Híres nagyváradiak listája

Ez a lista a Nagyváradon született vagy a városhoz tevékenységük kapcsán kötődő híres embereket tartalmazza.

Itt születtek

Abet Ádám (1867–1949) költő
András László (1910–1981) festőművész
Antal Ferenc (1933–2019) nyomdász, újságíró
Ádám György (1922–2013) Széchenyi-díjas orvos, pszichofiziológus, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja
Árvay Zsolt (1935–) kutató vegyészmérnök
Bajor Andor (1927–1991) író
Bakonyi Károly (1873–1926) író, színműíró, a Bob herceg, a János vitéz, a Tatárjárás, valamint a Mágnás Miska című operettek szövegkönyvének írója
Baróthy Károly (1846–1944), az amerikai polgárháború katonája
Baróthy László (1821–1885) honvéd őrnagy, ügyvéd, köztisztviselő
Bálint Péter (1950-) színművész
Báthory Gábor (1589–1613) erdélyi fejedelem; itt ölték meg saját hajdúi
Báthory Zsigmond (1572–1613) erdélyi fejedelem
Bencze Ferenc (1924–1990) Balázs Béla-díjas (1985) színész
Benda Kálmán (1913–1994) történész, az MTA tagja
Benedek Ferenc (1900–1944) orvos és író
Beöthy Ödön (1796–1854), Erdély 1848-as kormánybiztosa, Bihar vármegye alispánja, országgyűlési követ (utcát is neveztek el róla)
Boér Antal (1950–) informatikus
Boross Vilmos (1859–1904) hírlapíró, MÁV-tisztviselő
Bozóky László (1911–1995) sugárfizikus, mérnökfizikus, az MTA rendes tagja
Böhm Pál (1839–1905) festőművész
Csanda Endre (1923–2015) neurológus, a Semmelweis Egyetem Neurológiai Klinikájának igazgatója, professzor emeritus^[1]
Csatlós Attila Zsolt (1988–) labdarúgó-játékvezető
Cseke Péter (1953–) Jászai Mari-díjas színész, rendező, színházigazgató, egyetemi tanár
Cseke Sándor (1924–2006) színész
Csengery Antal (1822–1880) történetíró, a Magyar Tudományos Akadémia másodelnöke, a Magyar Földhitelintézet igazgatója, országgyűlési képviselő, a Kisfaludy Társaság tagja (utcát is neveztek el róla)
Csengery Imre (1819–1875) országgyűlési képviselő, Csengery Antal bátyja
Csire József (1926–2011) zeneszerző, egyetemi tanár
Dajka Margit (1907–1986) Kossuth-díjas színművésznő
Dutka Ákos (1881–1972) költő, író, szerkesztő, újságíró, a Holnaposok egyike
Diósy Ödönné sz. Brüll Adél (1872–1934), Ady múzsája, "Léda"
Edelmann Menyhért (1862–1943), Ady kezelőorvosa
Fehérvári Attila (1956–) matematikus, közgazdász
Fényes Alice (1918–2007) színművésznő
Fényes Szabolcs (1912–1986) Erkel Ferenc-díjas zeneszerző
Flór Ferenc (1809–1871), a „legmagyarabb magyar orvos”
Galántai Tibor (1920–2015) memoáríró
Grosschmid Lajos (1886–1940) matematikus, egyetemi tanár MTA tag
Grósz Albert (1819–1901) királyi tanszéki orvos, a nagyváradi Szemkórház igazgatója, 1852 és 1867 között Nagyvárad főorvosa
Grósz Emil (1865–1941) szemorvos
Grósz Frigyes (1798–1858) orvos, a szemkórház alapítója 1830-ban szegény vakok számára
Gyalókay Jenő (1874–1945) katonatiszt, hadtörténész, az MTA tagja
