Dayal-rigó
Dayal-rigó | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Hím | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Copsychus saularis (Linnaeus, 1758) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Dayal-rigó témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Dayal-rigó témájú médiaállományokat és Dayal-rigó témájú kategóriát. |
A Dayal-rigó (Copsychus saularis) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjéhez és a légykapófélék (Muscicapidae) családjához tartozó faj.[1][2]
Banglades hivatalos madara.[3]
Rendszerezése
A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1758-ban, a Gracula nembe Gracula Saularis néven.[4]
Alfajai
- Copsychus saularis adamsi Elliot,
- Copsychus saularis amoenus (Horsfield, 1821)
- Copsychus saularis andamanensis Hume, 1874
- Copsychus saularis ceylonensis P. L. Sclater, 1861
- Copsychus saularis erimelas Oberholser, 1923
- Copsychus saularis masculus Ripley, 1943
- Copsychus saularis musicus (Raffles, 1822)
- Copsychus saularis nesiarchus Oberholser, 1923
- Copsychus saularis pagiensis Richmond, 1902
- Copsychus saularis pluto Bonaparte, 1850
- Copsychus saularis prosthopellus Oberholser, 1923
- Copsychus saularis saularis (Linnaeus, 1758)
- Copsychus saularis zacnecus Oberholser, 1912[2]
Előfordulása
Dél- és Délkelet-Ázsiában, Banglades, Bhután, Brunei, Kambodzsa, Kína, India, Indonézia, Laosz, Malajzia, Mianmar, Nepál, Pakisztán, a Fülöp-szigetek, Szingapúr, Srí Lanka, Thaiföld és Vietnám területén honos.
Természetes élőhelyei a szubtrópusi vagy trópusi síkvidéki és hegyi esőerdők, mocsári erdők, mangroveerdők, lombhullató erdők és cserjések, valamint szántóföldek, ültetvények és vidéki kertek. Állandó, nem vonuló faj.[5]
Megjelenése
Testhossza 21 centiméter beleértve a farkát is, amelyet általában felfele tart, testtömege 31-42 g gramm.[6] Alakja hasonlít a vörösbegyéhez, de a farka hosszabb. A hím feje, háta és torka fekete, szárnyán egy fehér csík található. Hasa és a farkának az alja fehér, teteje szürke. A tojónak ott szürke, ahol a hímnek fekete, így könnyen megkülönböztethetőek.
Életmódja
Tápláléka főleg rovarokból áll és más gerinctelenekből.
Szaporodása
Szaporodási időszaka márciustól júniusig tart, egyes helyeken januártól júniusig. Fészekalja 4–5 oválias, halványkék, barna foltos tojásból áll. A tojó csak 8–14 napig ül a tojásokon. A fészek rendelkezik egy erős szaggal. A tojók többet foglalkoznak a fiókákkal mint a hímek, a hímek ebbe az időszakba nagyon agresszívak és védik a területüket.
Természetvédelmi helyzete
Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[5]
Jegyzetek
- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2021. október 22.)
- ↑ a b A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2021. október 22.)
- ↑ National Icons of Bangladesh. Bangla2000. (Hozzáférés: 2010. augusztus 5.)
- ↑ Avibase. (Hozzáférés: 2021. október 22.)
- ↑ a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2021. október 22.)
- ↑ Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2021. augusztus 9.)
További információk
- Képek az interneten a fajról
- Ibc.lynxeds.com - videók a fajról Archiválva 2010. május 27-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Xeno-canto.org - a faj hangja és elterjedési területe
- Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap