Kásád

Kásád
horvát (sokác) tájház
Kásád címere Kásád zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Vármegye	Baranya
Járás	Siklósi
Jogállás	község
Polgármester	Gavallér Istvánné (független)[1]
Irányítószám	7827
Körzethívószám	72
Népesség
Teljes népesség	277 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	21,14 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	13,29 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 46′ 41″, k. h. 18° 24′ 03″45.77805556, 18.4008333345.778056°N 18.400833°EKoordináták: é. sz. 45° 46′ 41″, k. h. 18° 24′ 03″45.77805556, 18.4008333345.778056°N 18.400833°E
Kásád Pozíció Baranya vármegye térképén
Kásád weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kásád témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kásád (korábban Kassád, horvátul: Каšad) község Baranya vármegyében, a Siklósi járásban. Magyarország legdélebben fekvő települése, nagyjából holtversenyben Beremenddel (Kásád belterületének déli csücske valamivel délebbre esik Beremend belterületének déli szélétől, ám Beremend külterületén található az ország legdélebbi határpontja).

Fekvése

A Villányi-hegységtől délre, Beremendtől 3 kilométerre nyugatra, a magyar-horvát határ közvetlen közelében található, központját az utóbbitól kevesebb, mint 2 kilométer választja el.

A határ magyar oldalán csak három települési szomszédja van: észak felől Siklósnagyfalu, kelet felől a már említett Beremend, nyugat felől pedig Old. Az államhatár túloldalán a legközelebbi település a közigazgatásilag Baranyaszentistvánhoz (Petlovac) tartozó Torjánc (Torjanci).

A hajdan mocsaras térségben több patak és halastó is megtalálható volt, magát a falut is vizek zárták körül és ez településszerkezetében mind a mai napig meglátszik.

Megközelítése

A község ma zsáktelepülésnek számít, közúton csak az 5708-as útból nyugatnak kiágazó 57 121-es számú mellékúton érhető el, Beremend központja felől. Siklósnagyfaluval és a határon túli szomszédaival nincs közvetlen közúti kapcsolata, Olddal pedig csak mezőgazdasági utak kötik össze.

Nevének eredete

Kásád neve a „kosa” képzős személynévből vagy a kása szláv jövevényszóból származik.^[3]

Története

Első írásos említése Kassat, majd Asady 1294-ből való.

Lakóinak többsége, az ún. Dráva menti sokácok, a 18. század elején költöztek Bosznia felől e területre, de az oszmán uralom alatt a Zrínyiekhez tartozó birtokon már élt néhány sokác család.

A sokácok betelepítése Kásádra szervezett formában történt. Az első betelepülők, egy 1711-es összeírás szerint a következők voltak: Marianus Kovácsovics, Josephus Kovácsovics, Matheus Sarinovics, Benedictus Bosnyák, Michael Oldinacz, Marcus Sokacz, Georgiusz Zágorecz, Petrus Filak, Joannes Svokovics.

Magukkal hozott szokásaikat, népművészetüket és kultúrájukat, a magyarországi horvát nemzetiségen belül talán a legtovább őrizték meg. Ebben szerepet játszott a település földrajzi adottságaiból eredő elzártságuk is.

Fényes Elek szerint „Kassád, horvát falu, Baranya vmegyében, a dárdai uradalomban, 700 kath.[katolikus] lak.[lakja], lapályos termékeny határral. Ut.[utolsó] p.[posta] Siklós.”.^[4]

A horvátországi háború idején menekültek érkeztek a faluba Petárdáról és Torjáncból. 2022-ben a falu polgármestere, Gavallér Istvánné mesélte el az újságírónak, hogy a falubeliek többeket elszállásoltak, azonban mindenki félt, hogy a szerbek átjönnek, és megtámadják a faluban bujkálókat. Többször átlőttek a határon, de nagyobb atrocitás nem történt.^[5]

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Trubics János (SZDSZ)^[6]
• 1994–1998: Trubics János (független)^[7]
• 1998–2002: Orsokics István (független)^[8]
• 2002–2006: Orsokics István (független)^[9]
• 2006–2010: Orsokics István (független)^[10]
• 2010–2014: Bosnyák Zoltán Lyubinkó (Fidesz-KDNP)^[11]
• 2014–2019: Bosnyák Zoltán Lyubinkó (Fidesz-KDNP)^[12]
• 2019–2024: Gavallér Istvánné (független)^[1]
• 2024– :

Lakosság

A település népességének változása:

A helység lakóinak nemzetiségi kötődése 2001-ben: magyar 62,3%, cigány 1,1%, horvát 33,7%, ismeretlen, nem válaszolt 3,4%. ^[13]

A helység lakóinak vallási összetétele 2001-ben: római katolikus 84,4%, református 4,2%, nem tartozik egyházhoz, felekezethez 5,0%, ismeretlen, nem válaszolt 5,3%.^[13]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 60,4%-a magyarnak, 44,2% horvátnak mondta magát (5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 78,8%, református 6,5%, evangélikus 0,7%, felekezeten kívüli 7,2%, nem nyilatkozott 6,8%.^[14]

2022-ben a lakosság 91,7%-a vallotta magát magyarnak, 33,1% horvátnak, 2,2% cigánynak, 1,1% németnek, 0,4% görögnek, 1,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 63,7% volt római katolikus, 4% református, 1,1% egyéb keresztény, 7,2% felekezeten kívüli (24,1% nem válaszolt).^[15]

Nevezetességei

1984-ben a falu megvásárolt egy 19. század elején épült házat és portáját, és tájházat alakított ki.

Jegyzetek

Források

• ↑ KSH adatbázis: Kásád lakossága KSH 2001 (magyar nyelven) (PHP). KSH, 2001 (Hozzáférés: 2011. szeptember 10.)^{[halott link]}
• Kásád 1696-1830 közötti történetéhez, a Dárdai uradalomban: Kiss Mária Magdolna: Együtt a Duna-Dráva közén. Eszék 2007. A könyv szabadon elérhető ezen a linken: https://got.genianet.com/index.php/free-books/9-kiss-maria-magdolna-egyutt-a-duna-drava-kozen Archiválva 2018. június 26-i dátummal a Wayback Machine-ben

További információk

Kapcsolódó szócikkek

• Sokácok
• Magyarországi horvátok