Gyomlay Gyula (1861–1942) klasszika-filológus, bizantinológus, az MTA tagja
Halmos László (1909–1997) zeneszerző, karnagy
Hlatky Endre (1895–1957) rádióigazgató, sajtófőnök, szerkesztő
Horváth Károly (zeneszerző) (1950–2015) előadóművész, zeneszerző
Hubay Miklós (1918–2011) drámaíró
Illés József (1934–) újságíró
Implon Irén (1927–2011) újságíró, szerkesztő
Iványi Ödön (1854–1893) újságíró, 1891-től a Nagyvárad szerkesztője
Jakobovits Elemér (1897–1979) újságíró, sportíró
Juhász Anikó, asszonynevén Schwartz Anikó (1950–), kutató vegyész
Kabos Endre (1906–1944) háromszoros olimpiai bajnok vívó
Kemény György (1925–1973) orvos, hisztológus, egyetemi tanár
Káli László (1946) költő, földrajzi szakíró, közíró.
Király Ernő (1945–) jogász, jogszociológus
Kiss Ida (1902–1936) prózaíró.
Knézy Jenő (1944–2003) sportriporter, sportújságíró, sportkommentátor
Komzsik István (1936–) költő, színműíró
Kozma Miklós (1884–1941) belügyminiszter
Kőrösi Csaba (1959–) színész
Lantos-Léderer Ferenc (1891–1934) újságíró, szerkesztő
Lázár Kati (eredeti neve: Lazarovits Katalin) (1948–) színésznő, rendező
Levente Péter (1943) Jászai Mari-díjas (1984–) színész, rendező, tanár
Lőrincz Mátyás (1921–1944) vadászpilóta, őrmester.
Lőrinczy Jolán (1903–1991) háztartási szakíró
Lőrinczy Lajos (1902–1977) erdélyi magyar újságíró, író, színi szerző
Lukács György (1865–1950) jogász, 1895-ben az állami anyakönyvvezetés megszervezője, vallás- és közoktatásügyi miniszter (1905–06), utcát neveztek el róla
Makai Zsuzsa (1945–1987) sakkozó, újságíró
Máté Imre (1894–1983) magyar földbirtokos, közgazdász, szakíró, országgyűlési képviselő
Máté Ottilia világhírű magyarnóta- és operetténekes
Mátray Erzsébet, álnevén D. Mátray (1936–), újságíró, szerkesztő
Mertz Károly (1903–1976) piarista szerzetes, pedagógus, pedagógiai szakíró
Mezey Lajos (1820–1880) festőművész és fotográfus
Mihalotzy Géza (1825–1864) magyar és amerikai szabadságharcos katonatiszt
Mihelffy Elvira (1880–) újságíró, költő
Mikusay József (1873–1947) pedagógus, író, közíró.
Molnár Lídia (1951–) ornitológus
Mottl Román (1921–1991) grafikus, festőművész
Mráz Lajos (1911–?) újságíró, szerkesztő.
Munkácsi Bernát (1860–1937) nyelvész, finnugrista, turkológus, orientalista, néprajztudós
Muráti Lili (1914–2003) színművésznő
Nagy Ilona (1919–2007) írónő
Nagy Lajos (1897–1946) régész, művészettörténész, muzeológus, az MTA tagja
Nagy Béla (1943–) dramaturg
Nagysándor József (1804–1849) honvéd tábornok, aradi vértanú, utcát neveztek el róla
Nánási Zoltán (1934–2012) helytörténész, régész
Novák Anna (1929–2010) színműíró
Osvát Ernő (1876–1929), a Nyugat folyóirat alapító szerkesztője
Csengerújfalusi Osváth Tibor (1897–) író, újságíró
Pálóczy László (1907–?) színművész
Palotai Boris (1904–1983) József Attila-díjas író
Pázmány Péter (1570–1637) esztergomi érsek
Perger János (1791–1838) jogtudós, a Magyar Tudományos Akadémia levelező, majd rendes tagja
