Gerlóczy Gedeon

Gerlóczy Gedeon
Született	1895. június 28. Budapest
Elhunyt	1975. július 30. (80 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Szülei	Gerlóczy Zsigmond
Foglalkozása	építész, főiskolai tanár
Kitüntetései	Ybl Miklós-díj (2010)
Sírhelye	Farkasréti temető (7/6-1-41)
A Wikimédia Commons tartalmaz Gerlóczy Gedeon témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Alsóviszokai Gerlóczy Gedeon (Budapest, 1895. június 28. – Budapest, 1975. július 30.) magyar építész, Csontváry hagyatékának megmentője.

Életpályája-munkássága

A 19. században nemesített délszláv eredetű alsóviszokai Gerlóczy, eredetileg Mattekovich család sarja, amely egyben híres orvos dinasztia is volt, de ő a családi hagyományokat megtörve a Budapesti Királyi József nádor Műegyetemen szerzett diplomát. Apja, dr. alsóviszokai Gerlóczy Zsigmond (1863–1937) orvos, belgyógyász, higiénikus,^[1] anyja, galántai Fodor Margit (1869–1897) volt.^[2] Apai nagyszülei alsóviszokai Gerlóczy Károly (1835–1900) jogász, Budapest első alpolgármestere, és munkácsi Barkassy Amália (1841–1937) voltak.^[3] Anyai nagyszülei galántai Fodor József (1843–1901) orvos, egyetemi tanár, főorvos, az MTA tagja,^[4] Reizinger Amália (1848–1892) voltak.^[5]

Professzora, Hültl Dezső irodájában kezdett dolgozni, majd Münchenben folytatta mérnöki tanulmányait, az ottani Politechnikumban Thirsch professzor mellett. Külföldi tartózkodása alatt járta a múzeumokat, műemlékeket, gyűjteményes kiállításokat és ezek képeiről-tárgyairól színes krétarajzokat készített.

1919-ben jött haza és újból beállt Hültl Dezső irodájába dolgozni. Ebben az időben fedezte fel a Csontváry-képeket, melyeket az örökösök fillérekért akartak eladni. A képek árverésén meg is vette a legtöbbet. A húszas években önálló tervezőirodát nyitott. Néhány vidéki – gyulai evangélikus templom (1927), békéscsabai 100 ágyas sebészeti pavilon (1935) – tervezési feladat után (közel négy évtizeden keresztül) Budapesten dolgozott mint elismert, jó nevű építész.

Korai tervezési periódusában néhány eklektikus, neobarokk villája épült fel, majd részese lett a Budapest II. kerület Napraforgó utcában Bauhaus-mintára felépülő kísérleti lakótelep létrehozásának. Tervei szerint épült meg a Napraforgó utca 19. sz. villa, amely már egyértelműen a modernista felfogásra utal.

Az 1930-as évek elején épített villái után 1938-ban első díjat nyert a tabáni gyógyszálló tervpályázaton (Dávid Károly[1] Archiválva 2008. április 12-i dátummal a Wayback Machine-ben-al, Lauber Lászlóval és Nyiri Istvánnal). 1940-ben – Körmendi Nándorral és Grundböck Bélával együtt – készített terv szerint épült fel az (OTI) Országos Társadalombiztosítási Intézet Baleseti kórháza a Fiumei úton. 1941-ben kivitelezték az általa tervezett Madách Kamaraszínházat és a Petőfi Sándor utca – Párisi utca saroktelkére épített lakóházat, földszintjén passzázzsal, mely utóbbi Budapest egyik legsikerültebb modern bérpalotája. Ez időben vett részt a Nemzeti Sportcsarnok pályázatán, ahol több pályázóval együtt első díjat nyert (Rimanóczy Gyula, Müller Miksa, Sinkovits Lajos, Tóth Imre). A megbízást az első díjban részesített tervezők együtt kapták meg, így a megvalósult Nemzeti Sportcsarnok közös alkotásuk.

1944–1948 között a Képzőművészeti Főiskola tanára volt, majd 1950-től 1961-ig az Ipari Épülettervező Vállalatnál dolgozott nyugdíjazásáig. IPARTERV-i tevékenységéről nincsenek ismert adatok, azon kívül, hogy 1962-ben az Orvostudományi Egyetem Nagyvárad téri Elméleti tömbjére kiírt tervpályázaton – Südi Ernővel és Wagner Lászlóval együtt – első díjat nyert (a megvalósult épület Wagner László munkája). Építész tervezői tevékenységét 67 éves korában, 1962-ben fejezte be.

Csontváry gyűjtemény megmentése

Szakíróként is működött. Kiemelkedő érdeme Csontváry hagyatékának felfedezése és megőrzése. Négy évtizeden keresztül fáradozott azért, hogy a művek művészi értékük szerinti megbecsülésben részesüljenek.^[6]

Lakása Budapesten a Galamb utca 3. szám alatt, a VI. emeleten volt, ahol a 42 darabos gyűjteményt is tárolta. Ismert építészként ráígért a budapesti fuvarosok által a Csontváry-vásznakért felkínált összegre, a kocsisok pedig lemondtak a vásznakról, amiből pedig jó minőségű zsákokat, kocsiponyvákat varrathattak volna. Ötven éven át Gerlóczy építész lakásában porosodtak az alkotások.

Az utolsó években a főváros legfrekventáltabb helyén, a belvárosi bérházban rakódott rájuk a cserépkályhás lakások füstje, korma, amely az évek szellőztetései alatt ülepedett le, ami a lakás ablakaiból nyíló gyönyörű panorámás kilátásnak ára volt. A korom úgy beette magát, hogy eltávolítása restaurátori feladat volt. 1975 nyarán a lakásban készített interjú alkalmával a gyűjtemény fényképes dokumentálásra is került a polgári lakókörnyezetben.^[7]

Művei

Megépült épületei

• Gyulai evangélikus templom, 1927
• Budapest VIII., Bródy Sándor utca 5-7. Magyar Rádió udvari szárny, 1927-1928
• Budapest XI., Fehérvári út 37. Rendőr lakótelep, 1928
• Budapest XIII., Reitter Ferenc utca 7. lakóház, 1929
• Debrecen Magyar királyi csendőrlaktanya, 1929–1930
• Budapest II., Napraforgó utca 19., villa, 1931
• Budapest VIII., Őr utca 4., lakóépület, 1932–1933
• Budapest XIV., Bonyhádi út 17., neobarokk villa, 1934–1935
• Békéscsabai kórház, 100 ágyas sebészeti pavilon, 1935
• Budapest VII., Madách sugárút torkolatára kiirt tervpályázat, 1935 (a megvalósult épületet Wälder Gyula tervezte)
• OTI Baleseti kórház. Budapest VIII., Fiumei út 13–17. (Körmendi Nándorral együtt) 1937–1939
• Budapest XIII., Katona József utca 5., lakóépület, 1937
• Budapest XII., Roskovics utca 8., lakóház, 1939–1940
• Budapest II., Jurányi utca 6., lakóház, 1940
• Madách Színház. Budapest VII., Madách tér 6., 1940 (ma Örkény Színház)
• Budapest III., Szépvölgyi út 3/a, lakóház, 1941
• Budapest VII., Rumbach Sebestyén utca 17., lakóépület, 1941
• Budapest XIV., Gizella út 37/a, villa-lakóépület, 1941–1942
• Budapest V. Petőfi Sándor utca 12. – Párisi utca 6., sarok lakóház, 1941–1942
• Nemzeti Sportcsarnok. Budapest XIV., Istvánmezei út 1–3. (tervezőtársak: Rimanóczy Gyula, Müller Miksa, Sinkovits Lajos, Tóth Imre)
• Budapest XIV., Kerékgyártó utca 4., lakóház, 1933

Könyvei

• Építészet városesztétika (Budapest, 1949)
• Csontváry-emlékkönyv: válogatás Csontváry Kosztka Tivadar irásaiból és a Csontváry-irodalomból: művészet és elmélet. Szerkesztette: Gerlóczy Gedeon Németh Lajossal (Budapest. Corvina, 1977)
• Csontváry-emlékkönyv. Válogatás Csontváry Kosztka Tivadar írásaiból és a Csontváry-irodalomból; vál., emlékezéseivel kieg. Gerlóczy Gedeon, bev., jegyz., szerk. Németh Lajos; 3. bőv., átdolg. kiad.; Corvina, Bp., 1984 (Művészet és elmélet)

Krétarajzairól nincs közelebbi információ, kiegészítésre vár.

Képgaléria

• 
  Bp. II. kerület, Napraforgó u. 19. villa 2008-ban
• 
  Baleseti kórház a Fiumei úton 1937–39
• 
  Lakóház a Petőfi S. és Párisi utca sarkán 1941–43
• 
  Lakóház. Párisi utcai homlokzata 1941–43
• 
  Lakóház földszinti passzázs. 1941-43
• 
  Lakóház a Rumbach utca 17. alatt 1941-42

Emlékezete

• Elsősorban mint a Csontváry-gyűjtemény megmentője ismert. Erről számos dokumentum tanúskodik. (A gyűjtemény Pécsett látogatható.)
• Építészi kvalitásait kevesen ismerik, pedig a két világháború közötti építészet neves személyisége volt.
• Kiállítás Gerlóczy Gedeon grafikai gyűjteményéből (Home galéria)
• Budapest V., Galamb utca 3. Gerlóczy Gedeon domborműves emléktábla. 1997 (Czinder Antal Archiválva 2008. április 13-i dátummal a Wayback Machine-ben szobrászművész alkotása)
• Csontváry (1976) és Gerlóczy (2005) emléktábla (Budapest XI., Bartók Béla út 34)
• Posztumusz Ybl Miklós-díj 2010

Jegyzetek

Források

• Tér és Forma.1940-7. sz., 1941-2. sz.
• Magyar életrajzi lexikon
• Kereső.hu online lexikon
• Rados Jenő[2]: Magyar építészet története (Műszaki könyvkiadó, 1971)
• Művészeti kislexikon. Akadémiai Kiadó, 1973
• Modern építészeti lexikon. Szerk. Kubinszky Mihály. Budapest: Műszaki. 1978. 103. o. ISBN 963-10-1780-X  
• Jékely Zsolt – Sódor Alajos: Budapest építészete a XX. században (Műszaki könyvkiadó, 1980)
• Pamer Nóra: Magyar építészet a két világháború között. 116., 122., 169., 171., 205. oldal (Műszaki könyvkiadó, 1986)
• Építészeti kalauz (Budapest építészete a századfordulótól napjainkig. 1997)
• Magyar nagylexikon VIII. (Ff–Gyep). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1999. 595. o. ISBN 963-85773-9-8  
• Ferkai András: Buda építészete a két világháború között. 1995 (159, 211, 303, 344, 477)
• Ferkai András: Pest építészete a két világháború között. 2001 (43, 143.5, 154, 176, 182.1, 198, 199.2, 202, 332.2, 364, 421, 489, 508, 529, 533, 535)

További információk

• Kereső.hu Gerlóczy Gedeon
• HIK tankönyv Archiválva 2008. január 23-i dátummal a Wayback Machine-ben
• artPORTAL. Gerlóczy Gedeon Archiválva 2008. április 13-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Jeles napok
• Budapest 1918 és 1940 között
• Gerlóczy plakett Archiválva 2021. június 25-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Építészetünk a két világháború között.
• Képző és Iparművészeti osztály gyüjteménye
• Fonyód. Szaplonczay emlékmű
• Örkény Színház
• Madách Színház
• MULT-KOR történelmi portál
• Szép korúak otthona
• Gyula város
• Merényi: 1867-1965, CENTO ANNI ARCHITETTURA UNGHERESE (Római Magyar Akadémia kiadvány, 1965)
• Gerlóczy Gábor: Gerlóczy Gedeon. A képmentő építész; Holnap, Bp., 2019