Heidelbergi magyar peregrinusok listája

Hohe Schul zu Heydelberg. Fametszet Sebastian Münster: Cosmographia című könyvéből, 1544.

Az alábbi listában a heidelbergi magyar peregrinusokat soroljuk fel. Az önálló szócikkel nem rendelkezők neve ide irányít át, ezért nevük vastagítva jelenik meg, és a forrásban fellelhető összes lényeges adat fel van tüntetve. Az önállóan is nevezetesekről csak az azonosításhoz szükséges adatok szerepelnek, a többi információ a hivatkozott szócikkben található.

Noha egy-egy magyar diák beiratkozására már 1460-ból, 1502-ből és 1505-ből van adat,[1] a magyar diákok heidelbergi peregrinációja a 16. század második felétől kezdve a 17. század első két évtizedében volt jellemző. A Heidelbergi Egyetem tanulmányi színhellyé választása az 1590-es években vált tömegessé, amikor a Pfalzi Választófejedelemség a reformáció élére állt. A lutheri tanokat követő Wittenberggel szemben Heidelberg a helvét irányzat központjává vált, de unitárius diákok is tanultak itt. A városba irányuló peregrináció fénykora a harmincéves háborúig tartott, amikor 1622-ben a Katolikus Liga Tilly által vezetett katonái feldúlták a várost; ezt követően a református diákok leginkább Hollandia és Anglia felé tájékozódtak. A heidelbergi peregrinusok hazatérve máig jelentőst hatást gyakoroltak a vallási, kulturális és politikai életre.[2]

  • Albensis Nagy János (Albensis János, Fehérvizi János, Gyulafehérvári János) (17. század) prédikátor[3][4]
  • Alvinczi Péter (Nagyenyed, 1570 – Kassa, 1634. november 26.) református lelkész, hitvitázó[5][6]
  • Sebastianus Ambrosius Ambrosius Lam Sebestyén fia, Görlitzben és Wittenbergben is tanult. Műve: Ad solennem miraculose recuperati Jaurini recordationem (Görlitz, 1602). Ismert két levele Szenczi Molnár Alberthez.[7]
  • Aszalós Mihály[8][9]
  • Bakai Jacobides Gergely (Bakai Gergely) művei: Disputatio theologica de sacramento coenae domini et missa pontificia (1617); Theses theologicae de ecclesia (1617). 1627-ben sárospataki lelkészként szolgált.[10][11]
  • Balai Mihály református lelkész.[12][13]
  • Barcsai Zsigmond (? – 1652. február 23.) középszolnoki főispán(?)[12][14]
  • Martinus Bausner[15]
  • Békési András Tanult a marburgi egyetemen is. Művei: De legis usu et abusu (Heidelberg, 1616); De vocatione ministrorum Ecclesiae (1615); De satisfactione Christi pro nobis (1616).[16]
  • Békési Péter műve De officio triplici mediatoris Christi (1602)[16]
  • Bethlen István (1606 – 1632. december 23.) nagyváradi főkapitány, főispán[17][18]
  • Bihari Pap Benedek kolozsvári református rektor.[19]
  • Bojthi Veres Gáspár (Bojt, 1595 körül – 1640 után) tanár, Bethlen Gábor titkára és I. Rákóczi György fejedelem udvari embere[20][21][22]
  • Bornemisza János Járt Wittenbergben és Marburgban is. 1624-ben adakozott Szenczi Molnár Albert Kálvin-fordításának, az Institutiónak kiadására.[23]
  • Borsai Márton Tanult Marburgban is. 1633-ban Telegden volt pap.[24]
  • Borzási B. Balázs Bereg megyei származású. Művei: Dissertatio qua symboli d. Athanasii de sss. Trinitate notis breviter declerata doctrina. (Heidelberg, 1618) és De perseverantia sanctorum in fide. (Heidelberg, 1620). A heidelbergi tanulók 1617-ben latin verseket adtak ki Bethlen Gábor dicsőítésére, az ő verse is köztük van.[24][25]
  • Borzási C. Péter (Borzási Csopa Péter) Disputációi: De vanitatibus Bell (armini) circa controversiam de clericis. (Heidelberg, 1611) és De vanitatibus Bellarmini circa controversiam de gratia et libero arbitrio.(Heidelberg, 1611).[26][27]