Polgár Lilla (1982–) színművész
Putnik Bálint (1901–1995) színművész, rendező, igazgató
Rappaport Ottó (1921–1993) újságíró, színházi rendező, szerkesztő
gr. Rhédey Ferenc (1610–1667) erdélyi fejedelem, parkot neveztek el róla (Rhédey-kert)
ifj. Rimanóczy Kálmán (1870–1912) építész
Ritoók Zsigmond (1870–1938) orvos, belgyógyász, utcát neveztek el róla
Rózsa György (1922–2005) könyvtáros, az MTA Könyvtárának főigazgatója és az ENSZ genfi könyvtárának igazgatója
Rozsos István (1922–1963) színész
Ruffy Péter (1914–1993) Pulitzer-emlékdíjas újságíró
Sándor István (1927–) kutatóorvos, szakíró, közíró
Sándor János (1888–1976) orvos és orvosi szakíró
Simon Zsuzsa (1910–1996) színművésznő
Sipos Iván (1897–1937) költő, író, újságíró
Starkné Szilágyi Erzsébet (1935–) középiskolai tanár és könyvszerkesztő
Straub F. Brunó (1914–1996), az MTA tagja, 1988–89-ben a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnöke
Szabó Anikó (1965–) színésznő
Szabó Béla (1957–) szülész-nőgyógyász szakorvos, egyetemi tanár
Szabó Lajos (1937–) bábművész, színész
Szántay János (1922–2007) biokémikus, biokémiai szakíró
Szász András (1951–) író, újságíró
Szegő Katalin (1933–2005) filozófus, egyetemi tanár
Széchenyi Zsigmond (1898–1967) Afrika-utazó
Széles Anna (1942–) színművésznő
Szigligeti Ede (1814–1878) színműíró, 1840-től a Magyar Tudományos Akadémia, 1845-től a Kisfaludy Társaság tagja, utcát neveztek el róla
Szilágyi Dezső (1840–1901) jogász, politikus, igazságügy-miniszter, a képviselőház elnöke, utcát neveztek el róla
Szilágyi Zsolt (1968–) politikus
Színi Sebő Zoltán (1907–1961) szobrászművész
Szirmai László (1905–) újságíró, író, költő
Szombathelyi Blanka (1918–1999) színművésznő
Sztojánov István (1943–) villamosmérnök, műszaki szakíró, egyetemi tanár
Szűts Dezső (1869–1926) hírlapíró
Tauszik Alajos H. József (1904–1992) premontrei rendi szerzetes, egyháztörténész
Teleki Mihály (1634–1690) gróf, erdélyi kancellár
Thurzó Sándor (1920–2009) zenetörténész, Nagyvárad egyetlen zenei kutatója.
Tibor Ernő (1885–1945) festőművész, a holokauszt áldozata
Tisza Kálmán (1830–1902) miniszterelnök, teret neveztek el róla
Tolnai Tibor (1932–2009) festőművész, grafikus
Tolvai Renáta (1991–) énekesnő
Tóth Andrea (1999–) énekesnő
Tóth Emese (1966–) közgazdász
Török Miklós (1946–) író, újságíró
Varga Gábor (1948–) vegyészmérnök, elbeszélő, drámaíró.
Varga Lajos Károly (1947–) fizikus, fizikai szakíró
Váradi Balogh László (1916–2014) színművész
Váradi Péter (1450?–1501?) kalocsai érsek
Várady Júlia (1941–) operaénekes
Vesselényi Tibor (1929–) közgazdász, mérnök
Virginás Andrea (1976–) irodalom- és filmesztéta, kritikus
Wagner Nándor (1922–1997) szobrászművész, festő
Wellmann György (1946–) Aase-díjas színész
Wolf Rudolf (1951–2008) történész.
Zöld Sándor (1913–1951) orvos, belügyminiszter
Zudor János (1954–2018) költő

Itt tevékenykedtek vagy tevékenykednek

Ady Endre itt élt és alkotott (1877–1919) 1900 januárjától 1903 októberéig.

Balázs Tibor Ph.D., költő, irodalomtörténész
Baróthy Zoltán magyar és amerikai szabadságharcos, 1867 után települt vissza Nagyváradra.
Fekete József (1903–1979) szobrász
Michael Haydn (1732–1806) zeneszerző, Joseph Haydn fivére itt alkotottaz 1760-as évek elején.
Gál Kinga (1970–) politikus, a Fidesz európai parlamenti képviselője. Tizenhat éves koráig a városban élt családjával.
Gittai István József Attila-díjas költő, író, újságíró
Horváth Imre (Margitta, 1906. november 4. – Nagyvárad, 1993. április 11.) költő
Jósa Piroska (1934) orvos és helytörténetíró
Jakobovits Miklós (Kolozsvár, 1936. augusztus 9. – Nagyvárad, 2012. december 16.) festőművész
Juhász Gyula itt tanított 1908 és 1911 között, 1943. március 7-én emléktáblát avattak tiszteletére a Pázmány Péter Premontrei Főgimnázium (ma Mihai Eminescu Főgimnázium) épületében.
Kabos Gyula (Budapest, 1887. március 19. – New York, 1941. október 6.) itt vált igazán ismert színészé.
Kalmár Pál dalénekes a Szomorú vasárnap első előadója, a Magyar Királyi Honvéd Hadapródiskolában tanult.
Károly Iréneusz József (1854. március 6. – 1929. március 13.) fizikus, tanár, városatya, premontrei kanonok, a drót nélküli távíró egyik feltalálója, Nagyvárad egyik legkiemelkedőbb tudósa A Premontrei Főgimnáziumban 33 évig tanított matematikát és fizikát.
Kovács Apollónia népdalénekesnő, színésznő, 1949 és 1961 között a Nagyváradi Állami Színházban játszott majd pályáját Magyarországon folytatta.
Kristófi János (1925 – 2014) festőművész
Krúdy Gyula (1878 – 1933) író, hírlapíró, a modern magyar prózaírás kiváló mestere
Láng Ida (1889–1944) regényíró, publicista, költő
id. Mayer Zoltán (szül. Belényes, 1909. január 5. – Buda, 1976. december 17.) ügyvéd-közgazdász, többnyelvű szakfordító, Itt töltötte ifjúságát az államosításokig, a Belga Bank alapította, a Belényes-Vaskohi MÁV-vasutat ellátó bányákat és a Váradi Villamos Vasutat tulajdonló Magyar Vasúti Forgalmi Rt. utolsó vezérigazgatója
Mezey Lajos (1820–1880) festő és fényképész, itt élt és alkotott Szinyei Merse Pál első mestere.
Miklós Jutka (1884–1976) költő, fényképész, az első világháború alatt fotóműtermet üzemeltetett a városban. Az első világháború alatt fotóműtermet üzemeltetett a városban.
Mottl Román Pál grafikus (Budapest, 1892. március 25. – Nagyvárad, 1978. január 10.) itt élt, alkotott és itt is hunyt el
Peuerbach, Georg von matematikus és csillagász (1423. május 30. – 1461. április 8.) a váradi kezdőmeridián bevezetője, alkalmazója
Sáfrány Lajos magyar pedagógus, református nőintézeti igazgató, pedagógiai szakíró, itt élt 1905-től haláláig
Szacsvay Imre a Függetlenségi Nyilatkozat egyik aláírója, itt végezte jogi tanulmányait az 1848-49-es szabadságharc egyik kiemelkedő alakja. A mártírhalált szenvedett nemzeti hős Körös-parti bronzszobrát - melyet Margó Ede készített - 1907. március 15-én avatták fel. A szobor felirata:' Csak egy tollvonás volt a bűne.' 1848-ban Váradolaszinak és Újvárosnak volt országgyűlési képviselője, és mint a függetlenségi nyilatkozat szövegezőjét és aláíróját 1849-ben őt is kivégezték. Érdekesség, hogy a debreceni Kossuth-szobor talapzatán szintén megtaláljuk Szacsvay Imre alakját, mely hasonlóképpen Margó Ede alkotása. Utcát is neveztek el róla.

A szobrot 1937 júniusában lebontották, mert híre ment, miszerint a román hatóságok végleg el akarják tüntetni azt. A szobor csak azért kerülte el a vandál pusztítást, mert még időben, szakszerűen bontották el, és a váradi múzeumban raktározták. A bécsi döntést követően, 1942-ben ismét az eredeti helyére állították vissza, ma is ott áll.

