Idalion
| Idalion | |
 | |
| Alapítás | i. e. 12. század |
| Lakói | görögök, föníciaiak |
| Ország |  Ciprus |
| Tszf. magasság | 294 m |
| Elhelyezkedése | |
 | |
  Idalion Pozíció Ciprus térképén | |
 é. sz. 35° 00′ 57″, k. h. 33° 25′ 23″35.015833333333, 33.42305555555635.015833°N 33.423056°EKoordináták: é. sz. 35° 00′ 57″, k. h. 33° 25′ 23″35.015833333333, 33.42305555555635.015833°N 33.423056°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Idalion témájú médiaállományokat. | |
Idalion vagy Idalium (ógörögül: Ιδάλιον) ókori királyság és városállam volt Cipruson a mai Dali településtől délre, az egykori Kítiontól (a mai Lárnakától) 22 kilométerre északnyugatra.
Története
A várost a hagyomány szerint Chalcanor alapította, a feltárások eredménye szerint Idalion már a késői bronzkorban lakott volt.[1] Idalion első említése a Kr.e. 7. századból, egy asszír forrásban, egy Assur-ah-iddína uralkodó prizmáján lelhető fel.[2] A vélhetően görögök által alapított települést, a Kr.e. 5. században elfoglalták és ezt követően 150 éven át irányították a közeli Kítiont is birtokló föníciaiak.[3]
Városszerkezet
A település két – egy keleti és egy nyugati – akropoliszból és egy tőlük északra fekvő alsóvárosból állt. A Kr.e. 1200-1000 közötti időszakból fennmaradt leletek szerint a nyugati akropolisz vályogtéglákból épített erődítmény,[4] megerősített vár és kultikus hely is volt egyben. Ez az akropolisz később Pallasz Athénének szentelt temenosz lett – akit a föníciaiak Anat istennővel azonosítottak. A keleti akropoliszon Aphrodité temenoszának adott helyet, míg a két akropolisz közötti völgyben Apollón (a föníciai Resef) isten szentélye állt.[1] A feltárt raktárak, utak élénk kereskedelemre utalnak, de a város sokat profitált a rézbányászatból is.[3]
Régészeti leletek
A városban talált egyik legfontosabb lelet az 1850-ben megtalált, és jelenleg Párizsban őrzött Idalion bronztábla, aminek mindkét oldalán cipro-mínoszi szótagábécé felhasználásával írott szerződés szöveg található.
Jegyzetek
- ↑ a b Princeton
- ↑ British Museum
- ↑ a b HVG, 2010.06.26.
- ↑ Hill 1940. 25. old.
Források
- ↑ Hill, 1940.: Hill, George. A history of Cyprus, 1. kötet (angol nyelven). New York: Cambridge University Press. ISBN 9781108020626 [1940] (2010). Hozzáférés ideje: 2015. december 13.
- ↑ Spyridakis 1977.: Spyridakis, Constantinos. A brief history of Cyprus, Revised edition. (angol nyelven), Nicosia: Zavallis Press Ltd. [1977]
- ↑ Princeton: IDALION Cyprus. (angol nyelven). The Princeton Encyclopedia of Classical Sites. Tufts Egyetem, Perseus Digital Library Project. (Hozzáférés: 2015. november 20.)
- ↑ Encyclopaedia Britannica: Idalium. Ancient city, Cyprus., Encyclopaedia Britannica. Encyclopaedia Britannica Inc.. Hozzáférés ideje: 2015. november 20.
- ↑ HVG, 2010.06.26.: Ciprus ókori központját tárták fel a régészek. HVG, 2010. június 23. (Hozzáférés: 2015. november 21.)
- ↑ British Museum: The Esarhaddon Prism / Library of Ashurbanipal (angol nyelven). British Museum. (Hozzáférés: 2015. november 21.)
További információk
- Cypriot cup known as the "Dali" or Idalium cup (angol nyelven). Louvre. (Hozzáférés: 2015. november 20.)