  • Bölöni Mihály 1603-tól orvosi tudományokat tanult. Művei: De lege et evangelio. (Heidelberg, 1604); De coena domini et missa papistica. (Heielberg, 1604) és Theses physicae de natura. (Heidelberg, 1604.)[28][29]
  • Budai Karácsony János református lelkész.[30][31]
  • Czeglédi György[32]
  • Czeglédi Szabó Pál (? –1649. augusztus 26.) dunántúli református püspök 1641-től.[33]
  • Csanaki Mant Máté (?, 1594 – Kolozsvár 1636. december)[34][35]
  • Csengeri Pásztor József 1625-ben Szatmárnémetiben, 1648-ban Hadadon volt pap. Művei: De peccato (1614); De certitudine fidei, justifications, et per sever entiae fidelium ; nec non bonorum operum perfectione, justificatione et meritis (1615); De Antichristo (1615).[35]
  • Csepei Sidó Ferenc műve: Pro Aeterna Divinitate Filii Dei Domini Nostri Jesu Christi, Argumenta quaedam Selectiore ex Apocalipsi S. Joannis Evangelistae et Apostoli excerpta breviterq. ad serta. (Heidelberg, 1618)[35][36]
  • Csulai György (? – 1660) erdélyi református püspök[37][38][39]
  • Darnai László György 1625-ben Nagymagyaron, 1636 körül Szőnyben volt lelkész. Művei: Három cím nélküli disputáció (1619); Disputatio harmonica confessionum Augustanae, Palatinae et Helveticae, Orthodoxorum consensum exhibens.[40]
  • Debreceni Nagy Ferenc az 1630-as évek elején Tállyán volt pap.[41]
  • Debreceni Sós Péter 1597-ben még Wittenbergben tanult. 1598. április 8-án iratkozott be a heidelbergi egyetemre. 1598. augusztusban a beteg Szenczi Molnár Albertet adománnyal segítette. Allacrumatio Parentis super funus filioli címmel latin verse jelent meg az 1597-ben Wittenbergben kiadott Threnodiai in praematurum obitum Joannis Wendighi gyűjteményben.[41][42]
  • Decsi István (? – Nagyvárad, 1631. június 15.) református lelkész[43][44]
  • Diószegi Mihály 1646-tól tiszántúli református püspök.[45]
  • Diószegi Péter 1615–16-ban tanult Heidelbergben. Műve: De sacrae scripturae authoritate, canone, lectione, necessitate, obscuritate, perfectione. (Heidelberg, 1616.)[46][47]
  • Dobrai Várdi Mihály művei: De libertate Christiana (1608); De invocatione Sanctorum (1609); De sacra seriptura (1609); De incarnatione Filii Dei (1609); De vanitatibus Bellarmini circa contraversiam de pseudo-Sacramento Poenitentiae (1610).[45]
  • Eperjesi Mihály (1646 – Vízakna 1715. augusztus 20.) református lelkész[48][49]
  • Erdőbélteki Mihály Marburgban is tanult. Két cím nélküli disputációja maradt fenn.[50]
  • Érsekújvári Gáspár (egyes forrásokban Érsekujvári vagy Újvári; névváltozatain Caspar Uywarinus vagy Caspar Erseck Uyvarinus) 1601. március 29-én iratkozott be a heidelbergi egyetemre. Doktori disszertációja De sa pontificia címmel jelent meg 1601. július 11-én. 1602 szeptembere és novembere között készült visszatérni eredeti lakhelyére, emiatt otthonról ösztöndíját várta, hogy ki tudja fizetni az adósságait.[50][51]
  • Fegyvereki Csontos István[52]
  • Fegyverneki Hajtó János[52]
  • Fegyverneki István 1608. szeptember 13-tól Debrecenben, 1615. november 6-tól Heidelbergben tanult. Műve: Theses theologicae, de potestate ecclesiastica, quas discutiendas proponit. (Heidelberg, 1617).[52][53]
  • Félegyházi Máté műve: De justificatione fidei (1603).[54]
  • Bartholomeus Fölken[55]
  • Geleji Katona István (Gelej, 1589 – Gyulafehérvár, 1649. december 12.) erdélyi református püspök, egyházi író.[56][57]
  • Gönci F. János művei: három cím nélküli disputáció; De gubematione rerum formatarum seu Providentia Dei (1620); De Anti-Christo~~ (1620).[58]
  • Gyárfás Gáspár (Járfás Gáspár) Három rövid értekezése jelent meg Pareus-féle Collegiorum theologicorum pars altera. (Heidelberg, 1620) című gyűjteményben.[59][60]
  • Gyöngyösi Kiséri András[61][58]
