大足 701
Csangan (Changan) 長安 701–705
V. Sang Ti (Shàng Dì) 710 Tanglung (Tanglong) 唐隆 710
I. Hszüan Cung (Xuán Zōng) 712–756 Hszientien (Xiantian) 先天 712–713
Kajjüan (Kaiyuan) 開元 713–741
Tienpao (Tianbao) 天寶 742–756
Szu Cung (Sù Zōng) 756–762 Csitö (Jide) 至德 756–758
Csienjüan (Qianyuan) 乾元 758–760
Sangjüan (Shangyuan) 上元 760–761
II. Tang Taj-cung (Dài Zōng) 762–779 Paojing (Baoying) 寶應 762–763
Kuangtö (Guangde) 廣德 763–764
Jungtaj (Yongtai) 永泰 756–766
Tali (Dali) 大曆 766–779
Tö Cung (Dé Zōng) 779–805
Sun Cung (Shùn Zōng) 805–805
I. Hszien Cung (Xiàn Zōng) 805–820
Mu Cung (Mù Zōng) 820–824
I. Csing Cung (Jìng Zōng) 824–827
Ven Cung (Wén Zōng) 827–840
Vu Cung (Wǔ Zōng) 840–846
II. Hszüan Cung (Xuān Zōng) 846–859
I. Ji Cung (Yì Zōng) 859–873
I. Hszi Cung (Xī Zōng) 873–888
Csao Cung (Zhāo Zōng) 888–904
III. Aj Ti (Aī Dì) 904–907

Hivatkozások

Források

  • ↑ Dawson 2002: Dawson, Raymond: A kínai civilizáció világa. Budapest, Osiris Kiadó, 2002. ISBN 963 389 3224
  • ↑ Ecsedy 1992: Ecsedy Ildikó: Ex Oriente Lux. Bevezetés a régi Kína társadalmának és kultúrájának történetébe. Tanulmányok Kínáról Európa Ókorában. Miskolc, Miskolci Bölcsész Egyesület. 1992. ISBN 963 7528 032
  • ↑ Gernet 2001: Gernet, Jacques: A kínai civilizáció története. Budapest, Osiris Kiadó, 2001. ISBN 963 389 111 6

Kapcsolódó szócikkek

  • Kelet-Ázsia Kelet-Ázsia-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap