Hervé Le Tellier

Hervé Le Tellier
Született1957. április 21. (67 éves)
Párizs
Állampolgárságafrancia
Nemzetiségefrancia
Foglalkozása
Iskolái
  • Centre de formation des journalistes
  • Párizsi Diderot Egyetem (–2002, doktorátus (Franciaország), bölcsészettudomány, humán- és társadalomtudományok)
KitüntetéseiGoncourt-díj (2020)[1]

  • IMDb
A Wikimédia Commons tartalmaz Hervé Le Tellier témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Hervé Le Tellier (Párizs, 1957. április 21.–) francia író, költő, nyelvész, matematikus. Az Oulipo (Ouvroir de Littérature Potentielle – OuLiPo, vagyis „A Lehetséges Irodalom Műhelye”) elnevezésű irodalmi társaság elnöke.

Életpályája

Eredeti végzettsége matematikus. Pályáját tudományos újságíróként kezdte, 1983-ban elvégezte a párizsi újságíróképző főiskolát (Centre de formation des journalistes, CFJ). Közreműködött a France Culture rádiótársaság egyik hetente jelentkező szórakoztató irodalmi műsorában (Des Papous dans la tête, 2018-ban megszűnt). 2002-től több éven át rendszeresen jelentek meg Papier de verre (Smirgli) cím alatt rövid szatirikus írásai a Le Monde online változatában.

1992-ben csatlakozott az Oulipó irodalmi csoporthoz, melynek 2019-ben elnöke lett.[2] A társaságról és esztétikai nézeteiről szóló esszéje (Esthétique de l'Oulipo) 2006-ban jelent meg.

Gyakran a rövid prózai formák írójának tekintik. Első kötete (Sonates de bar, 1991) nyolcvannyolc rövid, egyenként két-két oldalas írást tartalmaz.[3] Les amnésiques n’ont rien vécu d’inoubliable ou Mille réponses à la question «À quoi tu penses?», melynek alcíme magyarul: Ezer válasz arra a kérdésre, hogy „Mit gondolsz (róla)?” A könyv tehát ezer rövid „válasz”-ból áll, ezek mindegyike így kezdődik: Azt gondolom, hogy… („Je pense que…”).

Az 1990-es évek elejétől 2020-ig mintegy harminc könyve jelent meg, köztük verseskötetek, rövidprózai gyűjtemények és regények. Színpadi műveket és társszerzőként operalibrettókat is ír(t).[4] 2013-ban Contes liquides című kötete Fekete Humor-díjat nyert (Prix de l’humour noir); a kötet egy fiktív portugál költő és író, Jaime Montestrela műveinek „fordítása”.

2020-ban jelent meg a Gallimard Kiadónál Hervé Le Tellier Anomália (L’Anomalie) című regénye, mely elnyerte a leghíresebb francia irodalmi elismerést, a Goncourt-díjat. A könyv hatalmas siker lett, 2020. augusztus 20-i megjelenésétől 2021. február 15-ig Franciaországban 633 000 példányban kelt el.[5] Magyarul a Park Kiadó gondozásában 2021-ben jelent meg Anomália címmel, Gulyás Adrienn fordításában.

Művei

Korábbi regényei:

  • 2020 – L’Anomalie
  • 2011 – Eléctrico W
  • 2009 – Assez parlé d’amour
  • 2007 – Je m’attache très facilement
  • 1999 – Inukshuk, l'homme debout
  • 1997 – La Disparition de Perek [Perek Eltűnése] – (Georges Perec francia író emlékére, akinek La Disparition című regénye egy lipogramma)
  • 1992 – Le Voleur de nostalgie

Magyarul

  • Anomália; ford. Gulyás Adrienn; Park, Bp., 2021

Jegyzetek

  1. https://www.academiegoncourt.com/tous-les-laureats-prix-goncourt
  2. Sárdi Krisztina: Hervé Le Tellier Anomáliája nyerte a Goncourt-díjat (1749.hu, 2020-12-01)
  3. Sonates de bar
  4. Hervé Le Tellier (theatredurondpoint.fr, hozzáférés: 2021-03-19)
  5. Hasít a tavalyi Goncourt-győztes könyve (konyvesmagazin.hu, 2021-02-16)

Források

  • Hervé Le Tellier (oulipo.net, hozzáférés: 2021-03-18)
  • Biographie d'Hervé Le Tellier (franceculture.fr, hozzáférés: 2021-03-19)
  • Sur la route du Goncourt 2020: "L'anomalie" d'Hervé le Tellier (livreshebdo.fr, 2020-11-26. Hozzáférés: 2021-03-18)
Nemzetközi katalógusok
  • WorldCat: E39PBJtxfdmhrTMb9tjMKqTyh3
  • VIAF: 115518072
  • LCCN: n93120342
  • ISNI: 0000 0001 2284 3197
  • GND: 139659781
  • SUDOC: 030525950
  • NKCS: jo20211109952
  • BNF: cb121923254
  • BNE: XX5038075
  • Irodalom Irodalomportál
  • Franciaország Franciaország-portál