  • Gyurói Pál (Gyurai Kevi Pál, Kevi Pál) művei: De peccato in genere(1608); De matrimonio errores pontificiorum (1609); De vanitatibus Bellarmini circa controversiam de bonis operibus in particulari oratione, jejunio et eleemosyna (1610).[62][63][64]
  • Georgius Hendelius[65]
  • Paulus Herbart műve: De persona Christi (1602).[65][66]
  • Martinus Hoggeus[65]
  • Jászberényi Mátyás (17. század) református lelkész[67][68][69][60]
  • Kanizsai Mihály református lelkész.[70][71]
  • Kanizsai Pálfi János dunántúli református püspök 1629-től.[72][73]
  • Kaposi Sartorius János[74]
  • Kárásztelki Szilágyi Pintes Mihály református lelkész.[75][76]
  • Károlyi András református lelkész. Művei: De persona et officio Christi mediatoris (1616); De Sacramento coenae Domini (1617); Brevis sermo de coena Domini agenda és prédikáció magyarul a Consecratio Templi Novi című gyűjteményben (Kassa, 1625).[77][78]
  • Károlyi Ketü István (17. század) református lelkész[78][79][80]
  • Károlyi K. György (Károli C. György) kassai rektor, Bethlen István nevelője. Fennmaradt három cím nélküli disputációja; gyászbeszédet mondott Károlyi Zsuzsanna felett.[81][82]
  • Károlyi Sánta Benedek (?, ? – Szatmár, 1631) református lelkész[81][83][84]
  • Kecskeméti Alexis János[85][86]
  • Kecskeméti Buzás János[86]
  • Kecskeméti C. János[87][88]
  • Kecskeméthi Mihálfi János[89][90]
  • Keresszegi Herman István (Körösszeg, ? – Debrecen, 1641. március 19.) református püspök.[91][92]
  • Kernyei Kunrád István[93][94]
  • Kertvélyesi Pastoris János[94]
  • Keserüi Dajka János (Érkeserű, 1580 – Gyulafehérvár, 1633. május 18.) református lelkész és püspök, egyházi író, Bethlen Gábor udvari papja.[95][96]
  • Kisdobszai P. Péter (Kis-Dopszai S. Péter)[97][98]
  • Komáromi Flórián Gáspár (Komárom, ? – Tarcal, 1622. június 18.)[99][100]
  • Komáromi Szerafin Pál (Seraphin Pál)[100][101]
  • Kornis Mihály[102][103]
  • Kóródi Bedő Dániel[103][104]
  • Kóródi B. István[103]
  • Kovásznai Imre[105][106]
  • Kökényesdi Fekete Tamás[106][107]
  • Krausz János[108]
  • Thomas Krizhaimer[109]
  • Lazari Egri Gáspár[110]
  • Lengyel Miklós[111]
  • Lévai H. János[111][112]
  • Lévai Suba Tamás[113][114]
  • Lővei Pellionis György (Leövei (Pellionis) T. György) (17. század) református lelkész[115][116][117]
  • Joannes Ludovicus[117]
  • Megyei G. Mihály[118]
  • Megyeri M. János[118]
  • Miklósvári Rácz Tamás (17. század) református tanár[119][120][121]
  • Milotai Nyilas István (1571–1623) református püspök[122][123]
  • Mindszenti Cz. Imre[124][125]
  • Miskolczi Csulyak István[126][127]A heidelbergi egyetemről „hazatérő s Tarcalon 1608-ban iskolamesterséget vállaló Miskolci Csulyak István ebben a kis bortermelő mezővárosban görög nyelvet is tanított.”[128]
  • Miskolci Lucius István[129]
  • Miskolczi S. János[130][131]
  • Mogyorósi Sámuel (18. század)[132][133]
  • Muraközi Dús Márton (?, ? – Sárospatak, 1622. második fele) református tanár[134][135][136]
  • Nádudvari Szabó György[137][138]
  • Nagy János[139]
  • Nagyberényi János (17. század) református lelkészjelölt[140][141]
  • Onadi P. György[142]
  • Óvári Sidó János (17. század) református lelkészjelölt[142][143]
  • Pankotai Bán István[144]
  • Patai Tatár Mihály[145]
  • Pataki Füsüs János[146][147]
  • Pécseli Király Imre (Pécsely, 1590 körül – Érsekújvár, 1641 körül) református lelkész[148][149]
  • Pécsváradi Péter (? – Nagyvárad, 1645) református lelkész.[150][151][152]
  • Péli S. István (17. század) református lelkészjelölt[153][154][155]
  • Petri Zobas Ferenc[156]
  • Ponicoenus György József (Panicza György József) (17. század) református lelkész[157][158][159]
  • Porcshalmi F. Pál[159]
  • Prágai András[160][161][162]
  • Ráckevi István (Ráczkevei István)[163][164]
  • Rákai Márton[165]
  • Rettegi Pulchri András[166][167]
  • Rimaszombati Mihály (1633 – ?) református esperes[168]
  • Joannes Rothus[167][169]
  • Paulus Rot[167]
  • Sághi Boldizsár Mihály[167]
  • Samarjai Máté János (?, 1585. február 21. – ?, 1652) református püspök.[170][171][172]
  • Samarjai Sartoris György[173][174]
  • Sámsondi Pastoris Márton[175][176]
  • Georgius Scholner[176]
  • Simándi Bodó Mihály (?, 1591. szeptember 29. – ?, ?) egy ideig püspökséget is viselt református lelkész.[177][178][179]
  • Somosújfalvi Érsek Péter[177][180][181]
  • Sonkádi János[182]
  • Sövényfalvi Lengyel Zsigmond (?, ? – Déva, 1738) ref. esperes[183]
  • Súri Orvos Mihály[184][185]
  • Súri Orvos Pál (17. század) református lelkészjelölt[186][187][188]
  • Szánthai C. Mátyás[189]
  • Szántai Pastoris István[189]
  • Szatmárnémethi István[190][191]
  • Száraszi Ferenc (?–1610) református lelkész[192][193]
  • Szegedi L. János (Szeged, ? – ?, ?) református lelkész[194][195]
  • Szegedi Pastoris Benedek[196]
  • Szegedi Pastoris Dániel[197][198][196]
  • Szenci Boros János[199][200]
  • Szenczi Molnár Albert ((Szenc, 1574. augusztus 30. – Kolozsvár, 1634. január 17.) református lelkész, nyelvtudós, filozófus, zsoltárköltő, egyházi író, műfordító[201][202][203]
  • Szentgyörgyi Nagy Bálint (17. század) református esperes[204][205][206]
  • Szentkirályi M. Benedek[206][207][208]
  • Szepsi Bényes Pál[209]
  • Szepsi H. Mihály[209][210]
  • Szepsi Korocs György (17. század) református lelkész[211][212][213]
  • Szepsi Sartoris István[214][215]
  • Szepsi Vince[216]
  • Szikszai András[216][217]
  • Szikszai D. István[218][219]
  • Szikszai Maior Mátyás[220]
  • Szikszai Siderius István[220]
  • Szilvási K. István[221]
  • Szilvási K. Márton[222][223][224]
  • Szölősi Bede János[225]
  • Taksonyi Rácz Péter[226][227]
  • Tállyai István[226]
  • Tállyai Putnoki János (Tállya, ? – Nagyvárad, 1644) református esperes.[228][229][230]
  • Thasnádi Kincses Imre[231]
  • Stephanus Thomaeus[231]
  • Thököly István[231]
  • Thököli Miklós[232][233]
  • Thuri György[232][234][235]
  • Thuri Szántó János (Szento Thuri János) (17. század) református lelkész[236][237][238]
  • Tiszabecsi P. Tamás (? – 1645) református esperes.[239][240][241]
  • Tornai Pastoris Ferenc[242][243]
  • Tölcseki Pitter Mihály (Tölcéki Pitter Mihály) (17. század) református lelkész[244][245]
  • Udvarhelyi György [245]
  • Újfalvi Katona Imre (Újfalu, 1572 – Bodrogkeresztúr, 1610. október 22.) református lelkész, Rákóczi Zsigmond udvari papja.[246][247][248]
  • Újhelyi S. Mihály[249]
  • Váci T. Péter[250]
  • Váci Sutoris Péter[251][252]
  • Váradi Jakab[252]
  • Váradi Tonsoris István[253][254]
  • Váradi Sartoris András[255]
  • Vári Miklós[256][257]
  • Varsányi Pastoris Dániel[257]
  • Varsányi P. István[258][259]
  • Vásárhelyi György 17. század) református lelkész[260][261]
  • Vásárhelyi Mózes[262]
  • Velechinus István (Stephanus Velechinus, Stephanus Velichinus, Stephanus Pastoris Velechinus, Stephanus Vellecninus)[263][264][265]
  • Viski Bene Márton[266]
  • Viski Fabricius István[267]
  • Vizsolyi Hunyor Mihály[268]

Hivatkozások

  1. ↑ Tonk 1979: 204., 211.
  2. ↑ Gömöri 1993: 524., Szabó M. 1991: 93., Heltai 1993:540–544., Szabó A. 2007: 1413.
  3. ↑ Szinnyei I. (Aachs–Bzenszki) 
  4. ↑ Heltai 1980: 255
  5. ↑ Szinnyei I. (Aachs–Bzenszki) 
  6. ↑ Heltai 1980: 256–257.
  7. ↑ Heltai 1980: 257.