Tabéry Géza (1890–1958) író, újságíró, az Erdélyi Helikon egyik alapítója, az Ady Endre Emlékmúzeum első igazgatója.

Építészek

Jakab Dezső (1864–1932)
Komor Marcell (1868–1944)
Löbl Ferenc
id. Rimanóczy Kálmán (1840–1908), utcát neveztek el róla
ifj. Rimanóczy Kálmán (1870–1912), teret neveztek el róla
Vágó József (1877–1944)
Vágó László (1875–1933)

Egyházi személyek

Bémer László báró (1784–1862) itt élt néhány évig mint váradi megyés püspök. A dualizmus korában - 1887-ben - Nagyvárad központjában teret is neveztek el.
Dászkál István (1919–2003) apostoli protonotárius, nagyprépost, székesegyházi kanonok
Ehrenfels Gáspár Pál (? – 1792) pozsonyi kanonok és a magyarországi elemi iskolák főfelügyelője itt hunyt el.
Hosszú László dr. (1912–1983) a nagyváradi római katolikus latin szertartású egyházmegye ordináriusa, itt élt 1968–1982 között.Sokat tett a nehéz időkben egyházmegyéje templomainak fennmaradásában, restaurálásában, Szt. László ünnepek, az impozáns, lélekfelemelő magyar ünnep megtartásában, a herma megőrzésében. P.Szőke János tiszteletbeli nagyváradi kanonok segítette külföldről a pénzforrás előteremtésében a templomok felújítására, hogy a plébániák ne omladozzanak, ne semmisüljenek meg.
Hoványi Ferenc (1816–1871) kanonok, váradhidi prépost, pápai prelátus, Hoványi-dombot nevezték el róla
Ipolyi Arnold (1823–1886) besztercebányai, majd nagyváradi püspök
Janus Pannonius, itt volt kanonok és itt alkotta Búcsú Váradtól címmel az első, magyar földön született humanista remekművet.
Nemecsek József teológiai tanár, nagyprépost, székesegyházi kanonok
Ópalotai János (?–1996) apát, székesegyházi kanonok
Rómer Flóris (1815–1889) nagyváradi kanonok
Schlauch Lőrinc dr. (Laurentius Schlauch von Linden) bíboros, nagyváradi püspök. Az új-aradi születésű egyházi emberről parkot neveztek el (Schlauch-tér/Petőfi park). Temesváron van eltemetve, a Schlauch családi kápolna kriptájában.
Tempfli József (1931–2016) nyugalmazott nagyváradi megyés püspök, szentjobbi apát
Vitéz János (1445–1465) itt volt püspök esztergomi érsekké való kinevezéséig, utcát neveztek el róla.
Sulyok István (1859–1944) református püspök, a Királyhágómelléki református egyházkerület első vezetője.
Tőkés László (1952–) 1990-2009 között királyhágómelléki református püspök, volt európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke
Böcskei László (1965–), a Nagyváradi római katolikus egyházmegye jelenlegi (2008-) püspöke.

Itt vannak eltemetve

Berkovits Zsigmond (1834 – 1896. február 9.) orvos.
Bunyitay Vince (1837–1915) egyháztörténész, az MTA levelező tagja, parkot neveztek el róla (Bunyitay-liget)

Királyok és királynék

I. (Szent) László (1046–1095) magyar király, a város főtere az ő nevét viselte (Szent László tér)
II. István (1101–1131) magyar király
Fenenna királyné (1276–1295), III. András magyar király első felesége
Luxemburgi Beatrix (1305–1319), Károly Róbert magyar király felesége
Erzsébet, Miklós Sándor havasalföldi fejedelem leánya, I. Basarab havasalföldi fejedelem unokája
I. Mária (1371–1395) magyar királynő
Luxemburgi Zsigmond (1368–1437) magyar, német és cseh király, német-római császár