  8. ↑ Szinnyei I. (Aachs–Bzenszki) 
  9. ↑ Heltai 1980: 257–258.
  10. ↑ Szinnyei I. (Aachs–Bzenszki) 
  11. ↑ Heltai 1980: 258–259.
  12. ↑ a b Heltai 1980: 259.
  13. ↑ Zoványi 1977
  14. ↑ Szinnyei I. (Aachs–Bzenszki) 
  15. ↑ Heltai 1980: 260.
  16. ↑ a b Heltai 1980: 261.
  17. ↑ Heltai 1980: 262.
  18. ↑ Zoványi 1977
  19. ↑ Heltai 1980: 263.
  20. ↑ Szinnyei I. (Aachs–Bzenszki) 
  21. ↑ Heltai 1980: 263–264.
  22. ↑ Zoványi 1977
  23. ↑ Heltai 1980: 264.
  24. ↑ a b Heltai 1980: 265.
  25. ↑ Szinnyei I. (Aachs–Bzenszki) 
  26. ↑ Szinnyei I. (Aachs–Bzenszki) 
  27. ↑ Heltai 1980: 265–266.
  28. ↑ Szinnyei I. (Aachs–Bzenszki) 
  29. ↑ Heltai 1980: 266.
  30. ↑ Heltai 1980: 266–267.
  31. ↑ Szinnyei I. (Aachs–Bzenszki) 
  32. ↑ Heltai 1980: 268.
  33. ↑ Heltai 1980: 268–269.
  34. ↑ Szinnyei II. (Caban–Exner) 
  35. ↑ a b c Heltai 1980: 270.
  36. ↑ Szinnyei II. (Caban–Exner) 
  37. ↑ Szinnyei II. (Caban–Exner) 
  38. ↑ Zoványi 1977
  39. ↑ Heltai 1980: 271–272.
  40. ↑ Heltai 1980: 272.
  41. ↑ a b Heltai 1980: 273.
  42. ↑ Szinnyei II. (Caban–Exner) 
  43. ↑ Heltai 1980: 273–274.
  44. ↑ Szinnyei II. (Caban–Exner) 
  45. ↑ a b Heltai 1980: 275.
  46. ↑ Szinnyei II. (Caban–Exner) 
  47. ↑ Heltai 1980: 274.
  48. ↑ Szinnyei II. (Caban–Exner) 
  49. ↑ Zoványi 1977
  50. ↑ a b Heltai 1980: 276.
  51. ↑ Szinnyei II. (Caban–Exner) 
  52. ↑ a b c Heltai 1980: 277.
  53. ↑ Szinnyei III. (Fa–Gwóth) 
  54. ↑ Heltai 1980: 278.
  55. ↑ Heltai 1980: 279.
  56. ↑ Szinnyei V. (Iczés–Kempner) 
  57. ↑ Heltai 1980: 279–280.
  58. ↑ a b Heltai 1980: 281.
  59. ↑ Szinnyei IV. (Gyalai–Hyrtl) 
  60. ↑ a b Heltai 1980: 284.
  61. ↑ Szinnyei IV. (Gyalai–Hyrtl) 
  62. ↑ Szinnyei IV. (Gyalai–Hyrtl) 
  63. ↑ Szinnyei VI. (Kende–Kozocsa) 
  64. ↑ Heltai 1980: 281–282.
  65. ↑ a b c Heltai 1980: 283.
  66. ↑ Szinnyei IV. (Gyalai–Hyrtl) 
  67. ↑ Szinnyei I. (Aachs–Bzenszki) 
  68. ↑ Szinnyei V. (Iczés–Kempner) 
  69. ↑ Zoványi 1977
  70. ↑ Szinnyei V. (Iczés–Kempner) 
  71. ↑ Heltai 1980: 285.
  72. ↑ Szinnyei V. (Iczés–Kempner) 
  73. ↑ Heltai 1980: 285–286.
  74. ↑ Heltai 1980: 287.
  75. ↑ Szinnyei V. (Iczés–Kempner) 
  76. ↑ Heltai 1980: 287–288.
  77. ↑ Szinnyei V. (Iczés–Kempner) 
  78. ↑ a b Heltai 1980: 288.
  79. ↑ Szinnyei V. (Iczés–Kempner) 
  80. ↑ Zoványi 1977
  81. ↑ a b Heltai 1980: 289.
  82. ↑ Szinnyei V. (Iczés–Kempner) 
  83. ↑ Szinnyei V. (Iczés–Kempner) 
  84. ↑ Zoványi 1977
  85. ↑ Szinnyei V. (Iczés–Kempner) 
  86. ↑ a b Heltai 1980: 290.
  87. ↑ Szinnyei V. (Iczés–Kempner) 
  88. ↑ Heltai 1980: 290–291.
  89. ↑ Szinnyei VIII. (Löbl–Minnich) 
  90. ↑ Heltai 1980: 291.
  91. ↑ Szinnyei VI. (Kende–Kozocsa) 
  92. ↑ Heltai 1980: 291–292.
  93. ↑ Szinnyei VI. (Kende–Kozocsa) 
  94. ↑ a b Heltai 1980: 292.
  95. ↑ Szinnyei VI. (Kende–Kozocsa) 
  96. ↑ Heltai 1980: 292–293.
  97. ↑ Szinnyei VI. (Kende–Kozocsa) 
  98. ↑ Heltai 1980: 293.
  99. ↑ Zoványi 1977
  100. ↑ a b Heltai 1980: 294.
  101. ↑ Szinnyei XII. (Saád–Steinensis) 
  102. ↑ Szinnyei VI. (Kende–Kozocsa) 
  103. ↑ a b c Heltai 1980: 295.
  104. ↑ Szinnyei I. (Aachs–Bzenszki) 
  105. ↑ Szinnyei VI. (Kende–Kozocsa) 
  106. ↑ a b Heltai 1980: 296.
  107. ↑ Szinnyei III. (Fa–Gwóth) 
  108. ↑ Heltai 1980: 296–297.
  109. ↑ Heltai 1980: 297.
  110. ↑ Heltai 1980: 297–298.
  111. ↑ a b Heltai 1980: 298.
  112. ↑ Szinnyei VII. (Köberich–Loysch) 
  113. ↑ Szinnyei VII. (Köberich–Loysch) 
  114. ↑ Heltai 1980: 298–299.
  115. ↑ Szinnyei VII. (Köberich–Loysch) 
  116. ↑ Zoványi 1977
  117. ↑ a b Heltai 1980: 299.
  118. ↑ a b Heltai 1980: 301.
  119. ↑ Szinnyei XI. (Popeszku–Rybay) 
  120. ↑ Zoványi 1977
  121. ↑ Heltai 1980: 302.
  122. ↑ Szinnyei VIII. (Löbl–Minnich) 
  123. ↑ Heltai 1980: 302–303.
  124. ↑ Szinnyei VIII. (Löbl–Minnich) 
  125. ↑ Heltai 1980: 303.
  126. ↑ Szinnyei IX. (Mircse–Oszvaldt) 
  127. ↑ Heltai 1980: 303–304.
  128. ↑ szerk.: Klaniczay Tibor: A magyar irodalom története (2. kötet). Budapest: Akadémiai Kiadó, 56. o.. 963 05 1641 1 2. kötet (1964) 
  129. ↑ Heltai 1980: 304.
  130. ↑ Szinnyei IX. (Mircse–Oszvaldt) 
  131. ↑ Heltai 1980: 304–305.
  132. ↑ Szinnyei IX. (Mircse–Oszvaldt) 
  133. ↑ Zoványi 1977
  134. ↑ Szinnyei II. (Caban–Exner) 
  135. ↑ Zoványi 1977
  136. ↑ Heltai 1980: 305.
  137. ↑ Szinnyei IX. (Mircse–Oszvaldt) 
  138. ↑ Heltai 1980: 305–306.
  139. ↑ Szinnyei IX. (Mircse–Oszvaldt) 
  140. ↑ Zoványi 1977
  141. ↑ Heltai 1980: 306.
  142. ↑ a b Heltai 1980: 307.
  143. ↑ Zoványi 1977
  144. ↑ Heltai 1980: 307–308.
  145. ↑ Heltai 1980: 309.
  146. ↑ Heltai 1980: 310.
  147. ↑ Zoványi 1977
  148. ↑ Szinnyei X. (Ótócska–Popea) 
  149. ↑ Heltai 1980: 310–311.
  150. ↑ Szinnyei X. (Ótócska–Popea) 
  151. ↑ Heltai 1980: 311–312.
  152. ↑ Zoványi 1977
  153. ↑ Szinnyei X. (Ótócska–Popea) 
  154. ↑ Heltai 1980: 312.
  155. ↑ Zoványi 1977
  156. ↑ Heltai 1980: 312–313.
  157. ↑ Szinnyei X. (Ótócska–Popea) 
  158. ↑ Zoványi 1977
  159. ↑ a b Heltai 1980: 313.
  160. ↑ Szinnyei XI. (Popeszku–Rybay) 
  161. ↑ Zoványi 1977
  162. ↑ Heltai 1980: 313–314.
  163. ↑ Szinnyei XI. (Popeszku–Rybay) 
  164. ↑ Heltai 1980: 314–315.
  165. ↑ Heltai 1980: 314.
  166. ↑ Szinnyei XI. (Popeszku–Rybay) 
  167. ↑ a b c d Heltai 1980: 316.
  168. ↑ Zoványi 1977
  169. ↑ Szinnyei XI. (Popeszku–Rybay) 
  170. ↑ Szinnyei XII. (Saád–Steinensis) 
  171. ↑ Heltai 1980: 317.
  172. ↑ Zoványi 1977
  173. ↑ Szinnyei XII. (Saád–Steinensis) 
  174. ↑ Heltai 1980: 317–318.
  175. ↑ Szinnyei XII. (Saád–Steinensis) 
  176. ↑ a b Heltai 1980: 318.
  177. ↑ a b Heltai 1980: 319.
  178. ↑ Szinnyei XII. (Saád–Steinensis) 
  179. ↑ Zoványi 1977
  180. ↑ Szinnyei XII. (Saád–Steinensis) 
  181. ↑ Zoványi 1977
  182. ↑ Heltai 1980: 319–320.
  183. ↑ Zoványi 1977
  184. ↑ Szinnyei XIII. (Steiner–Télfy) 
  185. ↑ Heltai 1980: 320.
  186. ↑ Szinnyei IX. (Mircse–Oszvaldt) 
  187. ↑ Zoványi 1977
  188. ↑ Heltai 1980: 321.
  189. ↑ a b Heltai 1980: 322.
  190. ↑ Szinnyei XIII. (Steiner–Télfy) 
  191. ↑ Heltai 1980: 322–323.
  192. ↑ Szinnyei XIII. (Steiner–Télfy) 
  193. ↑ Zoványi 1977
  194. ↑ Zoványi 1977
  195. ↑ Heltai 1980: 323–324.
  196. ↑ a b Heltai 1980: 324.
  197. ↑ Szinnyei XIII. (Steiner–Télfy) 
  198. ↑ Zoványi 1977
  199. ↑ Szinnyei XIII. (Steiner–Télfy) 
  200. ↑ Heltai 1980: 325.
  201. ↑ Szinnyei IX. (Mircse–Oszvaldt) 
  202. ↑ Zoványi 1977
  203. ↑ Heltai 1980: 325–326.
  204. ↑ Szinnyei IX. (Mircse–Oszvaldt) 
  205. ↑ Zoványi 1977
  206. ↑ a b Heltai 1980: 326.
  207. ↑ Szinnyei XIII. (Steiner–Télfy) 
  208. ↑ Zoványi 1977
  209. ↑ a b Heltai 1980: 327.
  210. ↑ Szinnyei XIII. (Steiner–Télfy) 
  211. ↑ Szinnyei XIII. (Steiner–Télfy) 
  212. ↑ Zoványi 1977
  213. ↑ Heltai 1980: 328.
  214. ↑ Szinnyei XIII. (Steiner–Télfy) 
  215. ↑ Heltai 1980: 329–330.
  216. ↑ a b Heltai 1980: 330.
  217. ↑ Szinnyei XIII. (Steiner–Télfy) 
  218. ↑ Szinnyei XIII. (Steiner–Télfy) 
  219. ↑ Heltai 1980: 330–331.
  220. ↑ a b Heltai 1980: 331.
  221. ↑ Heltai 1980: 331–332.
  222. ↑ Szinnyei XIII. (Steiner–Télfy) 
  223. ↑ Zoványi 1977
  224. ↑ Heltai 1980: 332.
  225. ↑ Heltai 1980: 332–333.
  226. ↑ a b Heltai 1980: 333.
  227. ↑ Szinnyei XIII. (Steiner–Télfy) 
  228. ↑ Szinnyei XI. (Popeszku–Rybay) 
  229. ↑ Zoványi 1977
  230. ↑ Heltai 1980: 334.
  231. ↑ a b c Heltai 1980: 335.
  232. ↑ a b Heltai 1980: 336.
  233. ↑ Szinnyei XIV. (Telgárti–Zsutai) 
  234. ↑ Szinnyei XIV. (Telgárti–Zsutai) 
  235. ↑ Zoványi 1977
  236. ↑ Szinnyei XIII. (Steiner–Télfy) 
  237. ↑ Zoványi 1977
  238. ↑ Heltai 1980: 337.
  239. ↑ Szinnyei XIV. (Telgárti–Zsutai) 
  240. ↑ Zoványi 1977
  241. ↑ Heltai 1980: 337–338.
  242. ↑ Szinnyei XIV. (Telgárti–Zsutai) 
  243. ↑ Heltai 1980: 338.
  244. ↑ Zoványi 1977
  245. ↑ a b Heltai 1980: 339.
  246. ↑ Szinnyei V. (Iczés–Kempner) 
  247. ↑ Zoványi 1977
  248. ↑ Heltai 1980: 339–340.
  249. ↑ Heltai 1980: 340.
  250. ↑ Heltai 1980: 340–341.
  251. ↑ Szinnyei XIV. (Telgárti–Zsutai) 
  252. ↑ a b Heltai 1980: 341.
  253. ↑ Zoványi 1977
  254. ↑ Heltai 1980: 341–342.
  255. ↑ Heltai 1980: 342.
  256. ↑ Szinnyei XIV. (Telgárti–Zsutai) 
  257. ↑ a b Heltai 1980: 343.
  258. ↑ Szinnyei XIV. (Telgárti–Zsutai) 
  259. ↑ Heltai 1980: 343–344.
  260. ↑ Szinnyei XIV. (Telgárti–Zsutai) 
  261. ↑ Zoványi 1977
  262. ↑ Heltai 1980: 344.
  263. ↑ Szinnyei XIV. (Telgárti–Zsutai) 
  264. ↑ Zoványi 1977
  265. ↑ Heltai 1980: 344–345.
  266. ↑ Heltai 1980: 345.
  267. ↑ Heltai 1980: 345–346.
  268. ↑ Heltai 1980: 346.

Források

  • Gömöri 1993: Gömöri György: Magyar peregrinusok a XVII. századi Angliában. In Régi és új peregrináció: Magyarok külföldön, külföldiek Magyarországon : [a III. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszuson, Szeged, 1991. augusztus 12-16., elhangzott előadások]. Szerk. Békési Imre et al. Szeged: Scriptum; Budapest: Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság. 1993. 522–528. o. ISBN 963 8335 00 9  
  • Heltai 1980: Heltai János: Adattár a heidelbergi egyetemen 1595–1621 között tanult magyarországi diákokról és pártfogóikról. Az Országos Széchényi Könyvtár Évkönyve, (1980) 243–347. o.
  • Heltai 1993: Heltai János: A heidelbergi egyetemjárás, 1595–1621. In Régi és új peregrináció: Magyarok külföldön, külföldiek Magyarországon : [a III. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszuson, Szeged, 1991. augusztus 12-16., elhangzott előadások]. Szerk. Békési Imre et al. Szeged: Scriptum; Budapest: Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság. 1993. 540–548. o. ISBN 963 8335 00 9  
  • Szabó 2007: Szabó András: A heidelbergi egyetem levéltárának magyar vonatkozású iratai (1560–1622). In „Nem sűlyed az emberiség!”…: Album amicorum Szörényi László LX. születésnapjára. Főszerk. Jankovich József. Budapest: MTA Irodalomtudományi Intézet. 2007.  
  • Szabó M. 1991: Szabó Miklós: Az erdélyi unitáriusok külföldi egyetemjárása 1848-ig. Keresztény Magvető, XCVII. évf. 2. sz. (1991) 85–104. o.
  • Szinnyei: Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914.  
  • Tonk 1979: Tonk Sándor: Erdélyiek egyetemjárása a középkorban. Bukarest: Kriterion. 1979.  
  • Zoványi: Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Szerk. Ladányi Sándor. 3. jav., bőv. kiadás. Budapest: Magyarországi Református Egyház Zsinati Irodája. 1977. ISBN 963-7030-15-8  

További információk

  • Heltai János: Alvinczi Péter és a heidelbergi peregrinusok. Budapest: Balassi. 1994. ISBN 963-7873-49-X  
  • Peter Meusburger: Magyar diákok a Heidelbergi Egyetemen: Hatótényezők és kölcsönhatások a külföldi egyetemjárás történetében. [Budapest]: ELTE Eötvös K. 2010. ISBN 978-963-312-025-5  
  • Peregrinatio Hungarica: Studenten Aus Ungarn an Deutschen und österreichischen Hochschulen Vom 16. Bis Zum 20. Jahrhundert. Hrsg. von Márta Fata, Gyula Kurucz, Anton Schindling. (hely nélkül): Franz Steiner. 2006. = Contubernium, 64. ISBN 978-3-515-08908-1  
  • Szabó Miklós – Tonk Sándor: Erdélyiek egyetemjárása a korai újkorban. 1521–1700. Szeged: József Attila Tudományegyetem. 1992. ISBN 963-481-912-5  
Ez a lista egyelőre nem teljes. Segíts te is bővíteni, hogy teljes lista lehessen belőle!